Áfa-köteles gyógyszer és tankönyv?

személyi jövedelemadó, ÁFA, gyógyszer, adó | Népszabadság   Népszabadság
A Népszabadság értesülései szerint a Pénzügyminisztérium jövőre 25 százalékra emelné az osztalék és az árfolyamnyereség adóját annak ellenére, hogy a személyi jövedelemadó legalacsonyabb kulcsa 19 százalékra csökkenne. Az adórendszer változásairól szóló előterjesztés friss változata szerint 2001-től általános forgalmi adót kellene fizetni a gyógyszerek, a tankönyvek és a pelenka után is, miközben szigorodnának az áfa-visszatérítés feltételei.

Az adórendszer jövő évi átalakításáról szóló pénzügyminisztériumi előterjesztés legfrissebb változatában a személyijövedelemadó-táblák a lapunk által korábban ismertetett variációi közül már csak egy szerepel. E szerint az adótábla csak anynyiban változna jövőre, hogy az egyes jövedelemsávokat terhelő adókulcsok egy százalékponttal csökkennének. Ez azt jelenti, hogy évi 400 ezer forintig 19, e felett egymillió forintig 29, az ennél is magasabb jövedelmek után pedig 39 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kellene fizetni. Az adójóváírás a mai tízről kilenc százalékra csökkenne, ám maximális mértéke a mostani 3000-ről havi 3500 forintra emelkedne, s 1,2 millió forint éves jövedelem lenne az a határ, amely alatt még igénybe vehető ez a kedvezmény. A családi kedvezmény a tervezet szerint 30 százalékkal emelkedne,vagyis az egy- és kétgyermekesek havi 2200, a három- és többgyermekesek 3000 forintot vonhatnának le az adóból.

A Pénzügyminisztérium (PM) előterjesztésében továbbra is szerepel a különböző tőkejövedelmek adójának 20-ról 25 százalékra való emelése. Ekkora mértékű adó terhelné az osztalékot, az árfolyamnyereséget, a vagyonátruházásból, az életjáradékból és az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet. Az elképzelés akkor fogalmazódott meg, amikor a tervekben még az szerepelt, hogy az szja alacsonyabbik kulcsa 25 százalékos lenne: a cél az volt, hogy a munka- és a tőkejövedelmek adója legyen egyenlő. A mostani tervezet szerint azonban a tőkejövedelmek adója magasabb lesz a munkajövedelmekénél.

A PM 10 százalékos adót vetne ki a jövő évtől a kamatokra. Ez az adó néhánykivételtől eltekintve minden megtakarítási formára vonatkozna, így a devizabetétekre, a befektetési jegyekre és az állampapírokra is. Mentességet élvezne viszont az önkéntes és magánnyugdíjpénztáraknál, valamint a biztosítóknál elhelyezett befektetés hozama, s ugyanígy alakás-takarékpénztáraknál elhelyezett betétek kamata. Az adó a nominálkamatokat, vagyis a pénzintézetek által ténylegesen vállalt kamatokat terhelné, amely még nem tartalmazza az infláció okozta értékcsökkenést.

Szól a javaslat a biztosítási adóról is: ennek mértéke a biztosítási díj öt százaléka lenne, és nem terjedne ki egyebek mellett az önkéntes kölcsönös biztosító- pénztárnak fizetett díjra. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja után az egyik változat szerint 2,5 százalékos lenne az adó, a másik szerint pedig nulla.

A társadalombiztosítási járulékok jövőre nem változnak a tervezet szerint, a fix összegű egészségügyi hozzájárulás kivételével. Ennek mértéke a jelenlegi 3600 forintról 3900-ra emelkedne havonta.

A tervezet szerint az általános forgalmi adó (áfa) rendszerében megszűnne a nulla százalékos adókulcs, igaz, nem jövőre, hanem 2001-től. A PM azt tervezi, hogy két év múlva három-, 2002-től pedig ötszázalékos áfát kell majd fizetni azon termékek után is, amelyeket ma nem terhel adó. Ide tartoznak a humán gyógyszerek, a vitaminok, az antibiotikumok, de a közoktatásban használt tankönyvek és a pelenka is.

Az áfa jelenleg 25 százalékos normál kulcsának korábban beharangozottcsökkentése jövőre várhatóan elmarad, a kedvezményes, 12 százalékos kulcs pedig az egyik változat szerint 14, a másik szerint 15 százalékra emelkedik. Az előterjesztés maga is elismeri, hogy az Európai Unió országainak többségében a kedvezményes áfa-kulcs alacsonyabb 15 százaléknál.

A PM szigorítaná azokat a feltételeket, amelyek megléte esetén az adóhatóságnak vissza kell térítenie az áfát. (Ha e feltételek nem állnak fenn, a mai szabályok szerint is csak arra van lehetőség, hogy a visszaigényelt áfát a következő időszakban fizetendő adóból levonják.) Jelenleg a visszatérítés egyik legfontosabb feltétele, hogy az adózó nettó árbevétele az év során várhatóan meghaladja a kétmillió forintot. A tervezet egyik változata szerint ez az értékhatár emelkedne nyolcmillió forintra. E variáció alapján egy speciális feltétel vonatkozna azokra, akik havonta adnak áfa-bevallást: nekik az előbbieken túl is csak akkor térítenék vissza az adót, ha legalább három hónapon keresztül visszaigénylő pozícióban voltak. Azok pedig, akik évente vallják be az áfát, csak akkorkapják meg a visszaigényelt összeget, ha az előző évi nettó árbevételük legalább 20 százaléka exportból, illetve legalább 60 százaléka a kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek eladásából vagy szolgáltatások nyújtásából származott.

A másik variáció szerint a visszatérítés szempontjából csak az lenne a mérvadó, hogy az illető vállalkozás beruházásait terhelő, korábban vissza nem igényelt áfa mennyivel haladja meg a fizetendő áfát. A visszatérítésre csak akkor nyílna mód, ha a különbség elérné a 200 ezer forintot, ami a kétszerese a mai szabályokban előírtnak.

Ha viszont a feltételek fennállnak, akkor az adóhatóságnak a mai szabályok szerint 30 napon belül át kell utalnia az adó-visszatérítést. A PM ezt a határidőt 45 napra emelné, ráadásul előírná, hogy azok az adózók, akik egyébként is kötelesek bankszámlát vezetni, külön nevesítsék azt a bankszámlát, amelyet adófizetésre, illetve a visszaigénylések fogadására tartanak fent. Ellenkező esetben az adóhatóság nem fizet kamatot a késedelmes kiutalásért.

| személyi jövedelemadó, ÁFA, gyógyszer, adó
2002-07-10 14:41:44

Web Design & Development Prowebshop