Az új, novemberben munkába álló vényellenőrzési rendszer szoftverének bevezetési költsége négy százaléka a sokat szidott Over-rendszerének, amely máig használhatatlan - mondta többi közt lapunknak adott interjújában Frajna Imre, a PM társadalombiztosítást felügyelő államtitkára. Az Európai Unió egészségügyet érintő kritikájáról Frajna kijelentette: nehéz rájönni, hogy az EU pontosan mit szeretne.

-Komoly kritikát kapott a magyar egészségügy az Európai Uniótól. Jogosan?

- Sok eltérés van a tb-finanszírozás uniós és hazai gyakorlata között. A magyar tb-alapoknak többek között attól komoly a hiánya, hogy tavaly jelentős járulékcsökkentést hajtott végre a kormány. Ez gazdaságpolitikai lépés volt, aminek egyenes következményeként csökkent a járulékbevétel. A másik oldalon viszont a számok eddig azt bizonyítják, hogy nem volt hiábavaló az áldozat. Az uniós országokban közel fele-fele arányban fizetik a munkavállalók és a munkáltatók az egészségbiztosítási járulékot. Mivel ennek átvétele a magyar munkavállalók számára komoly nettókereset-csökkenéssel járna, belátható időn belül csak közelíteni tudunk ehhez a modellhez.

- Nem lenne kedvezőbb képe rólunk az EU-nak, ha átkönyvelnénk a hiányt a központi költségvetésbe?

- Az uniónak - szerintem - nem ez az igazi gondja velünk. Sajnos olyan szerkezetű az egészségügyünk, amely végtelen mennyiségű pénzt képes elnyelni anélkül, hogy annak hozadéka megjelenne. Ezt Brüsszelben is látják. Ennek oka egyrészt az, hogy túlzott (becslések szerint 30-50 százaléknyi felesleges) kórházi kapacitással rendelkezünk. Nem hiszek abban, hogy központilag meg lehet mondani, melyik intézmény fölösleges. Olyan normatív szabályokat kell alkotni, hogy egyértelműen kiderüljön, melyikre van hosszú távon szükség. Ám amíg erre választ kapunk, legalább három, de lehet, hogy öt év is eltelhet. Joggal érheti elmarasztalás a magyar egészségügy rossz szerkezetét is. Sok a kórházi ágy, ugyanakkor rengeteg minden hiányzik. Például alig vannak klasszikus rehabilitációs intézményeink, és nincsenek, vagy roppant alacsony színvonalúak az ápolási otthonaink. Az űrt egyelőre a kórházak profiljukba nem vágó szerepvállalása tölti ki, ami sok esetben pazarlás.

- Tehát néhány osztály, kórház bezárásával, és a rendszerből hiányzó láncszemek pótlásával változtatni lehetne a brüsszeli ítéleten?

- Nehéz pontosan rájönni, hogy az EU mit szeretne, mert viszonylag sommás kitételeket tartalmaz a jelentés. Például azzal, hogy "kiábrándítóan lassú az egészségügyi reform", az ember nemigen tud mit kezdeni, főleg ha ismeri az uniós országok egészségügyi reformjainak ütemét. Valószínűleg pontosabb tájékoztatást kell adnunk az unió szakértőinek, hogy mi és miért történik Magyarországon. Például a jövőre bevezetendő gyógyszer-támogatási rendszeren - amely a háziorvosok érdekeltté tételére is épül - a németek hat évig törték a fejüket.

- Nem az EU-kritikát igazolja-e, hogy késik az egészségügy reformja, és idén maximum egy cselekvési program elfogadására kerülhet sor? Talán a túl sok "reformer" hátráltatja az ügyet?

- Ma minden magára valamit adó ember egészségügyi reformot készít, de nem ez okozza a késést, a jogi helyzet viszonylag egyértelmű. A reform kidolgozása a gazdasági kabinet koordinálásával négy munkabizottságban, a három érintett tárca (Pénzügy-, Gazdasági és Egészségügyi Minisztérium) bevonásával folyik. A csúszást az okozza, hogy nagy és összetett feladatról van szó. Egyébként furcsa hangulat alakult ki az egészségügyi reform körül. Egyfelől mindenki vágyik arra, hogy történjen valami változás, másfelől minden konkrét lépés tervezete végletes indulatokat vált ki az érintettekből.

-Magáénak érzi a készülő reformot?

-A kimunkálásában természetesen részt veszek, de kérdésére csak akkor tudok válaszolni, ha kiderül, pontosan mit tartalmaz a végleges változat.

- A tb-alapok hiányát a biztosító vagyonának értékesítésével kell ellensúlyozni. Mi lesz akkor, ha elfogy a vagyon?

- Az előirányzat szerint idén 53 milliárd forintos bevételt kell produkálnia a tb-nek, aminél többre számítunk, hiszen csak az OTP-részvénycsomag értékesítéséből 39 milliárd forint körüli bevétel származik. Az ingatlanok eladásából akkor is befolyhat tízmilliárd, ha a parlament megszavazza, hogy a Wesselényi utcai székházat és a Club Aligát nem értékesítjük. Tény, hogy 2000-től már nem fedezheti a maradék vagyon eladásából befolyó összeg a hiányt. Ameddig a társadalombiztosítás vegyes finanszírozású marad, addig a központi költségvetésnek kell ellensúlyoznia a mínuszt.

- Bizonyos esetekből arra lehet következtetni, hogy komoly ellentét feszül a tb-alapok irányítása, és az egészségügyi szaktárca vezetése között. Aligha várható béke az egészségügyi dolgozók szakszervezetével, hiszen új vezetője Cser Ágnes volt OEP-főigazgató lett, akivel a biztosító a mai napig perben áll.

- Véleményem szerint Gógl Árpád egészségügyi miniszterrel megfelelő az együttműködésünk, hiszen több ügyben szinte folyamatosan tárgyalunk egymással. Ami az EDDSZ-t illeti, legutóbb részt vettem elnökségi ülésükön, igaz, a megbeszélésen akkor még a régi vezető elnökölt, és a jövő évi költségvetés volt terítéken. Hát, nem volt egy "hurrámenet"! A jövőben sem lesz könnyebb lesz az együttműködés, de öncélú konfliktusokat nem szeretnék gerjeszteni.

- Igazolta-e a tb-önkormányzatok megszüntetését az idő?

- Kevés olyan társadalmi egyetértést kísérő lépése volt az új kormánynak, mint az önkormányzatok megszüntetése. A tb-irányítás visszakerült oda, ahol az adott társadalmi szerkezetben lennie kell, vagyis közvetlenül a kormány felügyelete alá. Azok az elgondolások, amelyek szerint a tb-önkormányzatoknak ma bármiféle létjogosultságuk van, egyfajta korporatista szellemből táplálkoznak. Eszerint a néphatalmi választáson alapuló legitimáció mellett be lehet vonni a közhatalom gyakorlásába különféle egyéb szervezeteket (szakszervezeteket, munkáltatói érdekképviseleteket stb.) is az alkotmányos felelősségre vonás lehetősége nélkül. Sokan azért kardoskodnak a "civil kontroll" mellett, mert a világ más részein vannak jól működő társadalombiztosítási önkormányzatok, miért ne működnének hát nálunk is jól? Azért sántít ez a megközelítés, mert Magyarországon teljesen más környezetbe ágyazódik a társadalombiztosítás. Ahol több biztosítót igazgatnak az önkormányzatok - lásd Franciaország vagy Németország -, ott versenyhelyzet alakul ki, amelyben a kontrollt a biztosítottak jelentik. Nálunk viszont a társadalombiztosítás az államháztartás elkülönült részét képezi. A mi egybiztosítós modellünkben a felügyeletet a közhatalomnak kellett felvállalnia.

- Tudtommal ön a több-biztosítós modell mellett kardoskodott korábban.

- Igen. A közeljövőben tényleg nincs realitása ennek, viszont az egybiztosítós rendszert is lehet jobban működtetni.

- Milyen koncepció alapján dolgozik a tb-felügyeletet ellátó államtitkárság?

-A legfontosabb teendőnk, hogy a biztosító szervezetében és kapcsolataiban tapasztalható súlyos lemaradásokat minél előbb behozzuk. Ez vonatkozik az elszámolási technikára, az ügyviteli fegyelemre és a különféle ellenőrzések rendszerbe való beépítésére. Ezeken a területeken 6-8 évvel el vagyunk maradva az optimális állapotoktól. Alapvetően a biztosító vásárlói szerepkörét kívánjuk erősíteni, mert most csak amolyan pénzkifizető helyként működik. Nem ellenőrzik kellően, mire mennek a milliárdok, van-e valós teljesítmény a jelentések mögött.

- A közelmúlt tévedései - a kórházak túlfizetése, a támogatott "holt lelkek", illetve a holttá nyilvánított élők esete - mind azt bizonyítják, hogy a tb-botrányok visszatérő főszereplője a rossz informatikai rendszer, amelynek létesítésére egyébként szintén milliárdokat költöttek.

- Nem lehet az új vezetés alatt elkövetett tévedéseket mind az informatikai rendszerre kenni, de sokat jelenthet, ha jól működik a számítógépes hálózat. November elejétől az egész országban működni fog az új vényellenőrzési rendszer, amitől sokat várunk. Over helyett a szoftver neve Bever, ám ami fontosabb: bevezetése töredékébe kerül annak, amit a korábbi tb-vezetés az igazán sohasem működő Overre már kifizetett.

- Sokan úgy vélik, hogy egy jól működő vényellenőrzéssel évente legalább tízmilliárd forint megtakarítást lehetett volna már évekkel ezelőtt elérni. Egy szakértői becslés szerint jóval több mint százmilliárd forintos veszteség érte a járulékfizetőket a tb-önkormányzatok idején tapasztalt tévedések, visszaélések miatt. Van-e rá garancia, hogy ennek vége?

- Azt, hogy mennyit lehet megtakarítani a vényellenőrzési programmal, csak a rendszer teljes működése után lehet megmondani. Ami a tévedéseket illeti, arról azt mondhatom, hogy egy ekkora rendszer működtetésében, mint amilyen a társadalombiztosítás, adódhatnak a jövőben is hibák, de az egyértelműbb felügyelet egy jobb hatásfokot garantál.

-A járulékbehajtás az APEH-hez került. Jobb így?

- Annak, hogy a folyószámla-kezelést átadtuk az APEH-nak, az a mellékhatása, hogy késnek a könyvelési adatokkal. De a néhány hónapos késés nem nagy ár azért, hogy tiszta legyen a folyószámlarendszer. Cserébe a vállalkozóknak nem kell kilométeres sorokat végigállniuk számlaegyeztetés címén, ami ráadásul sokszor fals adatokon alapult. Ez nemcsak a tb-nek és az ügyfélnek jó, hanem az államháztartásnak is. Ugyanis eddig hiába voltak könyvelési adataink, ha azok kiindulási számai sokszor köszönőviszonyban sem voltak a valósággal. És jövőre már az is kiderül, hogy a járulékbehajtás eredményesebbé vált-e, vagy sem.

Török Tünde