A tb-nél nagyobb hiány várható

hiány, TB | Népszabadság   Népszabadság

Az egészségbiztosító kiadásai közül a gyógyszerár-támogatások, bevételi oldalon pedig az egészségügyi hozzájárulás jelenti azokat a pontokat, amelyek veszélyeztetik a társadalombiztosítási költségvetés teljesülését. Ezt László Csaba, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára mondta az államháztartás negyedéves helyzetét értékelő csütörtöki sajtótájékoztatón. Megerősítette: két-három héten belül várható döntés a forint leértékelési rátájának esetleges csökkentéséről.

Március végéig 177,1 milliárd forintos hiányt halmozott fel a központi költségvetés, ami 53 milliárdos növekedést jelent az előző hónaphoz képest. Ez az egész évre jóváhagyott hiánynak több mint a 41 százaléka, ám László Csaba helyettes államtitkár szerint nincs ok az aggodalomra: a szezonális ingadozások miatt a második fél évre várják a jelentősebb bevételeket. Egyelőre úgy tűnik, csak a fogyasztói árkiegészítésre (vagyis az utazási kedvezményekre) szánt 61 milliárd forintos keret bizonyul majd kevésnek, s néhány milliárdos túllépés várható. Az adósságszolgálati kiadásokra a januári 77 milliárd forinttal szemben februárban 66,7 milliárd forintot kellett fordítani, márciusban már 83 milliárd forintot, a három hónapban az előirányzat 30,9 százaléka

A két társadalombiztosítási alap - az előzetes adatok szerint - 26,2 milliárd forintos deficittel zárta az első negyedévet. Ebből több mint 16 milliárdot az egészségbiztosítási, 9,9 milliárdot pedig a nyugdíjalap hozott össze. László Csaba közölte, hogy az egészségbiztosítási alap büdzséjében az egyik veszélypontot a gyógyszerkiadások esetleges túlfutása jelentheti, a másikat pedig az, ha nem folyik be a várt bevétel a havi 2100 forintos egészségügyi hozzájárulásból.

Mint mondta, ennek ellenére nem számítanak arra, hogy az év végi tb-hiány jelentősen eltér majd a tervezettől. Jelezte azonban, hogy a "nem jelentős" alatt akár 10-15 milliárd forint is érthető.

Az mindenesetre már most látszik - mondta -, hogy az új nyugdíjrendszerbe egyre többen lépnek át, így a számítottnál nagyobb lesz a nyugdíjalap év végi hiánya, amelynek kompenzálására nem lesz elég a költségvetésben szereplő 20 milliárd forint.

Tétényi Tamás főcsoportfőnök immár friss adatok birtokában beszélt a gazdaság egészének tavalyi helyzetéről, s megismételte: a bruttó hazai termék, a GDP 4-4,5 százalékos bővülése javuló versenyképesség és ugyanilyen egyensúlyi mutatók mellett következett be. Az export 25 százalékos növekedése meghaladta az importét, s a beruházások is nyolc-tíz százalékkal bővültek. A lakosság fogyasztása egy százalékkal nőtt. Tétényi szerint a növekedés úgy ágazati, mint területi értelemben "szétterült", vagyis nemcsak egy-egy húzó iparágra és gazdagabb régióra korlátozódik.

A szakember úgy látja, hogy az idén mind az infláció, mind pedig a keresetkiáramlás a kormány által előre jelzett 13-14, illetve 14-16 százalékos sáv felső határértéke körül alakul majd. Az infláció csökkenését befolyásolja, hogy az elmúlt év második felében viszonylag magas volt a nominális bérkiáramlás, illetve az, hogy például a mezőgazdaságban még mindig vannak árfeszültségek, vagyis nem lehet kizárni az újabb áremelések lehetőségét.

László Csaba megerősítette, hogy két-három héten belül várható döntés a forint leértékelési rátájának esetleges újabb csökkentéséről. A döntést azonban nem kívánta megjósolni, mint ahogy arra sem kívánt választ adni: az infláció milyen mértékű csökkenésére van szükség ahhoz, hogy újabb 0,1 százalékponttal lehessen mérsékelni a leértékelés ütemét.

| hiány, tb
2002-07-10 11:38:40

Web Design & Development Prowebshop