A lombikprogram felveti a "csecsemőtenyésztés" problémáját

Az első lombikbébi, aki azért fogant, hogy megmentse idősebb testvérét, arra késztette a szakembereket, hogy felvessék a "csecsemőtenyésztés" etikai kérdéseit.

mesterséges megtermékenyítést, lombik, terhesség, etika | The New York Times Health News Service   Medincorp | Greenberger, S. S.

Adam Nash augusztus 29-én született, Jack és Lisa Nash gyermekeként, azért, hogy életmentő szervátültetést lehessen végrehajtani 6 éves nővérén, Mollyn, aki genetikai betegségben szenved.

A házaspár kérésére az Illinois Masonic Medical Center mesterséges megtermékenyítést elvégző orvosai laboratóriumban megtermékenyített embriók közül kiválogatták azt, amelyik nem szenvedett ugyanabban a betegségben, mint Molly, és amelyet előzőleg szövettani összeférhetőség szempontjából is megvizsgáltak.

Egy hónappal Adam születése után, Molly infúzió útján kapta meg az öccse köldökzsinórjából levett és őssejteket tartalmazó vért, hogy meggyógyítsák örökletes betegségét, a Fanconi-anémiát, amely a csontvelő-képzés leállásához vezet. Az orvosok, akik közölték, hogy Molly átültetés nélkül nem él tovább egy évnél, most azt várják, sikeres volt-e a transzplantáció.

Mrs Nash így nyilatkozott az átültetés előtt: "Szerettünk volna egy egészséges gyereket. És a kisfiúnak nem esik semmi bántódása attól, hogy megmenti a kislány életét."

Az esetet nagy visszhang követte a szakemberek körében, mert felveti annak a veszélyét, hogy azért teremtünk emberi életet, hogy szerveit átültessük olyanokba, akikre egyébként a biztos halál várna.

Jonathan Glover professzor, a londoni King’s College mellett működő Centre of Medical Ethics and Law igazgatója a következőket mondotta: "Úgy tűnik, itt specifikusan azért teremtettek egy embert, hogy valaki másnak a hasznára legyen. Ezzel igen ingoványos talajra léptünk."

Paul Sehal, a University College Hospital mesterséges megtermékenyítő klinikájának orvos-igazgatója szerint az eset "etikai lidércnyomás". Hozzátette: "Fennáll annak a veszélye, hogy a gyerek afféle árú, de ha a szülők amúgy is terveztek egy második gyereket, amely segíthet az elsőn, akkor nincs ellenvetésem."

Lord Winston, a lombikprogram úttörője, a Hammersmith Hospital kutatócsoportjának vezetője kétségeit fejezte ki az amerikaiak által alkalmazott technikával kapcsolatban.

A dr. Charles Strom orvosgenetikus-igazgató vezette orvoscsoport az illinois-i kórházban azt állítja, hogy 15 embriót hozott létre, amelyeket alapos sejttipizáló vizsgálatoknak vetettek alá, aminek során kiderült, hogy kettőnél nem mutatható ki sem a Fanconi-anémia, sem összeférhetetlenség Mollyval, de csak egy volt elég egészséges ahhoz, hogy be lehessen ültetni Mrs Nash méhébe.

Lord Winston a következőket jelentette ki. "Az egyetlen sejtből való szövet-tipizálás nagyon érdekes. Nem is tudom, hogyan csinálhatták. Lehet, hogy kifinomultabb technikákkal dolgoznak, mint amikről nekem tudomásom van?" A bevett gyakorlat az, hogy ha egy tudós elér valamilyen eredményt, akkor egy szakértői testület által lektorált folyóiratban közzéteszi. "Ha valóban végrehajtották azt, amit állítanak, akkor miért nem publikálták a Nature-ben? Minimum kilenc hónapjuk volt rá, hogy ezt megtegyék."

A Nash-házaspár nemigen akart második gyereket Molly születése után, mert 25 százalékos volt az esélye annak, hogy ő is hasonló betegséggel születik majd.

Nagy-Britanniában öt klinika kapott engedélyt a Human Fertilisation and Embryology Authority-től, hogy az embriók genetikai szűrését végezze, ami csak az öröklött betegségek elkerülésének céljából történhet meg.

A HFEA szóvivője így nyilatkozott erről: "Nem engedélyezhető társadalmi, fizikai vagy pszichológiai jellemzők szűrése ’designer-babák’ létrehozása céljából. De ilyen irányú kérelem még nem is érkezett be hozzánk."

Megjelent: The Independent, London

| mesterséges megtermékenyítést, lombik, terhesség, etika
2002-07-31 17:41:38
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop