A kockázat el van vetve

kockázat, kórház, műtét, bíróság, orvos | Népszabadság   Népszabadság

Szolnokon esett meg, hogy egy férfiember a sikeres műtét után félabrosznyi textíliával a pocakjában hagyta el a kórházat. Az időközben folyékony masszává alakult, betokozódott törlőkendő csak húsz év után kezdte el gyulladásos lázzal gyötörni hordozóját. Megint fölfektették a műtőasztalra, kiemelték belőle azt a valamit, és kész.

Csuda holmi az emberi szervezet. Mondják is az orvosok, hogy ha a fölfalt, netán egy műtét során odabenn felejtett idegen tárgy (például fémgolyó) steril természetű, jó esetben akár egy életen át viselheti magában bárki. Még a hasüregben maradt operációs törlőkendő - ami könnyen fertőződhet és el is bomlik - sem okoz föltétlenül nagy galibát.

Persze akad, aki érzékeny arra, ha idegen holmi marad a testében. Bíróság elé viszi az ügyet, s kártérítést követel.

A szolnoki MÁV-kórház igazgatója, dr. Lőke Miklós szerint, ha valaki manapság nekilát pereskedni, nyomban 50-100 millió forintos igénnyel áll elő. Ez pedig a polgárosodó társadalom eddig nem tapasztalt jelenségeivel lehet összefüggésben. Magyarországon az utóbbi időben elszaporodtak a horribilis lelépési pénzek, végkielégítések, a több tízmilliós jutalmak. Ezek az összegek szolgálnak támpontul a pórul járt betegeknek, amikor elgondolják, mennyi pénz illetné meg őket kárpótlás gyanánt. A szolnoki kórházigazgató úgy véli, ha a várható büntetést tíz- vagy százmilliókban mérik, a műtét az orvos számára akkora kockázatot jelent, amekkorát a mai fizetések mellett nem lehet vállalni. Szerény föltételekkel, ám világszínvonalú kártérítés árnyékában ugyan ki fog majd gyógyítani?

Az akkoriban ápolónőként dolgozó Telek Józsefnét kilenc évvel ezelőtti vakbélműtétje után rosszullétek kínozták és az étkezéseket követően a teste rendszerint fölpuffadt. Mikor panaszkodott, kollégái leintették, mondván, biztosan valami kis bélösszenövése van, kapjon be gyógyszert és felejtse el a dolgot. A laborleletek is rendre negatív eredményt mutattak. Telekné azzal nyugtatta magát: nyilván az édesapja halála miatti lelki zűrzavara miatt hullik a haja és a bőrét csúfító kiütések sem más okból jönnek elő.

Az abonyi ápolónő ezt követően két gyermeknek adott életet. S bár folyamatosan ultrahangozták, senkinek sem tűnt föl semmi. Pedig hát az asszony akkor már tojás nagyságú csomót tapintott önnön hasában, s a hajhullás meg a roszszullét sem akart megszűnni. Mígnem aztán tavaly egy munkaalkalmassági nőgyógyászati vizsgálat során az ultrahangkészülék kör alakú, ökölnyi valamit mutatott ki a hasüregében. Fölmerült a gyanú: rosszindulatú daganat? Az operáció kiderítette, Telekné időtlen idők óta betokozódott géztörlőt hordott a hasában.

Telekné hasfala a gézkivevő műtét miatt elgyengült. Az asszony képtelen emelni, ez pedig lehetetlenné teszi, hogy szakmájában, azaz ápolónőként dolgozzon. Ügyvédje révén próbált meg peren kívüli egyezséggel nem vagyoni kártérítésre és havi járadékra szert tenni. A kórház azonban elutasította az egyezségi ajánlatot. Ezért az ügy a bíróságon folytatódik.

Pár évvel ezelőtt "Kockázat vagy szabályszegés, ha idegen test marad a beteg szervezetében?" címmel szakmai tanácskozást tartottak Budapesten. A fórumon részt vevő orvosok, jogászok és igazságügyi szakértők szerint: "Az a tény önmagában, hogy a műtét során használt eszközökből valamelyik véletlenül a betegben maradt, nem minősíthető gondatlanságnak, illetve szakmai szabályszegésnek... A beteg kockázata, hogy az idegen test bennmaradása egyetlen módszer alkalmazásával sem kerülhető el teljes biztonsággal."

A laikus természetesen csöppet sem érti, miért testálódik a teher a műtőasztalon fekvő betegre, amikor az semmit sem tud tenni a kockázat elkerülése vagy csökkentése érdekében. S miért marad a felelősségi körön kívül az orvos, aki pedig a tevőleges hatalom birtoklója az operáció idején.

Az orvosok zöme kétkedés nélkül osztozik az említett szakmai tanácskozás álláspontjában. Lőke doktor például így vélekedik:

- Ha annak ellenére marad idegen tárgy a beteg szervezetében, hogy az orvos mindent megtett ennek megelőzése érdekében, akkor tényleg nem beszélhetünk sem gondatlanságról, sem szabálysértésről.

- Milyen esetben mondható ki, hogy az orvos nem tett meg mindent?

- Nem tudok példát hozni. Elképzelhetetlen, hogy slendriánul álljak oda a műtőasztal mellé. Mindig betartom a forgatókönyvet.

- Tehát még kigondolni sem tud olyan helyzetet, ami az orvos gondatlanságát érzékeltetné?

- Mire egy orvos önállóan dolgozhat, megfontolttá válik. Látom a kollégáimon, hogy komolyan veszik a munkájukat...

Merőben más a véleménye dr. Garay Tamás szolnoki ügyvédnek. Szerinte az orvostól elvárható az, hogy ne hagyjon idegen tárgyat a beteg szervezetében. Ha mégis megtörténik, akkor az kimeríti a gondatlanság fogalmát.

- Mivel az orvos - mondja dr. Garay - az operáció idejére élet-halál urává válik, abszurd elképzelés a teljes kockázatot a beteg nyakába varrni. Már csak azért is, mert a szóban forgó műtéti kockázat veszélyét elsősorban az orvos fölkészültsége csökkentheti. Tegyük fel, hogy elveszítem az ügyfeleim iratait, vagy a szerződésből kihagyom a legfontosabb pontot. Ez csakis a figyelmetlenségem, a tudásbeli hiányosságom számlájára írható. Ha pedig ezzel kárt okozok, fizetnem kell, vagyis a tévedésem nem múlik el következmény nélkül. Úgy látszik, az orvosi szakma esetében más a helyzet. Holott a műtőasztal melletti tévedés éppúgy a fölkészületlenséggel vagy a figyelmetlenséggel függhet össze. S ez jóval közelebb áll a gondatlanság fogalmához, mint hogy a beteg kockázataként lehessen értékelni.

A szóban forgó történetek nyomán indított perek tétje többnyire nem a büntetőjogi felelősség megállapítása, hanem a kártérítés. A Szolnok Megyei Bíróság elnökhelyettese, dr. Sándor Géza is ezt támasztja alá. Mint mondja, az általa ismert törvényszéki ítéletek nem azt tartják mulasztásnak, hogy idegen tárgy marad a beteg szervezetében, hanem ha ezt az orvosok gondatlanságból nem veszik észre. Így vélekedett a bíróság abban az esetben is, amikor egy szülő asszonyban tűt felejtettek a szakemberek. A fémdarab vándorolni kezdett az asszony szervezetében. Ám, hogy a kínzó fájdalmakat a műtéti tű okozza, arra csak a sokadik vizsgálat után derült fény. Időközben a fémtárgy több betegség és ez által kár okozójává vált. A bíróság a kórház felelősségét állapította meg.

Apropó, kórház. A "műhibaként" emlegetett ügyekben általában több személy, sőt az egész intézmény magatartását, működését vizsgálják. Az alperesi szerep minden esetben a kórházé, a bíróság tehát nem az orvos, hanem az intézmény felelősségét állapíthatja meg.

Az orvosi szakma természetesen igyekszik megelőzni, hogy Magyarországra is átterjedjen az egyesült államokbeli perlekedési téboly. Baljós példaként szokták emlegetni annak a New York-i dámának az esetét, akit a nőgyógyászati vizsgálatról kijövet alaposan megugatott a rendelő őrkutyája. Az asszonya törvényszék előtt elmondta, hogy az ijedelmet követően éjszakánként a kutya rémképe jelenik meg előtte, s emiatt képtelen kielégülni. A bíróság több százezer dollárt ítélt meg számára.

Az állandó jogi fenyegetésnek kitett amerikai nőgyógyászok egy részének elment a kedve az orvoslástól. Alig akad társaság, amelyik vállalná a doktorok biztosítását. A szolnoki MÁV-kórház igazgatója szerint néhány hazai kollégája ezért tudott magának munkát szerezni a tengerentúlon.

| kockázat, kórház, műtét, bíróság, orvos
2002-07-10 11:36:35
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop