Július másodika és ötödike között rendezik meg a 3. Magyar Meleg és Leszbikus Film- és Kulturális Fesztivált. A rendezvény helyszíne az első napon a Goethe Intézet, a továbbiakban a Közép-európai Egyetem lesz. A fesztivál előtt Wolfgang Meissnerrel, a Goethe Institut igazgatójával beszélgettünk.

- Mennyiben volt tudatos kultúrpolitikai döntés a Goethe Intézet részvétele a fesztiválon?

- Feladatunknak érezzük, hogy fórumot biztosítsunk a kultúra részét képező kisebbségeknek. Egy társadalom, egy ország stabilitásához és demokráciájához nagyban hozzájárul a kisebbségek kiegyensúlyozott helyzete. Az olyan társadalmakban, amelyekben az etnikai, szexuális vagy politikai kisebbségeket a többségi társadalom vagy az állam kirekeszti, veszélyes feszültségek, szakadékok keletkezhetnek.

- Ön két éve él Magyarországon. Hogyan látja a melegek itteni helyzetét?

- Magyarországon a homoszexuálisok az a kisebbség, amely még nem szerveződött meg olyan szinten, mint ami Nyugaton már megszokott. Olyan kisebbséget képeznek, amely most próbálja nyilvánvalóvá tenni társadalmi jelenlétét. A homoszexualitás fontos szerepet játszik a kultúra formálásában, már az antik kortól kezdve fokozott érdeklődés figyelhető meg a szexualitás iránt. A nemek közt húzódó éles határvonal mindig is a különböző kultúrák egyik izgalmas filozófiai és művészi problémája volt. A homo-, bi- és transzszexualitás, illetve ezek tagadása végigvonul az emberiség kultúrtörténetén.

- Beszéljünk a konkrétumokról. Mit szól ön ahhoz a magyarországi gyakorlathoz, hogy véradás előtt kötelességünk egy tesztben válaszolni arra, volt-e már azonos nemű párkapcsolatunk. Akinek pedig volt, az nem adhat vért. Mégpedig annak ellenére, hogy az AIDS világnapján nyilvánosságra hozott egyik hazai felmérés szerint az AIDS-betegek nagyobb része a heteroszexuálisok köréből kerül ki.

- Ez a személyek egy csoportjának diszkriminációja, amely Nyugaton, így természetesen Németországban is, megengedhetetlen. Az ehhez hasonló diszkriminatív viszonyok mellett is tapasztalható azonban egyfajta pozitív változás a fiatal magyar demokráciában. Ilyen például az a törvény, amely a melegeknek is biztosítja az együttélésükhöz való jogot.

- De ez nem jelenti azt, hogy a hetero- illetve homoszexuális együttélés jogi vagy társadalmi megítélésének azonos lenne a mércéje.

- Egy magát demokratikusnak nevező társadalomnak foglalkoznia kell az évtizedeken át tabunak számító kérdésekkel. A nevelésben, a jogalkotásban és jogalkalmazásban, illetve a médiában is. Az azonos neműek közti kapcsolatok elismerése Németországban is egy közel ötvenéves folyamat eredménye. Lassanként általánosan elfogadottá vált, hogy léteznek olyan csoportok, amelyek eltérnek a "normától".

- Magyarországon tizennyolc év alatt senki nem lehet homoszexuális szervezet tagja. A Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezetet azért nem jegyezte be a bíróság, mert alapszabályában nem szerepeltek korhatári kitételek. Milyen az európai gyakorlat?

- Épp mostanában lépett érvénybe az a törvény Angliában, hogy a párkapcsolatok megválasztásának szempontjából a tizenhat évet betöltött személyek jogilag felnőttnek tekintendők. Vagyis változások még egyes nyugati országokban is csak nehezen érhetőek el. A hágai Európai Bíróság jelenleg próbálja összhangba hozni a különböző országok törvényeit, így az azonos neműek házasságáról szólókat is. Kíváncsi vagyok, hogyan alakul majd ez a folyamat a közép-európai országokban.

- Hogyan járulhat hozzá egy négynapos fesztivál az előítéletek csökkenéséhez?

- A melegbüszkeség Magyarországon még radikálisan újnak számít, nem lehet elvárni, hogy százezrek érdeklődjenek a fesztivál iránt. Ma még nagyon bátor tett a magyar melegektől, hogy ki mernek lépni a nyilvánosság elé. Ha pedig nem jönnek elő egyre többen, továbbra is tabu marad ez a téma.

- A MIÉP képviselőjelöltjeit nyilatkozat aláírására kötelezte, mely szerint homoszexuális nem lehet a párt képviselője. Németországban politikusok és közéleti személyiségek vállalják-e az azonos nemhez való vonzódásukat?

- Egy a MIÉP-éhez hasonló követelmény ellenkezik a demokráciával. Európai keresztény-konzervatív pártoknál is léteznek persze íratlan törvények, de ezek csak magasabb pozíciók betöltésére irányulnak. A legismertebb leszbikus pár egy ismert médiaszemélyiség és a volt köztársasági elnök lánya. A politikusok egy része persze még mindig betart egyfajta etikettet. A nagyobb keresztény pártok képviselői nem beszélnek a magánszférának erről a részéről, a liberális értékekről ismert Zöldeknél viszont elfogadott a homoszexualitás vállalása.

- A közéleti személyiségek kiállása mellett mi vezetett ahhoz, hogy ma már a domináns kultúrának általánosan elfogadott részét képezi a homoszexualitás?

- A társadalom anyagi lehetőségeinek bővülésével az embereknek egyre több szabadidejük lesz, így nagyobb esély nyílik más kultúrákkal való találkozásra. Nem csoda tehát, hogy a meleg csoportosulások a legfejlettebb országokban szerveződtek meg a legkorábban. A hatvanas évek végének legnagyobb felfedezései a médiához való hozzáférhetőség és az önmegvalósítás nagyobb távlatai voltak. Ekkor indult a Parlamenten Kívüli Ellenzék, amely nyitott politikát akart, és részt is vett annak formálásában. Az akkor még progresszívnak tűnő, lépésről lépésre megvalósított ötletek ma már a társadalmi norma részét képezik.