A parlamenti vitáról

Az ellenzék bírálattal reagált Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalására, a Fidesz pedig rémhírterjesztéssel vádolta az ellenzéket járványügyben.

|

A koronavírus-járvány második hullámára történő felkészülést hiányolta Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője, amikor a kormányfő napirend előtti felszólalása után szót kért. Szerinte nyáron a kormány nem tett semmit, a hőmérőket is csak októbertől tudják biztosítani az iskolákban. "Lopni tudnak rendesen, hazudni is, kormányozni azt nem" - fogalmazott.

Szóvá tette a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség támogatásának csökkentését - amely miatt szerinte ha van teremtő Isten, akkor szégyelli magát és könnyezik - , valamint a Színház- és Filmművészeti Egyetemen történteket.

Kitért arra, hogy soha nem lesz olyan az EU, mint amilyennek Orbán Viktor szeretné látni, mert az EU nem fogja választásra kényszeríteni polgárait azzal kapcsolatban, hogy a reformáció reneszánszát, vagy az ellenreformáció barokkját tiszteljék-e.

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője szerint a vírus és a válság elleni küzdelemben az ország vesztésre áll. Úgy fogalmazott: "piszok kemény idők előtt áll ez az ország", mert a vírus mellett meg kell küzdenie a kormányfővel is. Ingyenes tesztek biztosítását, a bérek 80 százalékának átvállalását, az álláskeresési járadék összegének és időtartamának növelését sürgette, valamint azt, hogy hagyjanak több pénzt a szegényeknél és a 60 év feletti, munkanélkülivé váló embereket engedjék el nyugdíjba.

Október 10-ig - a szerencsi időközi választásig - adott időt Orbán Viktornak arra, hogy eldöntse, ellopja az unió által biztosított rengeteg eurómilliárdot, vagy érdemi válságkezelésbe kezd.

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője úgy reagált a miniszterelnök felszólalására, hogy "ez így kevés lesz". Úgy vélte, a kormányfő nem gondolkodni képes polgárokat szeretne látni az országban, hanem alattvalókat akarnak nevelni az iskolákban.

Közölte: a kormány eddig sem a kormányzással volt elfoglalva, hanem kampányra készül, pedig kormányozni is kellene, mert Magyarország így nem működik. Az ország nem működik, ha a hatalom elhallgattatja a szabad hangot - mondta.

Szerinte nincs pénz a munkahelyek megvédésére, a munkájukat elvesztők megélhetésének biztosítására, a családi támogatások növelésére és a nyugdíjak emelésére. Nem hatósági áras koronavírus-tesztekre lenne szükség, hanem széleskörű ingyenes tesztelésre - vetette fel.

Több pénzt követelt az embereknek és az önkormányzatoknak, továbbá kifogásolta, hogy miközben a nemzetközi piacon az energiaárak jelentősen csökkentek, a magyar családoknak mégsem kell kevesebbet fizetni.

Tóth Bertalan hangsúlyozta: a látszatintézkedések és a propaganda kevés lesz a kilábaláshoz a válságból, kormány- és korszakváltás kell, olyan világ, ahol szabadság és jogbiztonság van, és esély a jobb életre.

Schmuck Erzsébet LMP-s frakcióvezető-helyettes kijelentette: a miniszterelnök nincs tisztában az emberek mindennapi problémáival, megélhetési gondjaival, így például azzal, hogy az élelmiszerárak milyen mértékben emelkedtek.

Közölte: a járvány második hulláma berobbant az országba, és kérdés, hogyan fog ezzel az egészségügy megbirkózni. Gondot jelent a megfelelő szakszemélyzet alacsony száma, őket képezni, megfelelő bérezéssel, megbecsüléssel megtartani kellett volna, így a kormány politikájának következménye a most kialakult helyzet.

Kitért arra: a járványnak súlyos gazdasági hatásai voltak eddig is, sokan veszítették el a munkájukat, de a kormány semmit sem tanult az első szakaszból, és az elmúlt hónapokban a takarékos gazdálkodás, az emberek életkörülményeinek javítása helyett "a Fidesz holdudvarának" ontotta a pénzt.

Megjegyezte: az elkövetkező években sok pénz fog érkezni az EU-tól, ezeket nem lehet elpocsékolni, csak az ország fenntartható fejlesztésére lehet költeni.

Schmuck Erzsébet javasolta, hogy a kormány mielőbb terjesszen elő válságkezelő programot, és többek között csökkentse az alapvető élelmiszerek áfáját, növelje az álláskeresési járadék időtartamát, a nyugdíjasok pedig kapják meg azonnal a nekik járó pénzt.

Ingyenes tesztelést és az egészségügyi dolgozóknak azonnali, 50 százalékos béremelést sürgetett a Párbeszéd frakcióvezetője. Szabó Tímea azt is követelte, hogy azonnal vezessen be a kormány egy alapjövedelmet, ami minden álláskeresőnek 100 ezer forintot juttat. 

"Ön hatalmasnak szánt intézkedéseket jelentett be, de az egész már megint csak egy üres blöff" - mondta a kormányfő bejelentéseiről. Bírálta például azt, hogy egy hónappal az iskolakezdés után vezetik be a lázmérést ezen intézményekben.

A politikus álkereszténynek nevezte a kormányt, mert szerinte Iványi Gábor hátrányos helyzetűeket segítő szervezetét "pitiáner bosszúból el akarja tiporni".

Vitatta, hogy a vendéglátóhelyeken csak este 11 után terjedne a koronavírus, és hogy "felizmosították" az egészségügyet, hiszen nőtt a koronavírusban elhunytak száma. Sérelmezte az ápolók és orvosok alacsony bérét, és azt, hogy a lélegeztetőgépek kezeléséhez nem képeztek elegendő szakembert. 

Kijelentette: egy átlagos család nem tudja kifizetni a vírustesztek csaknem 20 ezer forintos árát. Tudomása szerint a háziorvosok már csak korlátozottan rendelhetnek ingyenes tesztet.

Több mint 300 ezer álláskereső van, akik közül csaknem 200 ezer már nem részesül semmilyen ellátásban - tért át gazdasági kérdésekre, megkérdőjelezve, hogy a járvány második hullámában új munkahelyeket tud létrehozni a kormány.

Gyurcsány Ferenc szavai óriásplakátként hirdetik mindazokat a kártételeket, amelyeket az ország a kormányzásától elszenvedett - mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés hétfői ülésén, reagálva a DK elnökének a miniszterelnöki felszólalás után elhangzott közlésére.

Kocsis Máté a DK elnökéhez szólva kijelentette: nagyon rosszul jön ki a moralizálás és az aggódás a szegényekért egy olyan embertől, aki egy elkobzott, milliárdos villában él.

Felidézte, hogy az egykori miniszterelnök a madárinfluenza idején egy olyan szert jelentett be vakcinaként, amelyet az Akadémia hatástalannak minősített, a 2008-as gazdasági válság idején pedig annak ellenére állította, hogy az nem fogja elérni Magyarországot, hogy közben már tárgyalt az IMF-fel és már döntött a megszorításokról.

Akkor elvettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi bért a tanároktól, szűkítették a családi és otthonteremtési kedvezményeket, kórházakat és iskolákat zárattak be, önkormányzatokat juttattak csődbe, emelték a gáz és a villany árát.

"Ezért is viseljük nagyon nehezen, amikor ön oktat ki minket" - tette hozzá. Kijelentette azt is: Gyurcsány Ferenc szavai azt mutatják, hogy egy hatalomvágytól vezértelt erőszakos ember miként viszonyul a politikai ellenfeléhez, és a saját országához, ha a napi politikai érdekei azt kívánják.

Azt firtatta, hogy értette azt a "jogállamilag erősen vitatható" gondolatot, amit Vidnyánszky Attilán, a színművészeti egyetem alapítványának vezetőjén keresztül üzent meg, hogy "ha bukni fognak, akkor mind földönfutók lesznek".

Felidézte a 2006-os rendőrattakot, amikor Gyurcsány Ferencnek még nem volt problémája a jogállamiság vagy a demokrácia kérdéseivel, de azt is, amikor "a magyar cigányokat félkatonai milíciáknak provokációként odadobta".

"Minden olyan módszerét ismerjük, amely egy bűnös, rossz, a hazáját nem tisztelő és nem szerető kormányzás volt" - közölte, hozzátéve: a volt miniszterelnök azóta is törekszik annak kudarcait és az őszödi beszéd tartalmát is megmásítani, a történelemhamisítás "bolsevista trükkjét használva", ami arról szól: majd meglátjuk, mit hoz a múlt.

Az ingyen teszt követelésével kapcsolatban felidézte, hogy először Gyurcsány Ferenc tette fizetőssé az egészségügyet. Leszögezte: a teszt most is ingyenes, ha orvos rendeli el.

Szerinte az ellenzék nem álhíreket, hanem rémhíreket terjeszt, ami növeli a járvány terjedésének veszélyét.

A kormány gyorsan meghozott intézkedései eredményeinek tudta be a KDNP frakcióvezetője, hogy az ország sikeresen vette fel a küzdelmet a koronavírussal a járvány első hullámában. Simicskó István rémhírek és "kamu hírek" terjesztésével vádolta meg az ellenzéket hétfőn a parlamentben, amikor a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolt.

Szólt arról is, hogy szerinte másképp látja az állam szerepét az ellenzék és a kormányoldal. "Mi, kereszténydemokraták mindig is az erős állami hívei voltunk, amely akar és tud is cselekedni az állampolgárok érdekében" - szögezte le.

Az ellenzék ezzel szemben gyenge, alvó állapotban lévő, a "tanuljunk meg kicsik lenni" államfelfogást képviseli szerinte, ami a járvány elleni védekezés során is érzékelhető volt.

Köszönetet mondott az embereknek az együttműködésért, és kijelentette: a baloldalra a védekezésben sem lehetett számítani. Nem nyújtottak segítséget a döntések gyors meghozatalában.

Azért is bírálta az ellenzéket, mert a nemzeti konzultáció széttépésére bíztatták az embereket, holott az egy visszajelző rendszer a kormány számára.

A gazdasági helyzetről szólva kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a járvány második hullámában ne lehetne a munkahelyeket megvédeni, a gazdaságot újraindítani. A veszély egyben lehetőség is - hangoztatta Simicskó István, aki szerint éppen akkor kell offenzívát indítani a gazdaságban, amikor mások megadják magukat.



| koronavírus járvány, COVID-19, Magyarország, parlamenti vita
2020-09-22 12:19:24
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop