Aligha van divatosabb és jobban eladható két, jelzővé rövidült szócska, mint az, hogy bio és öko. Annyit mindenki tud, hogy a Föld, a környezet megóvásáról és egészségünk védelméről van szó. Csakhogy ahány bio és öko, annyiféle jelentés. Van már ökopiac, biomatrac, bioszálloda, biotisztítás, bioétterem, biokozmetika, biopapucs és sokféle biotermék.

A bioszállodában - például a soproni BioSport Hotel Lövérben - dúskálhatunk a vegetáriánus étkek között, sok az ásványvízféle, a felső emeleten diétás, fogyókúrás szalon működik, ahol garantáltan tartósító-, színező- és édesítőszer nélküli narancs- vagy sárgarépalevet kínálnak a böjtkúrán lévő fogyni vágyó osztrák, német és magyar vendégeknek. A biotisztítás, amint azt az egyik fővárosi bevásárlóközpontban megtudtuk, vegyszerek nélküli tisztítást takar (és természetesen drágább), de nem mindegyik kelménél alkalmazható, és nem mindegyik foltot lehet vele kiszedni. A biopapucs természetes anyagokból készült, többnyire a láb formáját egészségesen követő, azt jótékonyan alátámasztó papucsféle, szerencsés esetben persze, mert gyakran így reklámoznak műanyag bóvlikat is. A biomatrac mindenféle matracot takarhat, ami nem készül műanyagból.

A bioétteremre még kevés a példa, mert hiszen ez nem azonos a vegetáriánus étteremmel. Ez utóbbiban is kínálhatnak ugyanis ki tudja milyen szerekkel kezelt, tartósított zöldséget. Hogy Magyarországon mi számít bio mezőgazdasági terméknek, azt szigorú szabványok határozzák meg.

Mi is a biogazdálkodás és mi a biotermék? Az Agrármarketing Centrum szerint Magyarországon a biogazdálkodás megnevezés terjedt el leginkább, de találkozhatunk az alternatív, a természetszerű, a környezetkímélő és a "natúr" kifejezésekkel is. A bio- vagy ökotermelés egyfajta tudatos gazdálkodás. Lényege, hogy a természet törvényeivel mindig egybehangzó, harmonizáló módszereket alkalmaz és elutasít minden, a természetet pusztító eljárást. Nem száműzi a vegyszereket, de válogat közülük, a növényvédelemben a biológiai módszereket részesíti előnyben. Másképpen fogalmazva: a bio- öko- vagy organikus termelés olyan környezetkímélő és megújító, különleges minőségű mező- és erdőgazdálkodást, élelmiszer-termelést jelent, amely szigorú előírások (EU-EEC 2092/91) keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett, valamint aktív környezet- és egészségvédelem, és életforma-változtatás igényével folyik. Magyarországon 1983-ban jött létre a Biokultúra Országos Klub, később országos egyesület. Árutermelésre szerveződött a Natura Gazdasági Társaság, elsősorban exportcélokkal, nagyüzemi keretek között. Ma már több nyugati termelésszervező, -ellenőrző és kereskedő szervezet van jelen hazánkban. A házi- kerteken kívül körülbelül húszezer hektáron folyik ellenőrzött biotermelés. A biogazdálkodás központi támogatást élvez. (Néhány megszállott azonban úgy érzi, kevesek ügye ez.) A Biokultúra Egyesület teljes jogú tagja immár több mint 12 éve a Biogazdálkodók Világszövetségének.

A bioélelmiszer nemcsak egészségesebb, hanem jobb ízű is, állítják a termelők. Ma már több magyar bioélelmiszer-márka létezik. A legfontosabb a biokenyér elterjedése volna, hiszen sok kenyeret fogyasztunk, de ehhez több biobúza kellene, A márkázott biobor még különlegességnek számít, csakúgy, mint a bioméz, a bio-kecskesajt, a bio-aszaltszilvaszárítmány, a bio savanyúkáposzta. Ezek elkészítésének pontos receptjét megtudhatjuk a Biokultúra Egyesülettől.

Nálunk is léteznek már bio-mintagazdaságok, - ilyen például a Galgafarm, a Kishantosi Biogazdaság, a jákotpusztai ETO-farm, vagy a somogyvámosi ismert Krishna-farm - bioboltok vagy éppen biosarkok a szupermarketekben, bár ezek kínálata elég esetleges. Sokan csak múló divathóbortnak tekintik a biotermékeket, míg mások - főleg a tudatosan étkezők, az egészségükre vigyázók, meggyőződésből vásárolnak efféle árut.

Az ilyen zöldséget és gyümölcsöt termesztők és állattenyésztők megszállott emberek. Puszta Csaba például nemcsak a jó üzlet reményében fogott bele egy nagyszabású biovállalkozásba, hanem mert azt szeretné, ha nemcsak a német gyerekek étkezhetnének egészségesen, hanem a magyarok is. Ugyanis a biotermékek többnyire drágábbak a megszokottnál, sőt gyakran megfizethetetlenek a tömegek számára, nézzük csak meg a gyógyszertárak vagy a jobb csemegeüzletek natúr feliratú áruit. (A 100 százalékos narancslé feliratnak önmagában nem szabad bedőlni - olvassuk csak el gondosabban az apró betűs feliratot, mi minden van egy ilyen dobozban vagy üvegben.)Puszta Csaba elhatározta, hogy éttermében rögtön teszteli is, mennyire van igény a biocsirkéből készült fogásokra. Lett kereslet, hiszen ráadásul nem is drágák az itt kapható fogások. Pedig a csirke "előállítása" sokkal költségesebb, ha normális nagyságú terepen kapirgálhat kedvére a jószág, és nem kell állandóan mesterséges világításban vagy éppen koromsötétben, egymást ölve-marva szorongania, ha biotápot eszik, és nem tömik mindenféle mesterséges szerrel, hizlalókkal, gyógyszerekkel. Az ilyen gazdaságban megvalósul a természetes körforgás: műtrágya helyett csak valódit használnak, feldolgozzák a komposztot. Puszta Csaba bio éttermi láncot szeretne létrehozni és bioklub megnyitását is tervezi.

A bioszabványok országonként változhatnak. Svédországban például csak az számít valóban bioárunak, amit elektromos autóval szállítanak! Azaz: a végtermék a legutolsó fázisban sem telítődhet káros olaj-, ólom- és kátrányszármazékokkal. (Más kérdés, hogy ott már a városok levegője is sokkal egészségesebb, mint mondjuk Budapesten a Margit körút vagy az Üllői út sarkán.) Svéd kutatók szerint a következő évezredben a termelőket, a feldolgozókat, a szakácsokat óriási feladat elé állítja az orvostudomány: ételünktől függhet az életünk. Ha egészségesen táplálkozik valaki, és mással nem mérgezi magát - lásd alkohol, cigaretta, drog -, akkor nagyobb az esélye a hosszú életre. Ha megbetegszik, akkor a bioélelmiszerek közül is csak olyat ehet, amely gyógyszer helyett enyhít betegségének tünetein.