Bár gyakrabban vannak kitéve fertőző betegségek veszélyének, "ugyanakkor nagyon csekély az esélye annak, hogy ezek a betegségek átterjedjenek a fogadó államok lakosságaira" - vélekedett a WHO jelentésében.

Az Európába 2010 óta érkező nagyszámú menedékkérő "nem okozott jelentősebb járványt".

A kérdés vitáját gyakran érzelmi politizálás és hamis hírek kísérik - mutatott rá Santino Severoni, a WHO migrációs és közegészségügyi kérdések koordinátora. Mint mondta, a betegségek nem csak délről északra, hanem északról délre is terjednek. "Az például tény, hogy mi kanyarót exportálunk világszerte ebből a régióból" - utalt a WHO illetékese az átoltottság alacsony szintjére az európai államokban.

Severoni hangsúlyozta, hogy az Európába érkező menedékkérők az orvosok oltási tanácsait általában jobban be szokták tartani, mint a helyi lakosság.

A menedékkérők gyakrabban pszichikai betegségektől szenvednek, mint depresszió vagy szorongás - olvasható a jelentésben. Ez részben a menekülés vagy a hazájukban átélt brutális megpróbáltatások következménye, de az idegőrlően hosszú menedék kérelmi eljárások, munkanélküliség, illetve a fogadó országokban a hátrányos megkülönböztetés is kiválthat ilyen tüneteket.

A jelentésről beszámoló dpa német hírügynökség emlékeztetett arra: egyes jobboldali politikusok, köztük Matteo Salvini olasz belügyminiszter a migránsokat tette felelőssé fertőző betegségek terjesztéséért.