1990 óta jelentősen megnőtt a gyógyszerválaszték, de a kedvező változás még nem érzékelhető a hazai megbetegedési mutatókban. A pénztárcán már annál inkább, a lakossági kiadások az elmúlt öt év alatt 300 százalékkal, a biztosítóé 200 százalékkal növekedtek. Igaz, 1990-ben alig több mint ezerféle patikaszer volt forgalomban, az idén már csaknem ötezer.

Még nem tudható, hogyan változik meg a gyógyszerár-támogatási rendszer, és egyáltalán mekkora keretbe kell beszorítani a patikaszerekre adható kiegészítést, az idén több hónapot késhetnek a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök áráról szóló biztosítói tárgyalások. Az Országos EgészségbiztosításiPénztár főosztályvezetője, Hamvas József elmondta, praktikusabb volna, ha az új árak és támogatások nem januárban lépnének életbe, hanem később, így már az elfogadott központi, illetve egészségbiztosítói költségvetés szerint folyhatnának a tárgyalások.

Gógl Árpád miniszter a napokban adott nyilatkozatából az derült ki, hogy az eddig legmagasabban támogatott gyógyszerek körében bevezetnék az Angliában alkalmazott, receptdíjas szisztémát. Az Egészségügyi Minisztérium illetékes főosztályvezetője, Kerekesné Nemes Mária lapunk kérdésére elmondta, az új támogatási szisztéma több változatban készül, az angol támogatási rendszert is tanulmányozzák, de még nem kaptak utasítást arról,melyiket kell részletesen kidolgozniuk. Az angol, úgynevezett értékhatáros modell lényege, hogy a beteg a felírt gyógyszer árától függetlenül azonos összeget, azaz átalánydíjat fizet, mégpedig a recept vagy az azon szereplő dobozok száma szerint. Az árkülönbözetet a biztosító fizeti. Ezt a receptdíjat a betegségtől függetlenül fizetni kell, tehát ott azoknak is pénzbe kerül a gyógyszer, akik ma nálunk ingyen jutnak hozzá, például az inzulinra vagy rákgyógyszerekre szorulók. Ebben a rendszerben csak a közgyógyellátási támogatás nyújt ingyenességet. A koncepció szerint a többi patikaszernél megmaradhatna a mostani százalékos vagy fix összegű támogatás.