Hirdetés
14 százalékkal nő az egészségügyi alapellátás finanszírozása
Hetven-nyolcvanezer forinttal emelkedik novembertől egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása, miután a kormány úgy döntött, hogy tizennégy százalékkal növeli az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozását, ami a felnőtt- és gyermek-háziorvosok mellett érinti a vegyes praxisokat, a védőnői szolgálatokat és a területi ellátási kötelezettséggel dolgozó fogorvosokat is - közölte az egészségügyért felelős államtitkár a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
Az egészségügyi kormányzat becslése szerint az emelés legalább 27 ezer embert érint - mondta Szócska Miklós, kifejtve, hogy egy átlagos háziorvosi praxis havi finanszírozása 70-80 ezer forinttal, a védőnői szolgálatoké pedig 25 ezer forinttal nő. Az eszközfinanszírozási maradványösszegből biztosított emelés az idei év utolsó két hónapjára vonatkozik, és beépül a jövő évi finanszírozásba is, "látjuk már a jövedékiadó-emelésből ennek a forrásait" - tette hozzá.
Idén a kabinet már végrehajtott egy 30,5 milliárd forintos fizetésemelést az egészségügyben, ami 86 ezer embert érintett. Most a korábbi bérfejlesztésből kimaradt dolgozók is jelentős pluszpénzhez jutnak. A kormány régi adósságát törleszti azzal, hogy hozzákezdett az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakításához, mégpedig azért, hogy emelje az ellátás színvonalát, és hogy hatékonyabb, költségtakarékosabb, hosszan fenntartható legyen az intézményrendszer - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő, hangsúlyozva: a kabinet célja az, hogy a lakóhelyétől függetlenül minden magyarnak közel azonos színvonalú intézményi ellátás legyen elérhető.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ez az emelés önmagában kevés. A MOK szerint az alapellátás csak akkor képes megerősödni és beindulni, ha a költségvetésben forrásokkal deklarálják azt, hogy rövid időn belül 2-2,5-szeresére emelik a háziorvosi kassza összegét.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke az önkormányzati egészségügyi napokon nyilvánosan mondott köszönetet az egészségügyi államtitkárnak az őket érintő emelésért, de megjegyezte: szeretnék, ha még szeptemberben megkezdenék a tárgyalásokat az akár még erre az évre vonatkozóan is további, valamint a jövő évre és 2014-re szólóan jelentős, az alapellátás helyzetét stabilizáló felzárkóztatásról.
A Fakoosz elnöke kifejtette: egy magyarországi átlagpraxisban egy orvos és egy nővér van. A most bejelentett - átlagosan 70-80 ezer forintos - pluszforrás fele elmegy a közkiadásokra, így marad
40 ezer forint, amit nettó bérként ki lehet fizetni. Ha mondjuk ötven százalékban osztozkodnak rajta, az azt jelenti, hogy az orvos és a nővér nettó 20 ezer forinttal kap többet.
Selmeczi Kamill szerint az ilyen kis mértékű béremelésnek nincs jelentősebb hatása, az alapellátásban dolgozók felzárkóztatáshoz 100 ezer forintos nagyságrendű béremelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy az orvoshiány megoldódjon, a háziorvosi szakmának és a praxisoknak pedig piaci értékük legyen.
Szócska Miklós az önkormányzati egészségügyi napok rendezvényén tartott előadásában leszögezte: ebben az évben - tíz év után - béremeléshez jutottak az egészségügyi szakemberek. A folytatáshoz szükséges fedezet pedig a jövő évre is megvan. A Fakoosz elnökének megjegyzésére reagálva azt mondta: ősszel mindenképpen szeretné folytatni az egyeztetéseket a háziorvosi szakmával.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy az ágazatban az eddig megvalósított bérrendezés az egy munkaközösségben dolgozók számára jelentősen eltérő emelést jelentett, s ez olyan mértékű feszültséget okoz, amely már a betegellátásra is kihat. Példaként kiemelte, hogy míg a mostani emelés révén az egyik ápolási asszisztens havonta 1500 forinttal, addig egy másik 19 ezer forinttal kereshet többet.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az önkormányzati egészségügyi napokon arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek. Így vagy az erről szóló, júniusban megjelent szabályozást, vagy a határidőt kell módosítani, ameddig meg kell felelniük az intézményeknek a minimumfeltételeknek.
Rácz Jenő nem tartja radikálisnak az egészségügyi struktúra átalakítását, amelynek alapján július elseje óta új ellátási rend szerint működik a magyar egészségügy. A kórházszövetség elnöke szerint korrekciókra szükség lesz, de ezzel együtt az átalakítást folytatni kell. Az eddigi változások szükségesek voltak, de nem voltak elégségesek az egészségügy problémáinak megoldására.
Szentes Tamás (Fidesz-KDNP), egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes előadásában kiemelte: az egészségügyi átalakításnak a fővárosban egyelőre még sem nyertesei, sem vesztesei nincsenek.
Szócska Miklós előadásában ismertette az állam által átvett egészségügyi intézmények - még nem véglegesen ellenőrzött - adósságállományának egyes adatait. E szerint a kincstári körbe tartozó intézmények 60 napon túli tartozása július 31-én 7,9 milliárd forint volt, míg a gazdasági társaságok lejárt szállítói állománya 8,4 milliárd forintra rúgott. Ennek kapcsán jelezte: előbb vagy utóbb intézményi törvényt kell alkotni ahhoz, hogy eredményorientáltan tudjanak dolgozni az egészségügyi intézmények.
Idén a kabinet már végrehajtott egy 30,5 milliárd forintos fizetésemelést az egészségügyben, ami 86 ezer embert érintett. Most a korábbi bérfejlesztésből kimaradt dolgozók is jelentős pluszpénzhez jutnak. A kormány régi adósságát törleszti azzal, hogy hozzákezdett az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakításához, mégpedig azért, hogy emelje az ellátás színvonalát, és hogy hatékonyabb, költségtakarékosabb, hosszan fenntartható legyen az intézményrendszer - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő, hangsúlyozva: a kabinet célja az, hogy a lakóhelyétől függetlenül minden magyarnak közel azonos színvonalú intézményi ellátás legyen elérhető.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerint ez az emelés önmagában kevés. A MOK szerint az alapellátás csak akkor képes megerősödni és beindulni, ha a költségvetésben forrásokkal deklarálják azt, hogy rövid időn belül 2-2,5-szeresére emelik a háziorvosi kassza összegét.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke az önkormányzati egészségügyi napokon nyilvánosan mondott köszönetet az egészségügyi államtitkárnak az őket érintő emelésért, de megjegyezte: szeretnék, ha még szeptemberben megkezdenék a tárgyalásokat az akár még erre az évre vonatkozóan is további, valamint a jövő évre és 2014-re szólóan jelentős, az alapellátás helyzetét stabilizáló felzárkóztatásról.
A Fakoosz elnöke kifejtette: egy magyarországi átlagpraxisban egy orvos és egy nővér van. A most bejelentett - átlagosan 70-80 ezer forintos - pluszforrás fele elmegy a közkiadásokra, így marad
40 ezer forint, amit nettó bérként ki lehet fizetni. Ha mondjuk ötven százalékban osztozkodnak rajta, az azt jelenti, hogy az orvos és a nővér nettó 20 ezer forinttal kap többet.
Selmeczi Kamill szerint az ilyen kis mértékű béremelésnek nincs jelentősebb hatása, az alapellátásban dolgozók felzárkóztatáshoz 100 ezer forintos nagyságrendű béremelkedésre lenne szükség ahhoz, hogy az orvoshiány megoldódjon, a háziorvosi szakmának és a praxisoknak pedig piaci értékük legyen.
Szócska Miklós az önkormányzati egészségügyi napok rendezvényén tartott előadásában leszögezte: ebben az évben - tíz év után - béremeléshez jutottak az egészségügyi szakemberek. A folytatáshoz szükséges fedezet pedig a jövő évre is megvan. A Fakoosz elnökének megjegyzésére reagálva azt mondta: ősszel mindenképpen szeretné folytatni az egyeztetéseket a háziorvosi szakmával.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a rendezvényen arról beszélt, hogy az ágazatban az eddig megvalósított bérrendezés az egy munkaközösségben dolgozók számára jelentősen eltérő emelést jelentett, s ez olyan mértékű feszültséget okoz, amely már a betegellátásra is kihat. Példaként kiemelte, hogy míg a mostani emelés révén az egyik ápolási asszisztens havonta 1500 forinttal, addig egy másik 19 ezer forinttal kereshet többet.
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke az önkormányzati egészségügyi napokon arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan fekvőbeteg-ellátó intézmény, amelynek minden osztálya megfelelne az egészségügyi ellátások új minimumfeltételeinek. Így vagy az erről szóló, júniusban megjelent szabályozást, vagy a határidőt kell módosítani, ameddig meg kell felelniük az intézményeknek a minimumfeltételeknek.
Rácz Jenő nem tartja radikálisnak az egészségügyi struktúra átalakítását, amelynek alapján július elseje óta új ellátási rend szerint működik a magyar egészségügy. A kórházszövetség elnöke szerint korrekciókra szükség lesz, de ezzel együtt az átalakítást folytatni kell. Az eddigi változások szükségesek voltak, de nem voltak elégségesek az egészségügy problémáinak megoldására.
Szentes Tamás (Fidesz-KDNP), egészségügyi és szociális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes előadásában kiemelte: az egészségügyi átalakításnak a fővárosban egyelőre még sem nyertesei, sem vesztesei nincsenek.
Szócska Miklós előadásában ismertette az állam által átvett egészségügyi intézmények - még nem véglegesen ellenőrzött - adósságállományának egyes adatait. E szerint a kincstári körbe tartozó intézmények 60 napon túli tartozása július 31-én 7,9 milliárd forint volt, míg a gazdasági társaságok lejárt szállítói állománya 8,4 milliárd forintra rúgott. Ennek kapcsán jelezte: előbb vagy utóbb intézményi törvényt kell alkotni ahhoz, hogy eredményorientáltan tudjanak dolgozni az egészségügyi intézmények.
2012-09-03 02:46:31