Üde lehellet
A szájszag, amint azt fentebb már említettük, sok esetben ártalmatlan és átmeneti tünet, mely könnyen kiküszöbölhető. A leggyakoribb okok, amelyek a leheletet kellemetlenné tehetik, a következők:
Ideál - Reforméletmód magazin Celsus Kft. | Kőkúti, D.
- Bizonyos élelmiszerek: a fokhagyma, a hagyma, a kávé és az alkohol.
- A dohányzás: a szájüregben képződő nyál enyhén fertőtlenítő hatású, a dohányzás viszont szárazzá teszi a szájat, így ott a baktériumok könnyen elszaporodhatnak, bomlási termékeikkel pedig kellemetlen szájszagot okoznak.
- Az orrlélegzés akadályoztatottsága: ugyan ez vonatkozik a szájukon keresztül lélegző emberekre is, hiszen ilyenkor - okozhatja ezt nátha vagy orrsövényferdülés is - ugyancsak kiszárad a szájüreg.
- A fogápolás és a szájhigiénia hiánya: amenynyiben étkezések után nem mosunk rendszeresen fogat, fogaink között oszlásnak induló ételdarabkák maradnak, melyek igen kellemetlen szagot okozhatnak. A nem megfelelő szájhigiénia szuvasodáshoz, a fogíny és a száj nyálkahártyáinak gyulladásához is vezethet, ezek pedig ugyancsak kellemetlenné tehetik leheletünket. A fogakon lévő és a fogkefe által el nem távolított sárga bevonat is eredményezhet rossz szájszagot, ami a lepedéken megtelepedő baktériumoknak és a hatásukra keletkező bomlási folyamatoknak köszönhető.
- Megfázásos betegségek: a torokfájás, mandulagyulladás, köhögés vagy a nyelési nehézségekkel járó betegségek kórokozói miatt is tapasztalható rossz lehelet.
- Koplalás: az intenzív rágással nem csak az ételt aprítjuk össze, hanem egyúttal eltávolítjuk a képződő fogkövet is. Annak, aki egész nap nem eszik semmit és a fogait sem tisztítja megfelelően, könnyen válhat kellemetlenné a szájszaga. Fogyókúra esetén megváltozik az anyagcsere is, miáltal a kilélegzett levegőbe olyan anyagcseretermékek kerülhetnek, amelyek ugyancsak kellemetlen szaggal járnak. A lehelet kellemetlen szagának megszüntetése az esetek többségében könnyen megoldható probléma, de jusson eszünkbe az is, hogy a szájszag néha lappangó betegségekre is utalhat.
- Fehérjében gazdag táplálkozás: hosszú távon a vadállatok lélegzetének szagához vezethet. Ha azonban kalóriaszükségletünk legalább felét főleg rostokból származó szénhidrátokkal fedezzük, elkerülhetjük ezt a problémát.
- Gyógyszerek: többet közülük szervezetünk kellemetlen szagú produktumokká bont le. A készítmények némelyike pedig szájszárazsághoz vezet. Az ártalmatlan okok mellett a szájszag jelzés is lehet az emésztőrendszer zavarairól, különösen akkor, ha egyidejűleg hasfájással jár. Ilyenkor elsősorban ideges alapon fellépő emésztési zavar, a gyomor nyálkahártyájának krónikus gyulladása vagy fekély áll a háttérben. Néha a magasabb zsírtartalmú élelmiszerek emésztéséhez szükséges enzimek hiányoznak szervezetünkből, vagy az epénk ürül lassan, ez pedig a zsíros, nehezen emészthető ételek fogyasztása után erjedési és rothadási folyamatokhoz, illetve kellemetlen szájszaghoz vezet.
- A rendszeres és megfelelő szájápolás megakadályozza a káros anyagok megtelepedését és elszaporodását. Az ételmaradékokat a fogak közül fogselyemmel vagy szájzuhannyal távolítsuk el, a protézisek tisztán tartására használjunk speciális tisztítószereket.
- A sok folyadék nedvesen tartja a száj nyálkahártyáját, és mechanikusan leoldja, eltávolítja a baktériumok egy részét. Alapos rágás fokozza a nyálképződést, a nyál pedig fertőtleníti a szájüreget. A (cukormentes) rágógumi rágása is segíti a nyálképződést.
- A bőséges hagymaés fokhagymafogyasztás érezhető következményei ellen védelmet nyújtanak a klorofilltartalmú tabletták, ugyanis a zöld növényi színezék megakadályozza a szagképződést, és üde leheletet biztosít.
- A szájnyálkahártya és a fogíny gyulladását szintetikus vagy növényi eredetű szereket tartalmazó szájvizek használatával is megakadályozhatjuk (zsálya vagy mirha).
- A megfázásos betegségek által okozott gyulladások kellemetlenségeit csillapíthatjuk gyulladásgátló, helyi érzéstelenítő hatású és baktériumölő tabletták szopogatásával. A betegségeket okozó baktériumok elszaporodását teafaolajos, borsmentás (2 dl teába 5 csepp) öblögetéssel akadályozhatjuk meg. Gondoljunk azonban arra, hogy a kémiai fertőtlenítőszerek mértéktelen alkalmazása a száj bakteriális egyensúlyát megzavarhatják.
- Friss lélegzetet biztosíthatunk - bár a hatás csupán átmeneti lesz - borsmenta, eukaliptusz vagy citromízű cukorkák szopogatásával is.
- Emésztésünk rendezéséhez használhatunk rostos béltisztítókat, gyógyteákat, bio zöldség, gyümölcsleveket, gyógyvizeket is. Különösen hatásos a kolonhidroterápia és a méregtelenítőkúrák.
Ha gondosságunk ellenére sem múlik el kellemetlen szájszagunk, okának kiderítése érdekében feltétlenül forduljunk orvoshoz. A vizsgálat során említsük meg, hogy ez idő tájt milyen gyógyszereket szedünk, orvosunk ebből értékes következtetéseket vonhat le. A fogorvosnál történő "rutinlátogatásunk" alkalmával is beszéljünk ezekről a problémákról. Mindenképpen forduljunk orvoshoz, ha lélegzetünk hosszabb ideig édeskés, rothadó vagy ammóniákszagú.
JÓ TUDNI!Bizonyos betegségeknél a szájszag intő jel lehet, így az az orvos számára a diagnózis felállításához nyújt értékes segítséget. Az édeskés, a körömlakklemosó (aceton) szagára emlékeztető lehelet például cukorbetegségre, az ammóniákszag a máj megbetegedésére enged következtetni, a székletszag rossz gyomorés bélműködés jele, a vizeletszag a vese, a rothadó szag pedig a hörgők vagy a tüdő bakteriális fertőzésére utalhat.
A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
2002-07-25 15:59:01