Mérlegen a háziorvosi ápolás

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara 2006 első negyed évében felmérést készített a háziorvosi praxisokban dolgozó ápolók körében. A felmérés során többek között választ kerestek arra, hogy a körzeti ápolók milyen munkakörülmények között dolgoznak, hogyan valósítható meg és fejleszthető az ápolási tevékenység a háziorvosi praxisokban.

háziorvosi ápolás | InforMed Hírek 2006 ;4   InforMed
Magyarország lakosságának egészségi-állapot mutatói világviszonylatban is évek óta igen rosszak. Ez az állapot javítható az alapellátás szintjén nyújtott hatékony és tervszerű, prevenciós szemléletű egészségügyi ellátással, melyben a háziorvosi praxisoknak kulcsfontosságú a szerepük, beleértve a jól képzett körzeti-közösségi ápolói csoportot is.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vizsgálatának elsődleges célja éppen ezért annak feltárása volt, hogy a körzeti-közösségi ápolók milyen körülmények között látják el szakmai feladataikat, milyen befolyásoló tényezők vannak erre nézve, és milyen fejlődési igényeik vannak szakmai téren.

A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy az ápolók számára a legfontosabb az erkölcsi megbecsülés (95%) és hasonló mértékben a munkahely biztonsága. Ezeket az elvárásokat szorosan követi az anyagi szempont (90%) és a képzettségnek megfelelő munka, majd a jó munkahelyi közösség (83%). A tágabb kompetenciakör és a továbbtanulási lehetőség csak a közepesen fontos kategóriában jelenik meg nagyobb arányban (48 és 44%).

Miután az anyagiak, érthetően, ennyire fontos szerepet játszanak, tekintsük át, hogyan is alakulnak az ápolói fizetések a valóságban.

Az ápolók bruttó bére többnyire 70.000 és 90.000 forint közé esik. A leggyakoribb a 70.000 - 80.000 forint közé eső érték. Figyelemre méltó számadat, hogy 9,7%-uk bruttó fizetése 40.000 és 60.000 forint közé, azaz a hivatalos minimálbér szintje alá esik! A megkérdezettek 15,5 százaléka kap 100.000 forintnál magasabb bruttó fizetést.

Ezzel szemben a nettó fizetések a következő módon alakulnak: a leggyakoribb a 60.000 - 70.000 forint, az átlag 70.000 - 80.000 Forint közé esik, 14%-nak nettó 60.000 forint alatti és 4,3%-nak 100.000 forint fölötti a nettó fizetése.

Az adatok összesítése után elmondható, hogy a fizetések nagysága elmarad a KSH hasonló statisztikai átlagaihoz képest.

A felmérésben részt vevő ápolók 46%-a nem elégedett a fizetésével, 27%-a elégedett és ugyancsak 27%-a nem tudja megítélni, hogy korának és iskolai végzettségének megfelelő-e a fizetése.

Az ápolók gyakran tapasztalható túlterheltségében talán szerepet játszik az is, hogy az elmúlt évben 25 százalékuk nem tudta kivenni évi rendes szabadságát. Szabadság idején az ápolók túlnyomó többségének, 52 százalékának, a helyettesítése úgy oldódik meg, hogy a szomszédos rendelőben dolgozó kollégája helyettesíti, aki ilyenkor két körzetet lát el ugyanabban az időben. A háziorvos 26 százalékuknak fizet helyettest távolléte idejére.

A szakmai elvárásokkal kapcsolatban az ápolók 76 százaléka érzi úgy, hogy képzettségének megfelelő munkakört lát el jelenleg, 16 százalékuk gondolja, hogy alacsonyabb végzettség is elég lenne (alulfoglalkoztatott) és 5 százaléknak szüksége lenne több szakmai ismeretre munkájához.

A felmérés adatait tovább elemezve ugyanakkor nagyon előremutató, hogy az ápolók 59 százaléka tervez továbbtanulást a közeljövőben, legtöbben (29%) idegen nyelvet szeretnének tanulni, valamint 12% tervezi a főiskolai szintű ápolóképzésben történő részvételt. A továbbtanulni szándékozók 68 százaléka kapna valamilyen anyagi jellegű támogatást a munkáltatótól.
A szakmai fejlesztési célok között az ápolók legnagyobb arányban a gondozási tevékenységek önálló végzését, időszakos orvosi ellenőrzés mellett, a prevenciós és szűrőprogramok önálló megtervezését és kivitelezését, valamint az egyszerűbb szűrővizsgálatok önálló kivitelezését jelölték meg, mindezt persze többnyire külön díjazás mellett végeznék szívesen.

A kutatás eredményeit összefoglalva elmondható, hogy az ápoló munkája a jelenlegi rendszerben nem jelenik meg külön finanszírozható tevékenységként, ez hátrányosan befolyásolja a motivációt, és ezzel együtt a szakmai munka színvonalát.

A jelenlegi praxis finanszírozásból nincs lehetőség az ápolót gyakorlati idejének és végzettségének arányában megfizetni. Szükséges lenne az ápolói tevékenység egységes, teljesítmény alapú finanszírozását megoldani a háziorvosi praxisokban, akár úgy is, hogy a társadalombiztosító elkülönülten finanszírozza azt.

Az ápolóknak aktívan részt kell venniük a szakmai szervezetek munkájában, hogy olyan szakmai fejlesztések és szabályozók szülessenek, melyek elősegítik a hivatás gyakorlásának kiteljesedését, ezzel együtt az ápolók nagyobb arányú erkölcsi és anyagi megbecsülését.

A felmérésről:

A kutatás tárgya a körzeti-közösségi ápolók demográfiai, képzettségi mutatóinak, feladat ellátásuk körülményeinek, további céljainak vizsgálata volt. Az önkéntes alapon történő felmérésben egy kérdőív anonim módon történő kitöltésével vehettek részt a körzeti ápolók. Országszerte 259, különböző településtípusokon dolgozó ápoló élt ezzel a lehetőséggel. A tőlük nyert adatok elemzése szolgált alapul a fent tárgyalt eredmények, következtetések kialakításához. Az adatok feldolgozását leíró statisztikai módszerrel végezték.
| háziorvosi ápolás
2006-08-17 19:46:19
hírdetés
hirdetés
hírdetés

Web Design & Development Prowebshop