Ónodi-Szűcs: szakmai tárgyalások kezdődnek az orvosi kamarával a megújuló törzskarton-rendszerről

A következő hetekben az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamarával a megújuló törzskarton-rendszerről, annak tartalmáról - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a tárgyalásokat januárig le szeretnék zárni, és ha megállapodnak egy megfelelő tartalomban, az a lakosság érdekeit szolgálja majd, és képet ad az emberek egészségi állapotáról.

Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Mint fogalmazott, ki kell használni az alapellátás lehetőségeit a népegészségügy területén.

Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságra, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet 4729 háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki.

Az adatokat ismertetve közölte, a válaszadók a fővárosban majdnem 68 százaléka plusz finanszírozással vállalná, hogy a praxisa részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében, míg 38 százalékuk ezt plusz forrás nélkül is elvégezné. Az arányok tekintetében a megyeszékhelyen nagyobb azok aránya (82,5 százalék), akik plusz finanszírozással vállalnák az egészségi állapot felmérést.

A prevencióval kapcsolatos életmódtanácsadásban való részvételre adott válaszok itt is hasonló arányokat mutatnak, míg a fővárosban plusz finanszírozással 40,6 százalék, addig a megyeszékhelyen plusz juttatással 69,9 százalék vállalná ezt a feladatot. A megyeszékhelyeken ez az arány 42,6, illetve 86,8 százalék.

A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze javarészt.

Arra a kérdésre, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a legtöbben a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (válaszadók 68,4 százaléka) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség tanácsadó szakembert is.

Vajer Péter emlékeztetett, a praxishoz tartozó betegekről eddig is kellett törzskartont vezetnie a háziorvosnak, ez nem új keletű dolog. A lakosság egészségi állapotának felmérése, jobb megismerése egyrészt fontos az adott embernek, de segíti az orvos munkáját is. Másrészt a két-három év alatt kapott adatokból a népegészségügyi programok is célzottabbak lehetnek - tette hozzá.

Ónodi-Szűcs Zoltán ehhez hozzátette, mindenképpen olyan új törzskartonrendszert szeretnének, amely alkalmas arra, hogy a lakosság állapotáról képet adjon, de nem ró akkora terhet egy-egy orvosra, hogy az gátolja a napi betegellátást.

Az államtitkár úgy fogalmazott, ha a kamarával meg tudnak állapodni egy megfelelő törzskartontartalomban, akkor annak vezetése, kitöltése kötelező lesz a háziorvosra nézve. Ugyanakkor - folytatta - a jelenlegi indikátorrendszerre jutó forrás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy ösztönözze a háziorvosokat.

Ónod-Szűcs Zoltán utalt arra, hogy az elmúlt években ötven százalékkal növelték az egy praxisra jutó finanszírozást, amivel csökkentették a szakorvosok és az alapellátó orvosok fizetése közötti különbséget.

Papp Magor, az alapellátás-fejlesztési modellprogram vezetője azt mondta, az egészségállapot-felmérésben egyszerű vizsgálatokra kell gondolni, mint például vércukor-, vérzsírszint, vérnyomás és testsúlymérés, illetve az esetleges rizikófaktorok kiszűrése.

A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez, vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást.

| Ónodi-Szűcs, egészségügy, egészségpolitika, orvosi kamara
2016-09-15 23:37:44
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop