A tájékozatlanság komoly akadálya a rák korai felismerésének

A tájékozatlanság még mindig jelentős akadálya a daganatos megbetegedések korai felismerésének - állapította meg az az európai felmérés, amelynek eredményeit az Országos Onkológiai Intézetben (OOI) rendezett Korai Diagnózis Konferencián hoztak nyilvánosságra.

| MTI Hírek15
Az egészségügyi minisztériumok, európai kutató intézmények és civil szervezetek részvételével zajlott találkozón felmerült egy hazai pilot program indításának lehetősége is, amely a fogorvosok és a háziorvosok bevonásával a szájüregi daganatok korai szűrését célozná meg. A program részleteit a későbbiekben dolgozzák ki a szakemberek

A 30 ország több mint 150 szakemberének részvételével zajlott vizsgálat kérdőívét az "Innovatív Együttes Fellépés a Daganatos Megbetegedések Ellen " uniós projekt keretében fejlesztették ki. A projekthez az Országos Onkológiai Intézet Prof Dr. Kásler Miklós akkori főigazgató vezetésével csatlakozott, amelyet Prof. Polgár Csaba jelenlegi főigazgató visz tovább.

Megbízásukra a szakmai és tudományos munkát Prof. Nagy Péter, az OOI tudományos igazgatója koordinálja. A felmérés az Európában leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedések közül a mell-, a prosztata- és a bőrrák, valamint a szájüregi daganatokat vizsgálta.

A kutatás hat akadályozó tényezőt azonosított, a bizonyítékok hiányától kezdve a daganatos megbetegedéseket övező stigmán át, a rosszul megszervezett betegutakig.

A felmérés megállapította, hogy bár az európai nők körében a mellrák az egyik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, az érintettek számára továbbra is ismeretlenek a korai tünetek, így kiemelten szükséges a betegségről szóló hatékonyabb felvilágosítás.

A férfiak körében a prosztatarák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés, amit sajnálatos módon nehéz a korai szakaszban felismerni, így ez esetben akadályt jelent a bizonyítékok hiánya, valamint további kutatások szükségesek az egyértelmű figyelmeztető jelek felismerésére.

Magyarországon jelenleg a Nemzeti Rákellenes Program kiemelt része a felvilágosítás, a megelőzés, valamint, hogy a rizikócsoport tagjai részt vegyenek a szűrővizsgálatokon. Hazánkban ma három daganatos betegség esetében nyílik lehetőség a népesség szintű szűrésre.

A méhnyakszűrés 1994-es bevezetését 2002-ben - az első Orbán-kormány idején - az emlőszűrés követte, majd a negyedik Orbán-kormány ideje alatt, 2018 novemberében a vastag- és végbélszűrés bevezetése új korszakot nyitott a betegség elleni küzdelemben. Április végéig az ország valamennyi megyéjében és a fővárosban is elindult a program, amelynek keretében eddig már több mint 220 ezren kaptak meghívólevelet.

Kiadó: Emberi Erőforrások Minisztériuma
| rák, korai diagnózis
2019-05-23 11:22:53


A homoszexualitás nem betegség

Melegnek lenni nem betegség, kezelésre nincs szükség, az úgynevezett konverziós terápiákat pedig be kell tiltani - jelentette ki a német szövetségi kormány egészségü...


Az Európai Bizottság szerint a magyar költségvetés jelentősen eltért az előírttól

Az Európai Bizottság az európai szemeszter szerdán közzétett tavaszi csomagjában figyelmeztetést küldött Magyarország számára, mivel strukturális egyenlegét tekintve...


A Párbeszéd szerint átverés a 2020-as büdzsé

Illúziókeltésnek és átverésnek tartja a 2020-as költségvetést a Párbeszéd, mert az ellenzéki párt szerint a kormány nem azokra a területekre költ, amelyek támogat...


Változatlan a bárányhimlő elleni védőoltás beadásának időpontja

Nincs változás az ősztől kötelezővé váló bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában, így azt szeptembertől 13 és 16 hónapos korban adják...


Nem mentális rendellenesség a transzneműség

Nem sorolja többé a mentális és viselkedésbeli rendellenességek közé a transzneműséget az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) - számolt be róla a BBC News.