Tízezer csecsemő minden évben

császármetszés, műtét, csecsemő, csecsemÅ‘ | Népszabadság   Népszabadság
Néha véletlenül kerül a könyv a leendő recenzense kezébe. Aztán vagy örömöt szerez, vagy boszszankodást kelt. A szerző - így írja ajánlásában - orvosi pályája kezdetétől kereste, gyűjtögette a szülészet és nőgyógyászat körébe vágó dokumentumokat, hogy azután néhány szaklapcikk után most kötetbe gyűjtve adja közre a legfontosabbakat, amiket tárgyáról tud. A recenzens örül is, meg bosszankodik is. Bosszankodik, mert egy fontos dolog históriájának - Magyarországon évenként több mint tízezer császármetszést végeznek! - a kevésnél is kevesebb jutott szerkesztői gondosságból (mi mással magyarázható, hogy a nem egészen 200 oldalas kötetben némelyik idézet kétszer is szerepel - ráadásul olykor mindkétszer latinul is, magyarul is -, vagy hogy sehol sem olvasható benne a császármetszés szakszerű, modern leírása). Eközben őszinte öröm a gazdag és roppant érdekes adatsort olvasni e műtét múltjából.

A karcsú kötet seregnyi mitológiai példát idéz: Buddhát az anyja oldalából emelték ki; császármetszéssel jött a világra Dionüszosz és Adonisz. Valóságigényű, de nem mindig ellenőrizhető hitelű esetek következnek a sorban: a X. század elején Benedek pápa meghatározott esetekben elrendelte a méhen belüli keresztelést; Skandináviában az elhalt anyából az öröklési jog érvényesítése kedvéért vágtak ki csecsemőket (ha bármilyen rövid ideig életben maradtak, már nem az anya családjáé lett a vagyon); Itáliában ugyanezt élő, de halálra ítélt nők esetében azért tették, hogy a gyermeket megkeresztelhessék. Sokáig csak ritkán fordult elő, hogy az anya és a gyermek - vagy legalább egyikük - a műtét után életben maradt. A műtét előtt még élő anyák halálának egyik oka az volt, hogy a méhen ejtett vágást nem varrták össze - és ezígy volt egészen a múlt század utolsó negyedéig. Az 1900-as évek első és második harmadáról szólva a szerző megrendítő, 60, 80, sőt 100 százalékos halálozási arányokat említ. Igaz, hozzátéve, hogy azokban az esetekben, amikor az orvosok a császármetszés mellett döntöttek, a szülő nők zöme nagy valószínűséggel műtét nélkül is meghalt volna.

Magyarországon Tauffer Vilmos nevéhez fűződik az első olyan műtétet, amelyik után, 1890-ben - nem utolsósorban a méhen ejtett seb megfelelő kezelésének köszönhetően - az anya is, az újszülött is egészségesen hagyta el a szülőintézetet.A XX. században a császármetszés orvosi technikája annyira fejlődött, hogy a műtétet - a szerző az Egyesült Államok 1974-es adatait idézi - az anyáknak már a 99,93 százaléka túléli, miközben a császármetszés aránya az 1950-es 5 és az 1970-es 15,2 százaléknyiról 1991-re 23,5 százaléknyira emelkedett (Magyarország 1995. évi adata: 13,6 százalék).

A könyv jeles értéke a száznál több - részben a képzelet szülte, részben hiteles - illusztráció, jobbára metszet. Szabó András tudomása szerint e tárgyban nincs még egy ilyen teljességű gyűjtemény a világon. (Folium)

| császármetszés, műtét, csecsemő
2002-07-10 13:12:52
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop