Hirdetés

Kevesebbet kell várni sugárkezelésre az Uzsokiban

betegek, daganat, sugárterápia |

Népszabadság   Népszabadság

A daganatos betegeknek körülbelül hatvan százaléka szorul sugárterápiára Európában. Magyarországon azonban a szükséges kezeléseknek csak mintegy felét tudják teljesíteni. Dr. Mayer Árpád, a Fővárosi Onkoradiológiai Központ osztályvezető főorvosa szerint a két éve kezdődött beruházások befejezését követően több beteget tudnak ellátni, és csökken majd a jelenleg négy-hat hetes várakozási idő is.

- Kevesen tudják, hogy Magyarországon először az Uzsoki Utcai Kórházban kezdték meg a daganatos betegek sugárkezelését rádiumnukliddal. 1932-ben ezzel a korszerű terápiás módszerrel Európa élvonalában voltunk. Most hol tartunk?

- Az OTI Uzsoki Utcai Kórházának rádiumosztályán - így nevezték alapításakor az intézményt - nemcsak magas szintű betegellátás folyt, hanem kutatói bázis is volt, elődeink a szakmai közéletben is aktívak voltak. A magyar sugárterápia egészen a hatvanas évek közepéig megfelelt az európai szintnek. Akkor kezdődött a lemaradás, s nemcsak a gépparkban, hanem a személyi állományban is. A technikai hátrányból a kilencvenes évek második felében sikerült ledolgozni valamit, de a sugárterápia oktatása ma sincs megoldva. A sugárterápia a legtöbb európai egyetemen jó ideje önálló diszciplína, nálunk azonban csak posztgraduális képzés folyik. Intézményünk szakmai hagyományainak, az itt folyó tudományos munkának köszönhető, hogy a daganatterápia bizonyos szegmenseiben, többek között az előrehaladott nőgyógyászati daganatok sugárkezelésében, az emlődaganatok komplex kezelésében elért eredményeinket mindennek ellenére ma is össze tudjuk hasonlítani az európai eredményekkel.

- Pedig ma átlagosan négy-hat hetet várakoznak a betegek sugárkezelésre, s ez nem javítja a gyógyulás esélyeit. Mi kell ahhoz, hogy kevesebbet kelljen várniuk?

- Valóban nem mindenkinek a kezelését tudjuk idejében megkezdeni. Körülbelül a betegek hatvan százaléka szorulna sugárterápiára, de a kapacitás csak harminc százalék fogadására elegendő. Előrelépést a két éve kezdődött, három évre tervezett, ötmilliárd forintos fejlesztési programtól remélünk, amely elsősorban a gép- és műszerpark korszerűsítését, másodsorban a szakmai továbbképzést szolgálja.

- Mikor lesz ennek a betegek számára is érzékelhető eredménye?

- Fokozatosan. Az Uzsokiban, a Fővárosi Onkoradiológiai Központban például valószínűleg az idén. Az első két évben a fejlesztésben részt vevő tizenkét intézmény összesen kilencszáz-kilencszázmillió forintot költhetett, az idén előreláthatólag további egymilliárdot használunk fel. Az idei keretből fedezzük azt a komputertomográfot (CT), amely nálunk egyedül besugárzástervezést fog szolgálni, valamint az újabb gyorsítót és az elhelyezéséhez szükséges infrastruktúrát. A fővárosi önkormányzat finanszírozza a CT új épületét. A besugárzástervező részleget korszerű hálózati számítógépes rendszer köti össze a gyorsítókkal, amelyek folyamatos működtetéséhez a CT hiányzik. Bízom benne, hogy ha ez a csaknem ötszázmilliós beruházás befejeződik, több beteget kezelhetünk, és négy hét alá csökkenthetjük az átlagos várakozási időt. Ez nagyon fontos, mert bár ellátási területünk alapvetően a főváros pesti oldala, vonzáskörzetünk ennél lényegesen nagyobb. Évente 2520-2840 új beteg kezdi meg nálunk a sugárterápiát.

- Vajon miért?

- A kiegészítő daganatterápiás módszerek minden formája adott nálunk. Emellett elég jó a kapcsolatunk a betegekkel, figyelembe vesszük, hogy szorongással, félelemmel telve várnak a kezelésre. Igyekszünk megfelelően felkészíteni őket, oldani a feszültséget, és lehetőség szerint segíteni a rehabilitációban is.

- A fejlesztés koordinálásával önt bízták meg. Hogyan sikerül a tizenkét intézménynek megállapodnia az elosztás elveiről, amikor az ötmilliárdos keretnek alig több mint a feléhez jutottak hozzá az eredetileg tervezett három évben, a maradék 2,2 milliárdban csak reménykedhetnek

- Az elosztási elveket az érintett intézmények vezetőivel egyeztetve dolgoztuk ki. Nem volt könnyű, hiszen egyik-másik hihetetlenül rosszul van ellátva, és persze mindenki saját körülményein szeretne javítani. A szakmai kihívásoknak azonban mindenütt meg kell felelni, hiszen Magyarországon évente harmincnégy-harmincötezer új, regisztrált daganatos beteg van.

- Ön egyben a főváros onkológiai szakfelügyelője is. Tapasztalatai szerint menynyire eredményes a szűrés, sikerül-e időben felismerni a daganatos betegségeket?

- A szűrőállomásoknak az lenne a szerepük, hogy még tünet- és panaszmentes állapotban kiemeljék a beteget. Ebben az esetben a kezelés is sokkal olcsóbb lenne, a gyógyuláshoz vezető idő is rövidebb. Sajnos azonban a lakosság túlnyomó többsége nem él a szűrési lehetőségekkel, a betegek ma is előrehaladott stádiumban kerülnek orvoshoz. Kivételnek talán csak a nőgyógyászati esetek számítanak, ott ugyanis megszaporodtak a korai és a későn felismert megbetegedések. Kevesebb viszont a közepes stádiumú, vannak tehát, akik rendszeresen járnak szűrésre, és vannak, akik változatlanul nem. A szájüreg- és garatbetegségekben viszont világelsők vagyunk, holott többségük egyszerű fogászati kezelés során már korai stádiumban felismerhető lenne. Szociális, higiénés, kulturáltsági okok is közrejátszanak tehát abban, hogy Magyarországon enynyit kell költeni egészségügyre.

Márványi Ágnes

betegek, daganat, sugárterápia

2002-07-10 13:10:06

Hirdetés

Legfrissebb

AZ ORVOS VÁLASZOL

Szakorvosaink válaszai olvasói kérdésekre

Mielőtt kérdez, keressen orvosaink korábbi válaszai között!

Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop