Működésképtelenné válhat az egészségügy, ha a kórházak nem jutnak többletforrásokhoz - hangzott el tegnap az egészségügyi és szociális bizottság ülésén. Az országban 17 kórház százmillió forint feletti adósságot halmozott fel. Az érintett szakszervezet abban bízik, hogy az ágazatban az idén megvalósul a 13 százalékos béremelés.

Pusztai Erzsébet, az egészségügyi tárca politikai államtitkára az egészségügyi bizottság ülésén beszámolt arról: a minisztériumhoz érkezett adatok szerint az év első öt hónapjában a fővárosi önkormányzati kórházakban 9,26 százalékos volt a bérfejlesztés, a megyei önkormányzati intézményekben 12,6, a városi kórházakban 11,73 százalékkal magasabb bért kaptak a dolgozók. Pusztai Erzsébet felhívta a figyelmet arra: a fővárosi intézmények kivételével mindenhol megközelítette az emelés a 12 százalékot. Varga Ferenc, a Kórházszövetség elnöke közölte: információik szerint áprilisban 19 kórháznak volt 10-50 millió forint közötti adóssága, nyolc intézmény 50-100 millió közötti, míg 17 kórház 100 millió feletti összeggel tartozott. Úgy vélte, hogy a rendszer, ha nem vonnak be külső anyagi forrásokat, működésképtelenné válik. Meg kell határozni azt a minimális szintű szolgáltatást, amelyet a magyar lakosság még elvisel, és a támogatásokat is ehhez kell igazítani - mondta.

Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: nem tekintik lezártnak az idei bérfejlesztést. Megállapodtak ugyanis az egészségügyi vezetéssel, hogy az ősszel újra áttekintik a bérfejlesztés lehetőségét. Remélik, hogy még az idén megvalósul a 13 százalékos fejlesztés. Tarthatatlannak nevezte, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézményekben az orvosok átlagos bruttó fizetése 72 376 forint, a szakdolgozók 36 809 forintot keresnek. A legalacsonyabb fizetésű orvos bére bruttó 59 332 forint, a legtöbbet keresők átlagosan 107 202 forintot kapnak. A szakdolgozóknál ez a két véglet 31 132, illetve 50 376 forint. A szakszervezet a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látja, hogy 1999-ben tíz százalék alatti bérfejlesztés valósult meg. Ez nagyságrendileg megegyezik az inflációval, az adójogszabályok változása következtében azonban a reálbér csökkent. Gulyás Judit szerint a dologi kiadások alacsony szintje mellett az alacsony bérek is hozzájárulnak az ellátás színvonalának csökkenéséhez.

A bizottság megvitatta az Állami Számvevőszék jelentését a helyi önkormányzatok által nyújtott pénzbeli szociális ellátásokról.

Lezárult az a vizsgálat, melyet Frajna Imre, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kezdeményezett három héttel ezelőtt az IMC diagnosztikai centrum szabálytalan finanszírozása miatt. A vizsgálat megállapította: a diagnosztikai központ 1992 és 1998 között érvényes - de a hatályos finanszírozási szabályoktól eltérő - szerződés következtében több százmillió forinttal több pénzt kapott, mint a vele azonos teljesítményt nyújtó és hasonló feladatot végző egészségügyi szolgáltatók. Mindennek ellenére az IMC úgy értelmezi, hogy százmilliókkal kap kevesebbet, mint amennyi a szerződés szerint megilletné. A finanszírozási furcsaságok miatt Cser Ágnes, az OEP akkor hivatalban lévő főigazgatója 1997-ben kezdeményezte az IMC szerződésének törvényességi vizsgálatát. Ez nem történt meg. Frajna Imre szerint az IMC az egészségbiztosítótól jogtalanul követel 951 millió forintot. Elhangzott: ha a visszavonás, illetve a többletigény ügyében nem tudnak megállapodni, úgy az IMC jogorvoslatért bírósághoz fordulhat.