A tüntetők a beoltásra vonatkozó kormányzati felszólítások, valamint a zárt helységekben kötelező maszkviselést és a védettségi igazolvány felmutatását előíró új szabályok ellen tiltakozó beszédeket tartottak, legtöbben maszk nélkül vonultak, füstbombákat gyújtottak és petárdákat durrogtattak.

A tüntetésen mintegy 35 ezren vettek részt, százan összecsaptak a rendőrökkel, köveket dobáltak, autókat és kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, több rendőrautót is megrongáltak. A rendőrök vízágyút használtak, könnygázt vetettek be. Legkevesebb 44 embert előállítottak. Három rendőr megsérült.

A szomszédos Hollandiában a kormány szigorító járványügyi intézkedései ellen pénteken Rotterdamban, szombaton Hágában tüntettek az esti órákban. Mindkét megmozdulás erőszakba torkollott. A tiltakozók köveket dobáltak, autókat gyújtottak fel és tűzijáték-rakétákat lőttek ki. A Rotterdamban tartott tüntetés során két embert meglőttek, legkevesebb 51 embert letartóztattak. Hágában vasárnapra virradóan 30 embert állítottak elő az előző esti erőszakos eseményeket követően.

Az elmúlt hétnapos időszakban naponta átlagosan 12 054 embernél mutatták ki a vírust, ami 19 százalékos emelkedést jelent az előző héthez képest. Kórházba naponta átlagosan 268 embert szállítanak a fertőzés miatt, 29 százalékkal többet, mint a múlt héten. Jelenleg 2957 embert ápolnak belga kórházakban koronavírussal, közülük 603 beteg fekszik intenzív osztályon. Ez az adat egy hét alatt 24 százalékkal emelkedett. Átlagosan naponta 31-en halnak meg Belgiumban a koronavírus okozta szövődményekben, 29 százalékkal többen mint az előző hétnapos időszakban.

Hollandiában újabb összecsapások voltak a tüntetőkkel

Újabb összecsapások voltak Hollandiában, ezúttal Hágában, ahol szombat este az újjáéledő koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások ellen tüntettek, egy nappal a Rotterdamban történt erőszakos megmozdulást követően, ahol 51 embert letartóztattak, kettőt pedig meglőttek.

Több százan kövekkel és más tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, és kerékpárokat gyújtottak fel. Legalább egy embert őrizetbe vettek. A kormány most azt tervezi, hogy betilt bizonyos helyszíneket a nem beoltott emberek számára, beleértve a bárokat és éttermeket.

Amszterdamban is sok tiltakozó jelent meg, hasonlóan Bredában, ahol ezer ember "Nem a korlátozásokra feliratú táblákkal vonult az utcákra. A bredai tüntetés inkább egy bulira hasonlított, a résztvevők lemezlovasokkal kísért kocsikról sugárzott zenére táncoltak. Az esemény végén egyesek füstbombákat és tűzijátékot is elhajítottak, majd a résztvevők szétszéledtek.

Előző nap Rotterdamban két tüntető megsérült, amikor lövedék találta el. Még mindig kórházban vannak" - közölte a holland rendőrség, hozzátéve, hogy vizsgálatot indítanak annak megállapítására, "hogy a sérüléseket rendőrségi lövedékek okozták-e".

"Többször figyelmeztető lövések dördültek el. Egy bizonyos ponton a helyzet annyira veszélyessé vált, hogy a rendőrök kénytelenek voltak célzott lövést leadni" - közölte a rendőrség. Egy rendőrtisztet lábsérülésekkel kórházba szállítottak, több más rendőr pedig halláskárosodást szenvedett a rendbontók által kilőtt petárdáktól.

Franciaországban gyorsan emelkedik a napi esetszám

Franciaországban a koronavírus-járvány ötödik hullámában hirtelen emelkedik a napi esetszám, a kormányzat azonban továbbra is bizakodó: a magas átoltottságnak köszönhetően nem számít a súlyos esetek és az elhalálozások számának jelentős növekedésére.

"Az ötödik hullám hirtelen robbant be" - fogalmazott vasárnap Gabirel Attal kormányszóvivő Emlékeztetett arra, hogy a napi esetszám átlaga egy hét alatt majdnem megduplázódott: míg a múlt hét végén 9 ezer volt a napi átlag, addig ezen a héten 17 ezer. A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga 164, míg egy héttel ezelőtt még csak 100 volt.

A hatóságok elsősorban azt figyelik, hogy az esetszám emelkedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer nyomás alá kerül-e. Jelenleg erre nem számít a kormány, miután a teljes lakosság 77 százaléka megkapta a védőoltás legalább első adagját, ami az oltásra jogosultak 90 százalékának felel meg, és mindkét adagot megkapta a teljes lakosság 75 százaléka.

Macron elnök jelezte, hogy nem tervez a kormány újabb korlátozó intézkedéseket, és a be nem oltottakat sem kívánja a szabadságukban korlátozni.

Kórházban jelenleg 8 ezer fertőzöttet ápolnak, akik közül 1300-an vannak intenzív osztályon. Egy hónappal ezelőtt 6500 kórházi betegből ezer számított súlyos esetnek. Egy évvel ezelőtt ennek ötszöröse volt a kórházi ápoltak száma. Naponta 20 és 40 közötti halálesetet jelentenek, egy évvel ezelőtt háromjegyű volt ez a szám.

Oltási igazolást vagy 72 óránál nem régebbi negatív tesztet a legalább ötven főt fogadó nyilvános helyeken kötelező bemutatni, így a vendéglátóipari helyiségekben, beleértve a teraszokat is, a vonatokon és a távolsági buszokon, a sportlétesítményekben, a kórházakban, valamint a kulturális intézményekben, mozikban, színházakban, koncerttermekben. A maszkviselés zárt helyeken több mint egy éve érvényben van.

Olaszországban újabb szigorításokkal akarják korlátozni az oltatlanokat

A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől.

Ismét Lombardiában emelkedik a leggyorsabban az azonosított betegek száma, amely megközelítette a napi kétezret. A régióból kezdett el terjedni a Covid-19 járvány 2020 februárjában, és tavaly november elején a tartományt helyezték elsőként zárlat alá a betegség őszi hullámában.

A magas átoltottságnak köszönhetően az egy évvel ezelőtti több mint kilencszázhoz képest jelenleg valamivel több mint hatvanan vannak intenzív osztályon a tízmilliós térségben.

A tetőzés karácsonytól várható, és a kórházakban januárban érhetik el a legmagasabb terheltségi szintet. A tervek között szerepel, hogy újra megnyitják a milánói vásártéren idén tavasszal felállított Covid 19-kórházat, amelyet mostanáig oltóközpontként használtak. 

Nem kedvezőbb a helyzet Friuli Venezia Giuliában sem, ahol a kórházak telítettsége átlépte a tíz százalékos küszöböt, amiért a régiót magasabb járványfokozatba helyezhetik át. A  SARS-CoV-2 vírus osztrák és szlovén területről terjedt át. Szlovénia korábban lezárta határait az olaszok előtt, amikor az olasz oldalon volt rosszabb a járványhelyzet. 

Várják, milyen szabályokkal indulhat el a tavaly teljesen elmaradt síszezon, amely a Covid-19 előtt 10-12 milliárd eurós gazdasági tevékenységet képviselt.

December elsejétől újabb szigorítások várhatók, amelyekkel főleg az oltást megtagadókat akarják korlátozni. A tervek között szerepel az október közepétől bevezetett védettségi igazolás (Green Pass) használatának szigorítása (Super Green Pass): kötelezővé tennék a védettségi igazolást a tömegközlekedési eszközökön, vagyis buszra és metróra kizárólag legalább egy oltással lehetne felszállni. 

A közigazgatási hivatalokba, postára, bankba való belépést is oltottsághoz kötnék. A jelenleg egy évig érvényes védettségi igazolás hatályát kilenc hónapra akarják csökkenteni, amivel felgyorsíthatják az emlékeztető adagok beadását.

Rómában négyezer, Milánóban szintén több ezer oltásellenes vonult utcára szombaton.

Felerősödött az oltási kötelezettségről szóló vita Németországban

Felerősödött Németországban a kötelező védőoltásról szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. A német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját. A németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, és 41 százalékuk utasítaná el.

A kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.

A teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban, például a vendéglátásban vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.

Az osztrák kormány bő két hónapot adott a védőoltás önkéntes beadására, és 2022. február 1-jétől teszi kötelezővé. Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek találkozóján határozták el, hogy előkészítik az orvosokra és ápolókra vonatkozó kötelezettség bevezetését.

A negyedik hullám a hétvégén is erősödött. A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) vasárnapi adatai szerint egy nap alatt 42 727 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez csaknem 30 százalékos emelkedés az egy héttel korábbi 33 498-hoz képest. Az új esetekkel együtt 5 354 942 embernél mutatták ki a vírust a járvány tavaly tavaszi kezdete óta. A Covid-19-cel összefüggésben egy nap alatt 75 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 99 062-re emelkedett Németországban.

A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak - az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben - friss negatív vírusteszt is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.

A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. 

Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket.

Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is. A szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást vezettek be az oltatlanoknak.