Emmi: most béremelés van, a szocialisták alatt létbizonytalanság volt az egészségügyben

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az egészségügyi dolgozókat egyedül a szocialisták használták ki és csapták be; jelenleg béremelés van, a szocialisták alatt létbizonytalanság volt az egészségügyben.

egészségügy, egészségpolitika, bér | MTI Hírek13 | MTI
A tárca csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az MSZP szerint nem történt valódi béremelés az egészségügyben. Szakács László frakcióvezető-helyettes a nap folyamán sajtótájékoztatón azt mondta: az ágazat dolgozóinak 12 százalékos emelést ígért a kormány, de egy részük - 15-16 ezer egészségügyi munkavállaló, köztük szakápolók, nővérek, műtősök - nem kapott egy fillért sem. Kiemelte: ők általában eddig is jóval kevesebbet kerestek a törvényben megállapított garantált bérminimumnál. Most, bár az alapjövedelem nőtt, az a kiegészítés, amely arra a szintre emelte volna a fizetésüket, hogy ne keressenek kevesebbet, mint a bérminimum, csökkent.

Az Emmi közleményében az áll: a szocialista kormányok idején "felháborítóan alacsony bérekért dolgoztatták, létbizonytalanságba taszították" az egészségügyi dolgozókat, elvettek tőlük egyhavi bért, több ezer ápolót és orvost üldöztek el a pályáról vagy az országból.

Kiemelték: az egészségügyi szakdolgozók alapbére 2016 és 2019 között átlagosan 65 százalékkal emelkedik, a tavalyi 26,5 százalékos béremelés után novemberben újabb 12 százalékos alapbéremelés történt.

Azt írták: a legalacsonyabb fizetésű, minimálbéren és garantált bérminimumom foglalkoztatott dolgozóknál azért nem érvényesül teljes mértékben a novemberi 12 százalékos emelés, mert az ő fizetésük a minimálbér és garantált bérminimum emelésével együtt mozog, így az ő bérük az elmúlt egy évben már kétszer is emelkedett. A tavalyi 26,5 százalékos emelés után még idén januárban is emelkedett, a minimálbéreseké 15 százalékkal, a garantált bérminimumosoké 25 százalékkal - tették hozzá. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a béremelés ebben a fizetési kategóriában januárban tovább folytatódik, mivel a minimálbér újabb 8, a szakmunkás-minimálbér pedig 12 százalékkal nő majd.


Magyar Idők - Tovább egyeztetnek a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő új intézkedéscsomagról
Budapest, 2017. december 8., péntek (MTI) - Még az idén napirendre kerül a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (vkf) a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő ellátásról szóló tervezet - tudta meg a Magyar Idők.

A lap pénteki számában azt írta: a fokozott egészségkárosodásnak kitett munkavállalók foglalkoztatását szabályozó csomag főbb pontjairól már megállapodtak az érdekképviseletek, ugyanakkor maradtak még vitás kérdések. Ezek közé tartoznak a veszélyes munkakörökben dolgozók munka- és pihenőidejével kapcsolatos kérdések, valamint az ellátás finanszírozásának kérdése.

Abban konszenzus van, hogy az érintettek munkaideje nem lehet több napi 8, valamint heti 40 óránál, valamint egészségkárosodás esetén a korábbi munkakörben, változatlan időbeosztásban nem foglalkoztathatják a munkavállalót. A szakszervezetek munkaközi szüneteket, pótszabadságot és rekreációs lehetőségeket javasolnak az érintett dolgozók számára. Ezzel szemben a munkaadók szakmailag nem tartják megalapozottnak a pótszabadság és a rekreáció lehetőségét.

A finanszírozást illetően a felek egyetértenek abban, hogy egy külön kassza létrehozásából kellene fedezni az érintett munkavállalók ellátását, beleértve az egészségügyi ellátásukat, az egészségkárosodás miatt munkanélkülivé válók keresetkiegészítését, valamint átképzésük költségeit, a tovább nem foglalkoztathatóknál pedig a jövedelempótlást.

A szakszervezetek ennek fedezetét állami biztosítási alap létrehozásával tartják elképzelhetőnek úgy, hogy csak az érintett munkaadóknak kelljen hozzájárulást fizetniük. A munkaadói érdekképviseletek ugyanakkor egy kockázatkezelési elven működő üzleti biztosító felállítását szeretnék, állami garanciavállalás mellett. A rendszerhez a munkaadókat terhelő, jelenleg is fizetendő kötelező járulékok egy része nyújthatna fedezetet. A kormány álláspontja szerint pedig olyan megoldást kell találni, ami nem ró többletterhet a munkavállalókra, így a munkáltatók általi finanszírozásra lenne szükség - olvasható a Magyar Időkben.

| egészségügy, egészségpolitika, bér
2017-12-09 10:32:18


data-full-width-responsive="true">