Takarékoskodó veseállomások
A dialízishálózatot üzemeltető Fresenius cég hazai ügyvezető igazgatója, Zoltán György lapunknak megerősítette, csak önmagukhoz képest csökkentik a minőséget, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai színvonalból engednek. A Fresenius pécsi dialíziscentrumának orvos igazgatója, dr. Karátson András elmondta, kénytelenek voltak a dialízis közben használatos véralvadásgátló gyógyszert lecserélni egy olcsóbb, ám kevésbé korszerű és mellékhatásokkal járó medicinára, és visszatértek a régebben használatos - szintén olcsóbb - dializálószűrőre, ami hosszú távon ugyancsak mellékhatásokat, például néhány év után csontízületi elváltozásokat okozhat.
Az OEP által 1996-ban megállapított 16 400 forint nem fedezi a kezelés költségeit, ennek ellenére mindenkit ellátunk - nyilatkozta tudósítónknak dr. Kakuk György professzor, a Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának igazgatója, a klinika műveseállomásának vezetője. Debrecenben tavaly 19 ezer kezelést végeztek el, költségeik legjelentősebb része a vér tisztítására szolgáló, egyszer használatos szűrő ára. A drágább szűrő szövetbarát, míg az alacsonyabb árú nem az, így az utóbbi rendszeres használat esetén káros reakciókat indíthat el, például fokozhatja az érelmeszesedést. Debrecenben egyelőre a drágább szűrőket használják.
Minden szolgáltató spórolni kényszerül, akár bevallja, akár nem - felelte kérdésünkre Zajos Ferenc, a másik szolgáltató, a Gambro Kft. ügyvezető igazgatója. A svéd tulajdonban lévő cég öt műveseállomást tart fenn hazánkban, és 370 beteget kezel. Bár a Gambro még nem kényszerült olcsóbb eszközökkel felváltani a korszerűbbeket, az élelmiszeradagokat és a gyógyszerköltségeket már lefaragták.
Hazánkban átlagosan 3000 beteg szenved veseelégtelenségben, azaz szorul az életben tartó művesekezelésre. Miközben minden évben csaknem 800 beteg hal meg, átlagosan 1000-1200 új páciens jelentkezik kezelésre, a veseátültetésekszáma viszont tavaly 30 százalékkal csökkent, mindössze 300 műtétre lehet számítani évente. Ebből következik, hogy a betegek száma folyamatosan nő, s egyre hosszabb ideig kell a gép segítségével életben tartani őket, márpedig a szövődmények veszélye, a beteg állapota függ a kezelés minőségétől. 1997 óta a dialíziskezeléseket zárt kasszából fizetik, ami azt jelenti, hogy a betegek számától függetlenül csak egy meghatározott összeget lehet szétosztani a szolgáltatók között. Minél több beteget kezelnek, annál alacsonyabb az egy kezelésre jutó összeg, így halmozódik a deficit. Az idei évre elkülönített 8,8 milliárd legfeljebb a rezsiköltségek emelkedését kompenzálja, ám az új betegek kezelését már nem fedezi, a szolgáltatók szerint ehhez legalább 1,5 milliárd forinttal több kellene.
Az OEP finanszírozási főosztályának vezetője, Donkáné Verebes Éva elmondta, a szolgáltatókkal folyamatosan egyeztet a pénztár, s a jövő héten várhatóan megszületik az egyezség. Bár több pénzt a jogszabályok nem biztosítanak, ám a keret elosztásán a cégek egyetértésével változtatni lehet, ami átmenetileg javíthatja a helyzetet.
2002-07-10 13:10:52