Naponta ezerszer indul útjára a mentő

Mentőszolgálat, alternatív betegszállító | Népszabadság   Népszabadság

A fővárosban naponta több mint ezerszer van szükség betegszállításra, és ehhez jönnek még a baleseti mentések. Az Országos Mentőszolgálat budapesti szervezetének kilencvenöt autója nem képes valamennyi igény kielégítésére. Ezt a hiányt pótolják a hazánkban először a rendszerváltozás környékén megjelent alternatív betegszállító cégek és szervezetek, amelyekből ma már nyolc működik a fővárosban.

Ahhoz, hogy valaki elindíthasson akár csak egy ilyen betegszállító autót is, szükség van az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakfelügyelő főorvosának, dr. Andics Lászlónak az engedélyére. Ő szemlézi a mentőállomást, a gépkocsik típusát, felszereltségét és a személyi feltételeket. Ha minden rendben találtatik, akkor aláírják a területellátási kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy mindenfajta hívásnak kötelesek eleget tenni.

Betegszállítás sokféle lehet. Sürgősség szerint van egyszerű, ezt három, illetve hat órán belül kell teljesíteni és sürgős, amelyet azonnal vagy egy órán belül. A szakkíséret szerint van felügyeletet nem igénylő, szakorvosi, orvosi, illetve mentőtiszti felügyeletet igénylő szállítás. Beteget tízévesnél idősebb autóval nem lehet szállítani. Az ülő- és fekvőbeteg-szállító kocsiban elengedhetetlen a rádió vagy a rádiótelefon és a cserélhető, fertőtleníthető üléskárpit.

Budapesten nyolc betegszállító szervezet egészíti ki az OMSZ munkáját. Ahogy Andics László fogalmaz: őt érzelmi szálak is fűzik a magán-betegszállítók létezéséhez. Ezek alkalmazottainak a többsége ugyanis olyan OMSZ-es dolgozó, aki így próbálja kiegészíteni alacsony fizetését. Jobb, mint ha elmennének rakodni - jegyzi meg a főorvos.

Hogy miből tartják fenn magukat a magán-betegszállítók? Erre a kérdésre panaszáradat a válasz, melyben kulcsszavak a "lebegtetett kilométerek" és a "plafonos kassza".

A plafonos kassza azt jelenti, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) meghatározott kerete van a mentőszervezetek - beleértve az OMSZ-t is - számára, ami ebben az évben nyolc és fél milliárd forint. Ezt osztják szét a szervezetek között a megtett hasznos kilométerek arányában. (A kilométer attól hasznos, hogy beteg ül a kocsiban.) Ezt hívják lebegtetésnek, hiszen minél többet szállítanak a kocsik, annál kevesebbet kapnak érte a vezetőik. Ehhez még hozzájön az úgynevezett betegmozgatási díj, mely szakkísérettel négyszáz forint, szakkíséret nélkül pedig százhúsz forint személyenként.

Így aztán szinte mindegyik magánszervezet kénytelen valami másfajta bevételi forrást keresni. Van, amelyik alapítványokat keres fel támogatás reményében, mások a betegszállítás mellett foglalkoznak például panzió üzemeltetésével vagy egészségügyi assistance szolgáltatással, vagyis szerződést kötnek külföldi biztosítókkal: ha baleset érné Magyarország területén a náluk biztosított külföldit, akkor ők látják el. Megint mások szerepköröket vonnak össze: a vállalkozó maga vezeti és szereli a kocsit, a felesége könyvel vagy diszpécserkedik.

Ilyen feltételek mellett még egy ekkora nemzetközi cégnek sem éri meg a befektetés - mondja a Falck SOS Kft. ügyvezető igazgatója, dr. Fábián Lajos. A Falck egy 1906-ban alakult dán részvénytársaság, mely Európa több országában van jelen, főleg egészségügyi szolgáltatásaival. Hogy akkor mégis miért csinálják? Az egész lényege a jelenlét - állítja Fábián Lajos -, mivel abban bíznak, hogy megváltozik az egészségbiztosítási rendszer, és akkor szükség lesz egy kiforrott, bejáratott szolgáltatásra.

A fővárost húsz piros sólymos Falck-kocsi járja, havonta csaknem négyezer beteget szállítva. Kétezer-hétszáz szállítását finanszírozza az OEP, ezer a fizető betegszállítás (kilométerenként százhúsz forint, de tíz kilométert mindenképp ki kell fizetni), és negyven-ötven körül van azon külföldiek száma, akiknek balul ütött ki az utazásuk, és biztosítójuknak a Falckkal volt szerződése.

A Samaritanus Mentőszolgálat 1989 óta létezik, habár az évek során hívták már Beteg Taxinak és Segítő Kéz Mentőszolgálatnak is. Működése hasonlít a Falckéra, azzal a különbséggel, hogy nincs a hátterében egy nemzetközi cég. Van viszont egy panziójuk, melynek udvarán áll a Minich Károly vezette szolgálat kocsiparkja, huszonkét autó. Ebből naponta csak nyolcat-tízet használnak. Ők is foglalkoznak fizető betegszállítással, ilyen harminc-negyven akad egy hónapban. Leginkább idősebb, mozgásukban korlátozott emberek veszik ezt a szolgáltaást igénybe, ha templomba, rokonlátogatóba indulnak - kilométerenkét száz forintért és ezer forintos kiszállási díjért.

Biztosítókkal is kötöttek szerződést (külföldi és belföldi egyaránt), ők szállítják haza az Atlasz, a Generali, a Coris biztosító ügyfeleit havonta körülbelül harminc-negyvenszer. Működtetnek még egy éjjel-nappal futó szociális autót, mely a hajléktalanokat gyűjti be, és szerez fedelet a fejük fölé.

A Peter Cerny Alapítvány a koraszülött csecsemők mentését vállalja már nyolc éve. A szervezet vezetője, dr. Somogyvári Zsolt mozgó intenzív osztálynak nevezi magukat. Céljuk, hogy megelőzzék a koraszülötteknél gyakorta fellépő oxigénhiányos állapotot. Ellátási területükön tizenöt ezrelékkel csökkent a csecsemők halálozási aránya. Nemrégiben hármas ikreket sikerült megmenteniük - igaz, a szüleik lemondtak róluk... Öt rohamkocsival Budapesten és a környező hat megyében havonta kétszáz-kétszáztíz hívásnak tesznek eleget. Költségeik igen magasak. A rohamkocsikban lévő inkubátorok például egyenként kilenc és fél millió forintba kerülnek. Alapítványi támogatás, illetve nagyobb cégek természetbeni hozzájárulása segíti működésüket. Benzint például 1992 óta a Shelltől kapnak, évente egymillió forint értékben.

Speciális a helyzetük azon vesebetegeknek, akik a hét meghatározott napjain és óráiban dialízisre, művesekezelésre járnak. Két szolgáltató, a Ren-Depo Kft. és a Haemobil Kft. szakosodott erre az úgynevezett programozott betegszállításra, az utóbbi a fekvőbetegeket viszi kezelésre. Minthogy a szervezetek dolgozói hetente háromszor találkoznak a betegekkel, ezért a viszonyuk sokukkal családiasnak is mondható. A Ren-Depo a hét hat napján tizennégy kocsival háromszázhetvenkét beteget visz a csaknem ötórás kezelésre, majd haza. Pénzt az OEP-től és alapítványoktól kapnak. A Haemobil ötven beteget visz művesekezelésre, ez hetente háromszáz oda-vissza utat jelent. A két szervezet vezetője, dr. Vámos Zoltán (Haemobil) és Vértesi László (Ren-Depo) megegyezik abban, hogy az OMSZ-szel jó kapcsolatot sikerült kialakítaniuk.

Ha az alternatív betegszállítók munkájára érkezik reklamáció, akkor a Magyarországi Betegszállítók Országos Érdekvédelmi Egyesülete (MBOÉE) vizsgálja ki az esetet. Fennállásuk óta csak kétszer kellett fegyelmi eljárást indítani panasz alapján. Az MBOÉE évente egyszer-kétszer tart nagy, átfogó belső ellenőrzést, hogy az egyesület szabályait megsértőket kiszűrjék maguk közül - mondja Siklósi Miklós ellenőrző bizottsági tag. Eddig csak egyszer fordult elő, hogy kizártak valakit a szervezetből.

Szinte minden magán-betegszállító és az OMSZ álma is a központi irányítás, hiszen akkor nem fordulhatna elő, hogy egyszerre négy kocsi érkezik ugyanazért a betegért. Igaz, sokszor maguk a kórházak hívnak oda több különböző szállítót. A központi irányítás megszervezésével az OMSZ túlterheltsége is csökkenne valamelyest.

Kínában a mentést és a betegszállítást nagyrészt az állami szervezet látja el, habár Sanghaiban már megjelentek magánszállítók a különböző kórházak szervezésében. Eszköztáruk igen vegyes: ugyanúgy bevonják a riksákat, mint a legmodernebb technikával felszerelt rohamkocsikat.

Finnországban körülbelül kétszáznegyven szolgáltató működik. Dániában a betegszállítást több mint kilencven százalékban egy nagy cég végzi. Hasonlóan Finnországhoz, itt is az önkormányzatok tartják el a szolgálatokat. Mellettük még néhány kórház tart fenn mentőt és betegszállító kocsikat.

Az Izraelben és Svédországban lévő rendszerek igen hasonlóak egymáshoz. Mindkét országban a szolgálatok körülbelül fele van magánkézben. A legkisebb településnek is van legalább egy betegszállító vagy mentőautója, amelyet szükség esetén használhatnak. Ha valamilyen nagyobb szerencsétlenség történik, akkor az adott körzetben lévő autókat rendelik - központi irányítással - a helyszínre.

Alternatív mentőállomás Budafokon

Megnyílt az első alternatív eset-mentőállomás a XXII. kerületi Munkácsy utcában. Alternatív, mert nem az Országos Mentőszolgálat működteti, eset-mentőállomás pedig azért, mert nemcsak ügyeletet tartanak, hanem két rohamkocsijuk is van, sőt tervezik egy harmadik vételét.

Pusztay Mihály, az üzemeltető Európa Mentőszolgálat (EM) munkatársa elmondta, ez az első magánkézben levő mentőállomás Magyarországon. Gyakorlatuk bőven van, hiszen 1995-ös megalakulásuk óta részt vesznek a Pest környéki mentős feladatok ellátásában.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár havi négymillió forintot bocsát rendelkezésükre. Ebből az összegből fedezik az alkalmazottak bérét és a betegszállítás költségeit, a gyógyszereket viszont csak nagyobb gyógyszergyárak támogatásával tudják előteremteni, mivel az esetenként akár több tízezer forintra is rúghat. A vállalkozás nem haszonelvű, csak nullszaldósnak kell maradniuk, az esetleges veszteséget az EM kereteiből fedezik majd.

Az új telephelyről Dél-Budára és az M0-ás autóútra mennek majd menteni a központi, 104-es hívószám információi alapján.

| mentőszolgálat, alternatív betegszállító
2002-07-10 10:44:25
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop