Reformjavaslat a hálapénz ellen
Elkészült jelentésével a paraszolvencia hátterének tudományos felderítésére egy évvel ezelőtt, Gógl Árpád miniszter által létrehozott bizottság - értesült lapunk Balázs Pétertől, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Orvosi Népegészségtani Intézetének docensétől. A 120 oldalas tanulmány elemzi a hálapénz kialakulásának körülményeit, javaslatot tesz arra, hogyan lehet a lakosság ilyen jellegű kiadásait legális útra terelni.
A betegek évente 35-40 milliárd forintot fizetnek az orvosoknak, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jussanak. Ha a hálapénz becsült összegét szétosztanák az orvosok között, úgy egy-egy doktornak havonta 83 ezer forinttal növekedne a jelenlegi jövedelme. A hálapénz eloszlása nem egyenletes. A fővárosi, magas beosztású, műtéteket végző orvosok kapják a hálapénz legnagyobb hányadát. A nagy vidéki kórházakban dolgozók tíz százaléka kap a zsebébe pénzt, míg a háziorvosoknak stabil, de nem túl magas bevételt jelent ez a többlet. Tóth Ildikó szociológus szerint míg néhány évtizede sokkal inkább hálából fizettek zsebbe az emberek, addig mára egyre többen attól tartanak, nem kapnak megfelelő kezelést, ha nem adnak pénzt az orvosnak.
A hálapénzbizottság jelentésében állítja: a finanszírozási rendszer reformja nélkül nem szüntethető meg a paraszolvencia. A probléma megoldására egyebek között az egészségügyi bérek, illetve a társadalombiztosítás által fizetett költségtérítések növelését javasolják az egészségügyi kormányzatnak. Ennek forrása lehet kiegészítő biztosítási rendszer kialakítása, illetve, hogy a lakosság a kötelező járulékokon felül - úgy, mint a gyógyszerek esetében - önrészt fizethetne a nem életmentő orvosi beavatkozásokért. Ezzel a minőségi ellátás nem az orvos megvásárolt jóindulatán, hanem a beteg saját döntésén, fizetőképességén múlna. (A szegényebbek helyett a térítési díjat a közgyógyellátás keretében az állam fizetné meg.)