Életmentő hűtősapka

újszülött, gyermekgyógyász, agykárosodás, újszülött | Népszabadság   Népszabadság

Nincsenek kőbe vésett szabályok a gyógyításban sem. Ha például valamely újszülöttekkel foglalkozó gyermekgyógyász akár még öt éve azt állította volna, hogy az újszülötteket hűteni kell a késői idegrendszeri károsodás kivédése céljából, úgy annak az orvosnak nagy valószínűséggel elvették volna a diplomáját, és soha többé nem, engedték volna gyermekek közelébe. Mára pedig egyre több érv szól amellett, hogy egyes gyermekeket, legalábbis a fejüket, közvetlenül a megszületést követően érdemes speciális hűtősapkákkal ellátni.

Szakmai szempontból ez valóban eretnek gondolatnak tűnik. Hiszen már 1958-ban számos, úgynevezett multicentrikus vizsgálattal egyértelműen bebizonyították, hogy mennél inkább lehűlnek a koraszülöttek, mennél alacsonyabb a testhőmérsékletük, annál magasabb a korai időszak halálozási rátája. Azóta szinte dogmává merevedett az az eljárás, hogy közvetlenül a világrajövetelt követően, alighogy elvágják a köldökzsinórt, melegítőlámpa alá vagy akár meleg inkubátorba is helyezik a gyermekeket - de legalábbis jól bepólyálják az újszülöttet.

Nem akármilyen horderejű a kérdés. Egyedül az Egyesült Államokban évente 12 ezer érett újszülöttnek lesz valamilyen fokú agykárosodása, a koraszülöttek pedig még ennél is sokkal veszélyeztetettebbek. Márpedig nincs annál tragikusabb, megrázóbb élmény, mint amikor a nagy, jól fejlett baba a komplikált szülést követően rángatódzni kezd vagy az agykárosodás más jeleit mutatja, esetleg csak hetek-hónapokkal később válik nyilvánvalóvá a szellemi képességek károsodása, a mozgászavar vagy bénulás. Ráadásul az orvosok jelenleg igencsak tehetetlenek a méhen belül vagy a szüléskor kialakult oxigénhiány következményeivel, elsősorban az idegsejt pusztulásával szemben.

Ezért is biztatóak azok a kísérletek, amelyek során magzati és újszülött állatok agyát átlagosan 72 órán át hűtötték - no nem nagyon, csak 34-36 Celsius-fokra. Az eredmények meglepően jók voltak: számos állatfajnál tanulmányozva a hűtés hatását, egyértelművé vált, hogy az agyidegsejtek pusztulása ilyenkor lelassul, illetve csökken, így az oxigénhiánnyal szemben az újszülöttek sokkal ellenállóbbá válnak.

Néhány hete már emberen is kipróbálták a jótékony hideget. Új-zélandi kutatók kisszámú - pontosan huszonkét -, oxigénhiány miatt veszélyeztetett érett újszülöttnél - igen szigorú tudományos kritériumok alapján - alkalmazták a speciális hűtősapkákat. Nemzetközi gyermekgyógyász kongresszuson vázolt eredményeik igen biztatóak voltak - ám maguk is óvatosságra intettek.

- Számos multicentrikus vizsgálatnak kell még megerősítenie az eredményeinket - erősítette meg dr. Tanja Gunn, az aucklandi egyetem docense, aki korábban magzati bárányokon is próbálta ki az új eljárást. Mindenképp korai lenne minden gyermeket ripsz-ropsz hideg víz alá tartani.

Ez utóbbit - a történelmi hűség kedvéért - már háromszáz éve sikeresen alkalmazták. Sir John Floyer írta le 1697-ben, hogy egy tetszhalott újszülött, miután jeges vízbe mártotta, "erőteljesen felsikoltott". Jóval később, 1960-ben kevésbé durva módszerrel, ám számos vonatkozásában hasonlóan jártak el svéd kutatók is. Ők hetvenöt, oxigénhiánnyal született csecsemőt közvetlenül a szülés után hideg vízbe mártottak, majd nagyon lassan felmelegítették őket. Legtöbbjük mindennemű agykárosodás nélkül vészelte át a kritikus időszakot.

Végül még egy elgondolkoztató megfigyelés: az otthon szülés során - mely egyébként a századelőn még gyakorlatilag mindenhol természetes volt - szinte minden újszülött lehűl egy-két fokkal, majd lassan, órák alatt éri el ismét a normális testhőmérsékletét. Dr. John S. Wyatt, a londoni University College gyermekgyógyász professzora szerint valamilyen eddig még nem feltárt élettani tényező védi meg az újszülötteket a lehűlés károsító hatásától. Mert - agyhűtés ide vagy oda - az egész test lehűlésének igencsak megvannak a hátrányai. Például csökken a szív teljesítménye, különböző ritmuszavarok léphetnek fel.

Mindezekhez magyarázatul dr. Pataki Margit újszülöttgyógyász főorvos még azt is hozzáfűzte, hogy a legmodernebb felfogás szerint az újszülöttkori agykárosodásnak két formáját különböztetik meg. Az egyik az úgynevezett korai neuron(agyidegsejt)pusztulás, mely néhány perc alatt alakul ki, és gyakorlatilag befolyásolhatatlan. Élettani alapjairól - bár igen bonyolultak - annyi azért elmondható, hogy a sejtkárosodást a nátrium-, a klór- és a vízmolekulák neuronsejtekbe való kóros beáramlása okozza. A másik, órák alatt kialakuló forma az úgynevezett elhúzó sejthalál, melyért elsősorban a sejtekbe jutó túl sok kalcium a felelős. A sejtkárosodás során úgynevezett szabadgyökök is felszabadulnak, melyek további szöveti roncsolásért felelősek. A doktornő elmondta, valóban jelentek meg tudományos közlemények arról, hogy ezt a második, késői agykárosodást jelentősen csökkentheti az időben és szakszerűen elvégzett koponya-, így természetesen agyhűtés.

Egyébként a régi nővérek még emlékeznek arra, hogy komplikált szülések után a beteg gyerekek fejét állott vizes borogatással volt divat ellátni. A beborogatott csecsemők ennek során egyértelműen nyugodtabbak lettek.

| újszülött, gyermekgyógyász, agykárosodás
2002-07-10 11:35:54
hírdetés
hirdetés

Web Design & Development Prowebshop