Július elseje óta jelentősen csökkent a betegforgalom a gyógyintézetekben. Legalábbis papíron. Ekkortól kell a korábbiaknál részletesebb adatokkal jelenteniük az intézményeknek az általuk kezelt betegeket. A teljes adatszolgáltatáshoz számítógép-hálózat kellene, ami nincs. Addig marad a kézi munka, sok helyen maguk a betegek töltik ki az íveket. Ha pedig az adatok hiányosak, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem fizet támogatást az ellátottak után.

A szakellátást végző egészségügyi intézmények jelentéskötelezettsége nem új, hiszen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddig is a havi betegforgalmi összesítés alapján finanszírozta az ellátást. Dr. Székely Tamás, az OEP finanszírozási osztályának vezetője szerint a változás lényege, hogy az intézményeknek mostantól nem csupán az elvégzett kezelések összesített számát, hanem a beteg adatait, a diagnózist, az alkalmazott kezelést és ennek időtartamát is fel kell tüntetniük a hó végi jelentésekben. A jelentős többletmunkával járó adminisztrációt a könynyebb ellenőrizhetőséggel indokolják. A szigorított adatszolgáltatási rendelet életbelépése előtt, 1997-ben harminc százalékkal nőtt a járóbeteg-forgalom havi átlagban. Az osztályvezető szerint ez a szám nemigen tükrözi a valóságot, mivel egyes intézmények - a magasabb finanszírozás reményében - hajlamosak voltak a túlzásokra. Az új rendszer bevezetése előtt az OEP-nek nem volt lehetősége az ellenőrzésre, így az elvégzett kezelések után járó összegeket úgymond vaktában fizették ki. Az új jelentéskötelezettségről szóló rendelet életbelépését (július elsejét) követően a szakellátásban részt vevő intézmények teljesítménye, tehát az új szisztéma alapján az OEP által kiszámított finanszírozható betegszám csaknem 25 százalékkal csökkent.

Vajon tényleg kevesebb beteg szorul mostanában ellátásra, vagy a kezelt betegek "eltűntek" az adminisztráció dzsungelében? Szó sincs teljesítménycsökkenésről, sőt az új rendeletben leírtak teljesítése jelentős többletmunkát ró az orvosokra és az adminisztratív dolgozókra - állítja dr. Király Géza, a győri Petz Aladár Megyei Kórház általános főigazgató-helyettese.

Az intézmények látszólagos teljesítménycsökkenését elsősorban azzal magyarázza, hogy a hiányos adatokkal feltüntetett betegeket az OEP egyszerűen kihúzza, így hiába kezelték őket, az egészségbiztosító egy fillérrel sem járult hozzá az ellátásukhoz. Ennek ellenére a szakember sem tartja kizártnak, hogy egyes intézményeknél valóban csökken a teljesítmény, hiszen az egy betegre fordított idő - a megnövekedett adminisztráció következtében - a sokszorosára nőtt.

A Fővárosi Önkormányzat Madarász Utcai Gyermekkórházában - a szakszemélyzetet kímélése végett - az újonnan érkezett betegekkel (pontosabban a szülőkkel) töltetik ki az űrlap betegazonosító részét. Dr. Reich Katalin orvos-igazgató úgy véli, bár a szülők igen türelmesek és segítőkészek, ez nem megoldás. Egyetlenreményük, hogy a régóta megígért számítógépek a közeljövőben megérkeznek. Addig kénytelenek a sokszor felületesen kitöltött papírokra hagyatkozni, és lemondani arról a pénzről, amit az adatok hiánya miatt nem fizet ki az OEP.

Az új rendszerre való áttérés nélkülözhetetlen feltétele, hogy valamennyi szakellátó intézményben legyen elegendő számítógép. Az informatikai hálózat kiépítéséről elvileg a fenntartóknak (javarészt az önkormányzatoknak) kellene gondoskodniuk, ám ők örülnek, ha a gyógyintézmények műszerbeszerzési és -felújítási költségeihez hozzá tudnak járulni. Így tehát továbbra is marad a "papír-ceruza" technika, a végtelenre nyúlt várakozási idő, és a hiányos adatlap. No meg a szakellátásban részesült, ám kámforrá vált "képzelt betegek".