Drága receptek, megbüntetett orvosok

Tavaly mintegy háromezer esetben vizsgáltak orvosokat jogtalanul felírt gyógyszer gyanúja miatt. Átmenetileg megvonták öt orvos vényírási jogát, ami lényegében a praktizálástól való eltiltást jelenti. Idén eddig egy vényírásra vonatkozó szerződést bontottak fel. A központilag elrendelt szigorítások miatt több eltiltás várható.

Budapesten és Pest megyében jelenleg több mint húszezer orvos lakik, közülük tizenötezren kötöttek - vényfelírásra vonatkozó - szerződést az egészségbiztosítási pénztárral. (A többiek javarészt nyugdíjasok, kutatók vagy olyan orvosok, akiknek családjában van receptírásra jogosult kolléga.) A Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár illetékes osztálya havonta három-négymillió vényt ellenőriz, ebből (átlagosan) csaknem ötszáz akad fenn a rostán. A KEVER elnevezésű, 1996 januárjától működő vényellenőrzési rendszer automatikusan kiemeli a "gyanús" recepteket. Ezek többnyire nagyon drága készítményekre, illetve olyanokra szólnak, melyeket az orvos jogtalanul rendelt (például háziorvos ír fel csak szakorvos által rendelhető szert). Azutóbbi időben - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának utasítása alapján - megkülönböztetett figyelemben részesítik a közgyógyellátásban ingyenesen adható orvosságokat, pontosabban az ilyen vényeket. A szigorítás oka a mostanában tapasztalt számtalan visszaélés, az ingyenes gyógyszerrendelésre jogosító igazolvány illetéktelen felhasználása. Ezzel magyarázható az is, hogy nemcsak az ellenőrzést szigorították, hanem a közelmúltban radikálisan szűkítették a közgyógyellátás címén díjtalan szerek körét.

Tavaly 2892 orvosnál rendeltek el vizsgálatot, öt esetben pedig az egészségbiztosító (átmeneti időre) felbontotta a vényírásra vonatkozó szerződést - tudtuk meg dr. Saliga Margittól, a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzési főosztályvezetőjétől. Idén eddig csupán egy orvos receptírási jogát vonták vissza. A receptírási jog megvonására ugyanis csak ritkán (és súlyos szabálysértés miatt) kerül sor. A szankciók sorában a legenyhébb a szóbeli figyelmeztetés, melyet általában az első vétségnél alkalmaznak. Ha a vizsgálat számszerűsíthető károkozásra derít fényt, úgy az orvost kártérítésre kötelezhetik. Az előző évben két orvosjutott ilyen sorsra, az egyiknek mintegy négyszáz-, a másiknak hatvankétezer forintot kellett befizetnie az egészségbiztosító kasszájába (emellett átmenetileg a receptírási jogot is megvonták tőlük). Ha a kár mértéke meghaladja a harmincezer forintot, az egészségbiztosító három hónapra felfüggesztheti az orvos gyógyszerrendelési jogát (vagyis átmeneti időre felbonthatják az erre vonatkozó szerződést). Százezer forint felett akár egy évre is megvonhatják, ami lényegét tekintve azt jelenti, hogy az orvost egy évre eltiltják a praktizálástól. E szankciókat kizárólag akkor alkalmazzák, ha a dokumentáció alapján bebizonyosodik a jogtalan felírás ténye. A vényellenőrzési rendszer rostáján egyébként minden olyan recept "fennakad", amely feltűnően drága vagy csak szakorvos írhatja fel.

Korábban az orvosok megkapták a hó végi részletes összesítést, hogy hány forintért, milyenfajta orvosságot rendelt. A tapasztalatok azonban azt mutatták, az orvosokat vagy nem érdekelte az összesítés, vagy túlzottan aggódtak amiatt, hogy valamit elrontottak, ezért az egészségbiztosító úgy döntött, felhagy a folyamatos visszajelzéssel. Mostanában csak gyanús recept esetén értesítik az orvost.

Ilyenkor a vényeket ellenőrző megyei egészségbiztosító az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (mely ezekben az esetekben hatóságként járhat el) kéri fel a szükséges szakmai vizsgálat elvégzésére. Szankciókat csak akkor foganatosíthat az egészségbiztosító, ha az ÁNTSZ vizsgálata igazolja a szabálysértés (és károkozás) gyanúját. (A tisztiorvosi szolgálat ellenőreinek joguk van belenézni a betegek kartonjaiba, így egyértelműen bizonyíthatják, hogy jogtalan felírás történt.) Tavaly egyébként olyanra is akadt példa, hogy az ügyet a rendőrségnek adták át, mivel beigazolódott, hogy az orvos nagy mennyiségű kábítószer-tartalmú készítményt rendelt, ráadásul a szakvizsga-bizonyítványa is feltehetően hamisítvány volt. Az illetékes hozzátette: az egészségbiztosító minden ilyen esetben jogszerűen jár el, hiszen az ellenőrzés és az esetleges szankciók alkalmazásának mikéntjét törvény szabályozza. Eddig sem a szakszervezet, sem az orvosi kamara nem tiltakozott az eljárással kapcsolatban. A Magyar Orvosi Kamara egyébként valamennyi ügyről írásos tájékoztatást kap. Dr. Saliga Margit úgy véli, a KEVER bevezetése óta valamelyest javult a szakmai fegyelem az orvosok körében. A közgyógyellátási igazolvánnyal való visszaélésért többnyire a betegek tehetők felelőssé, a bizonyítás viszont sokszor szinte lehetetlen vállalkozás.

Egy magát megnevezni nem kívánó fővárosi orvos úgy véli, az egészségbiztosító hadjáratot indított ellenük. Jóllehet a pénztár csupán a büdzsé hiányát próbálja ezúton némileg pótolni, ám az általuk kirótt büntetés mértéke nem mindig arányos a károkozás valós nagyságával. A szakértő szerint nem kizárt, hogy visszatér az úgynevezett magisztrális gyógyszerek kora, mikor is az orvosságot maguk a patikusok állítják össze az orvosok utasítása szerint. Ez kétséget kizáróan költség- és betegkímélő eljárás volna (az orvos ugyanis egyéni érzékenység alapján állíttatná össze a készítményt), ám a gyógyszerészek jelenlegi - főként adminisztrációs - terheit aligha lehetne tovább növelni.

Noha miniszteri rendelet írja elő, hogy jelentős anyagi kár okozása miatt az orvostól megvonható a receptírás joga, többen állítják: az egészségbiztosító alkotmányos jogokat sért ezekben az esetekben. A munkához való jog ugyanis az alkotmányban is rögzítve van. Ennek ellenére a jogértők - általános értelemben - nem tartják alkotmánysértőnek az egészségbiztosító eljárását. Mint mondják, csak akkor lehet jogtalannak minősíteni a szerződés felbontását, ha a szankció sokkal súlyosabb, mint a vétség.

| egészségbiztosító, orvos, egészségbiztosítási pénztár, recept, gyógyszer
2002-07-10 13:38:32


data-full-width-responsive="true">