A miniszter elmondta: az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei elől 2014-ben az iraki Moszulból ötvenezer, a ninivei síkságról csaknem kétszázezer keresztény menekült Erbílbe, döntő többségük a város keresztény negyedébe, Ankawába. A városrész gyakorlatilag menekülttáborrá alakult, hangárokban, elhagyott épületekben szállásolják el a keresztény menekülteket.

Balog Zoltán ismertetése szerint az erbíli káld érsekség által alapított Szent József-kórházban a menekültek ingyenes orvosi ellátását 12 orvos végzi, akik között szintén vannak menekültek.

Naponta százhúsz krónikus és kilencven akut beteget kezelnek és további kétezer embert látnak el ott gyógyszerekkel - tette hozzá.

Balog Zoltán kiemelte, tudja, hogy a magyar kormány segítsége "csepp a tengerben", de bízik abban, hogy a segítségnyújtásnak üzenetértéke is van: jelzi, "tudatában vagyunk annak, hogy milyen szenvedésnek vannak kitéve a Közel-Keleten élők, különösen a keresztények".

"Tudjuk a kötelességünket, azt, hogy segítenünk kell", és "azt az elvet követjük, hogy ott segítünk," ahol ezek a keresztény közösségek 1900 éve élnek és ahol maradni szeretnének - fogalmazott.

Bashar Matti Warda a segítséget megköszönve elmondta, hogy kevés pénzből, elsősorban adományokból tarják fent kórházukat, a múlt hónapban azonban kifogytak a forrásaik, ezért a legjobbkor érkezik a magyar segítség.

Az érsek külön megköszönte, hogy a segítségnyújtás előtt a kormány tagjai és szakértői a helyszínen tájékozódtak a helyzetről.

Az okirat aláírása után Bashar Matti Warda részt vett a Karitatív Tanács (KT) megbeszélésén. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, a KT elnöke azt javasolta a tagszervezeteknek, hogy a nekik május közepén megítélt ötven-ötven millió forintos támogatásból különítsenek el egy összeget, hogy közösen segítsenek Erbíl környékén.

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: Észak-Irakban most van esély tenni valamit. Az újjáépítés időszakában a karitatív szervezeteknek "át kell állniuk" egy újfajta segítségnyújtásra.

Hozzátette: az összefogás és a helyben segítés azért is fontos, hogy a muszlim többség lássa, "mire képesek a keresztények".

Bashar Matti Warda beszámolója után azt javasolta, hogy a KT tagszervezetei hozzanak létre Erbílben egy koordinációs irodát, ahonnan irányítani lehet az újjáépítést. Lehetséges segítségként szólt még a lerombolt falvak újjáépítéséről. Mint mondta, Erbíl környékén kilenc falut és 14 ezer házat romboltak le az IÁ fegyveresei. A magyar karitatív szervezeteknek ezért - ha segíteni akarnak - érdemes lenne egy településre koncentrálniuk, ami modell értékű lehetne.