Szakmai szervezetek szerint jelentős mértékben kell emelni az egészségügyi költségvetést

Az egészségügyre fordított kiadásokat jelentős mértékben kell emelni 2014-ben, mert e nélkül nem lesz fenntartható az ágazat - mondták egybehangzóan a Magyar Rezidens Szövetség által szervezett szerdai, budapesti fórumának résztvevői.

Dénes Tamás, a szövetség elnöke a hálapénz felől közelítette meg a kérdést, mondván, a hálapénz egyrészt kiszolgáltatottá teszi a beteget, rossz az orvosnak és rossz az ellátást igénybe vevőnek. Úgy véli, a szakorvosi ösztöndíjak bevezetése és a béremelés jó lépés, de az orvosi fizetéseket olyan szintre kell emelni, hogy ne érje meg elfogadni a hálapénzt. A rezidensek által megpályázható ösztöndíjak és a hiányszakmát támogató források nélkül nincs jövőképük az orvosoknak, hiszen miután szakvizsgáznak, jövedelmük jelentősen csökken - mondta.

Dénes Tamás szerint ki kell mondani, hogy "aki nem fogad el ma Magyarországon hálapénzt, az nagyon rossz helyzetben van", és ez a rendszer nem fenntartható.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyetértett azzal, hogy az ágazatnak jelentős többletforrásra van szüksége, valamint átlátható, koherens életpályamodellre, amelyet a kamara már régen kidolgozott.

Mint mondta, a 2013-as egészségügyi közfinanszírozás összege csökkent az elmúlt évekhez képest is, és a GDP sokkal nagyobb arányát kellene az ágazatra költeni. A kamarai elnök úgy fogalmazott, az alapellátás vergődik, nem mennek kevesebben külföldre a kórházi járóbeteg-szakellátásból, és egy friss felmérés szerint a magyar orvoskar fizikai és lelki állapota sem mondható jónak.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke jó kezdeményezésnek tartja a rezidensek hálapénz elleni kampányát. A paraszolvencia megszüntetése kívánatos, ugyanakkor úgy véli, azonnali megszüntetése működési zavarokat okozna. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az egészségpolitika módszeres intézkedéseivel kell megszüntetni "ezt a mételyt". Ehhez azonban elsődlegesen pénz kell - mondta a főigazgató.

Velkey György szerint az idei béremelés előremutató, de a bérfejlesztésből nem lehet kihagyni a nem egészségügyi dolgozókat, továbbá a mozgóbér emelésére is forrást kell találni.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is azon a véleményen volt, hogy emelni kell az ágazat GDP-arányos kiadásait, hiszen - mint mondta - az egészségügy nemzetstratégiai kérdés. A testületi vezető azt szorgalmazza, hogy a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszerese legyen egy kezdő orvos bruttó alapbére, a kezdő szakorvosi bér pedig bruttó háromszorosa.

Velkey György kérdésre válaszolva azt mondta, a kórházi fekvő- és járóbeteg-ellátásra jövőre első lépésként 60-80 milliárddal többet kellene fordítani, béremelésre további 17-20 milliárdot, illetve személyi juttatásokra 25-30 milliárdot.

Éger István szerint az egészségügy kiadásait, mintegy 800 milliárdot minimálisan másfélszeresére kellene emelni, az alapellátás finanszírozásának 90 milliárdját pedig meg kellene duplázni.
| MOK, egészségügy, költségvetés, egészségpolitika
2013-09-26 03:08:24


Megint lesz K-vitamin a patikában

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a folyamatos ellátás érdekében több hónapra elegendő, összesen 58 200 doboz K-vitamin behoz...


Kánikula Franciaországban

Agnes Buzyn francia egészségügyi miniszter felelős magatartásra és szolidaritásra kért mindenkit a Franciaországot jelenleg sújtó kánikula miatt, és visszautasította ...


Talán most szóba állnak velük

Őszig adtak időt a traumatológusok a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását.


A kormány a határon túliakra szórja a milliárdokat, közli a DK

Sajtóinformációk szerint közel százmilliárd forintot költene a kormány a határon túli magyarokra. Ezzel szemben az Emberi Erőforrások Minisztériumának csupán 4,2 mil...


Veszélyes szerek az interneten

Súlyos egészségügyi kockázatot jelent a Magyarországon is elérhető, interneten forgalmazott, MMS néven ismert csepp - hívta fel a figyelmet a tisztifőorvos és a kormán...