"Elvesztegetett idő és a csalódottság", és az EMMI válasza

Elhalt ígéretek nyomában címmel rendkívüli nagygyűlést tart szeptember 21-én a Magyar Orvosi Kamara (MOK) - jelentette be a kamara elnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

| InforMed Hírek16   InforMed | Sándor, K.

Éger István elmondta: a nagygyűlés célja a "félbeszakad tárgyalások folytatása" a kormánnyal és "gyors, eredményes lezárása". A szeptemberi nagygyűlésre meghívást kap három tárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnökség - közölte.

A MOK követelései között szerepel a 900 ezer forintos, egységesen kötelező kezdő minimális alapbér a közfinanszírozott egészségügyi ellátás valamennyi szakorvosának, fogorvosának a munkaviszony típusától függetlenül - mondta.

A kamara elnöke kitért arra: a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző korszak "termékeny és kommunikatív időszak volt aláírt eredményekkel", de a 2018 áprilisa óta eltelt időszakot az "elvesztegetett idő és a csalódottság" szavakkal jellemezhető.

A kormány határozott ígéretet tett arra, hogy a 2018-as választásokat követően folytatódik az orvosok bérének felzárkóztatása. 2019 elején intenzív tárgyalás indult, elkészült egy "ígéretes megállapodás tervezete" is, amelyből azonban "nem lett semmi" - közölte Éger István.

"Ez nagyon nagy csalódást és becsapottságérzést okozott" az orvostársadalomban - fogalmazott. Éger István örvendetesnek nevezte a szakdolgozói béremelés megkezdését, amelyet a MOK "150 százalékig támogatott".

E folyamat eredményeként "például egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező felsőfokú végzettségű ápoló átlagkeresete 2022 januárjától 690 ezer forintra ugrik" - idézte az egészségügyért felelős államtitkárt. Ugyanakkor egy nyugdíj előtt álló, több szakvizsgás szakorvos hivatalos bruttó alapbére jelenleg 565 ezer forint.

Úgy fogalmazott: "örvendetes, hogy a szakdolgozók lassan európai bérszintre kerülnek, de megengedhetetlen", hogy az orvosok béremeléséről "nemhogy konkrét tárgyalás nincsen, de még csak utalás sem arra, hogy változna" a helyzetük. Mindezek következtében nem tudják megszűntetni a paraszolvenciát, ami alapvetően akadályozza színvonalas szakorvosképzést - mondta Éger István.

A MOK elnöke követeléseik között említette, hogy szüntessék meg a nyugdíjas korú, az egészségügyben dolgozó munkavállalókat sújtó diszkriminációt. "Az mégiscsak disznóság, hogy ma egy három műszakban, betegágy mellett dolgozó nővértől kétszer annyi közterhet szed be" az állam, mint attól a nyugdíjastól, aki mondjuk egy irodában dolgozik - tette hozzá. Közölte: a kormánynak el kell döntenie, hogy orvosokkal vagy orvosi képzettséggel nem rendelkezőkkel akarja-e gyógyíttatni a jövőben a magyar embereket.

Elvárják továbbá, hogy a kormány rendszeresen és szigorúan ellenőrizze a szakmai minimumfeltételek, a munkaerő és a tárgyi feltételek meglétét az egészségügyi intézményekben. Tarthatatlan, hogy az erre felruházott hatóságok jogkörét nullára csökkentették, és ellenőrzés "vagy nincs, vagy szemet huny" - tette hozzá a kamara elnöke.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) eddig is tárgyalt és ezután is kész a párbeszédre a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
Az Emmi ezt arra reagálva tudatta, hogy Éger István, a MOK elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, rendkívüli nagygyűlést hívott össze, amelynek célja a "félbeszakad tárgyalások folytatása" a kormánnyal, és "gyors, eredményes lezárása".

A szaktárca közleményében megjegyezte, bízik abban, hogy Éger István továbbra is a tárgyalásokat, és nem a médián keresztül történő üzengetést részesíti előnyben. A tárca tudatta: célja, hogy növeljék az orvosok és egészségügyi dolgozók anyagi megbecsülését.

A kormány intézkedéseinek köszönhető, hogy az orvosok bére 2010 és 2017 között átlagosan a két és félszeresére emelkedett, és az egészségügyi szakdolgozók bére 2016 és 2022 között átlagosan ugyancsak a két és félszeresére emelkedik, ezekre a célokra idén 14 milliárd forintot, jövőre csaknem 82 milliárd forintot fordítanak - olvasható a közleményben.

Kiemelték, hogy jelentős ösztöndíjjal segítik a rezidenseket, a kórházak fejlesztésével javulnak a munkakörülmények és az orvosok szakmai fejlődési lehetőségei. Hozzátették: jövőre 700 milliárd forintos kerettel folytatódik az Egészséges Budapest program, amelynek részeként további nagy értékű diagnosztikai eszközök beszerzésére és szakrendelők felújítására kerül sor.

Az Emmi szerint a 2020-as költségvetésben közel 2000 milliárd forint áll majd rendelkezésre egészségügyi célokra, ez 2010-hez viszonyítva 770 milliárd forinttal jelent több forrást, és 184 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben. Mindezek hatására jelentősen nő az orvosi diplomát választók száma, csökken az elvándorló orvosok száma és 2010 óta csaknem hatezerrel több orvos dolgozik - olvasható a közleményben.
| EMMI, MOK, orvosok, béremelés
2019-08-15 10:51:49


data-full-width-responsive="true">