Tippek kispapáknak

Semmi sem változtatja meg jobban egy férfi életét, mint első gyermekének megszületése. Hogyan találhatják meg a férfiak a helyüket az apaszerepben?

család, Apaság | Ideál - Reforméletmód magazin 2003 ;15(9):8-9   Celsus Kft. | Perger, A.
1. Ismerjük meg a saját apánkat!

Mi jut először eszünkbe, amikor az apánkra gondolunk? Szép emlékeink vannak-e róla, vagy fájdalmas érzések kínoznak ilyenkor?

Ha nemsokára magunk is apává válunk, nem árt, ha tudjuk: a gyermekkori élmények egész életünket meghatározzák. Mindannyian hajlamosak vagyunk rá, hogy saját szüleinkhez hasonlóan viselkedjünk, még akkor is, ha nem akarjuk. A terhesség ideje ezért jó alkalom arra, hogy tisztázzuk a saját apánkhoz fűződő viszonyunkat, és megszabaduljunk a régi terhektől. Ha kapcsolatunk nem volt túl felhőtlen, próbáljuk megbeszélni a múltbeli csalódásokat és nézeteltéréseket! Közben azonban édesapánknak is adjuk meg a lehetőséget, hogy elmondja az érveit.

Ha nincs bátorságunk személyesen beszélni vele, írjunk neki levelet! Még az el nem küldött levelek is jó hatással lehetnek ránk.

Ha édesapa, illetve domináló férfi nélkül nőttünk fel, most itt az egyedülálló lehetőség, hogy olyan apa legyen belőlünk, amilyet magunk mindig is szerettünk volna. Képzeljük el, mit fog mondani rólunk a gyermekünk 20 év múlva - ez mindig beválik!

2. Legyünk önszántunkból apák!

Készen állunk-e a felelősségvállalásra? Gyermekünknek joga van hozzá, hogy olyan apja legyen, aki nem érzi magát állandóan túlterhelve, és nem hárítja el a felelősséget. Sok férfiban nem is tudatosul, vagy egyszerűen megfeledkezik arról, hogy az apává válás már a nemzésnél kezdődik. Gyakran aztán megdöbbenéssel reagálnak, amikor partnerük váratlanul terhes lesz, és becsapva, kihasználva érzik magukat.

A fogamzásgátlás nem egyedül a nők dolga. Vállaljunk részt benne, hogy aztán nehogy "véletlenül" egyszerre csak apaszerepbe kerüljünk! Időben biztosítsuk magunknak a beleszólás jogát. Ha pedig már váratlanul apák lettünk, legyünk őszinték saját magunkhoz, és tisztázzuk a személyes hozzáállásunkat! Akkor megspóroljuk magunknak és partnerünknek a későbbi szemrehányásokat.

3. Tájékozódjunk a terhességről és a szülésről!

Az apává válás az egyik legnagyobb esemény a férfiak életében. Amíg csak passzív tanúi vagyunk partnerünk testi és lelki változásainak, sokat tehetünk félelmei és kétségei ellen. Ezek ugyanis teljesen normálisak.

Még akkor is, ha nagyon leterhel a munkánk, legkésőbb a terhesség második harmadában menjünk el szülés-előkészítő tanfolyamra! A félelmeket ott megalapozott tudásra cserélhetjük. Nemcsak fontos technikákat tanulhatunk, amelyekkel támogathatjuk párunkat a szülés idején, de alkalmunk nyílik arra is, hogy szakemberek segítségével tisztázzuk a kérdéses pontokat, és más, hasonló gondokkal küszködő férfiakkal találkozzunk.

4. Tervezzünk előre!

A terhesség elég időt biztosít arra, hogy elgondolkodjunk az anyagiakról, a karrierről, az élet további alakulásáról. És arról is, milyen jövőt szeretnénk gyermekünknek. Használjuk ki ezt az időt, hogy egyeztessük elképzeléseinket a partnerünkéivel! Ez különösen a közeli jövőre, a gyermek megszületése utáni időre vonatkozik: hogyan fogjuk felosztani egymás között a feladatokat? Ki megy gyedre, gyesre és mennyi ideig?

Érdemes a családon, illetve a baráti körön belül egyfajta hálót kiépíteni. Nemcsak az olyan sürgős esetekre, mint a szolgálati utak és a betegségek - ennek segítségével biztosíthatjuk, hogy a gyermek megszületése után is legyen időnk kettesben elmenni valahová. A kisgyerek ugyanis olyan változásokat hoz majd a kapcsolatunkba, amiket nem szabad alábecsülni.

5. Ne mondjunk le az apaszerepről!

Amint kiderül, hogy egy kisgyermek útban van, a legtöbb férfi hajlamos felvenni a hagyományos eltartó-védelmező szerepet. Még azok is, akik egyenjogú és emancipált kapcsolatban élnek. A szoptató anyák azonban előbb-utóbb visszamennek dolgozni.

A reggeltől estig dolgozó apák kezéből gyakran kisiklik a családi élet irányítása: csak kivitelezői mindannak, amit az otthon lévő anya eldönt. Ne engedjük, hogy mellékszerepbe kényszerítsenek! Nemcsak vissza nem térő örömöket mulasztunk el - jelenlétünk rendkívül fontos gyermekünk fejlődése szempontjából.

6. Építsünk ki tartós barátságokat!

A leendő apák sokszor felteszik magunknak a kérdést: Meg tudok-e felelni azoknak a követelményeknek, amelyeket a gyermek megszületése támaszt? A legtöbben azt hiszik, egyedül állnak a problémájukkal, és úgy gondolják, valahogy majd megoldják a helyzetet.

Ez a gondolkodás helytelen! Nyugodtan kérjünk tanácsot más férfiaktól, és ne hagyjuk figyelmen kívül saját igényeinket! Még akkor is, ha a terhesség idején partnerünk különösen igényli a támogatásunkat, jogunk van arra, hogy mi is kimerültek, mérgesek legyünk, vagy éppen szorongásokkal küzdjünk.

7. Döntsük el, jelen akarunk-e lenni a szülésnél!

Manapság már szinte nem is vita kérdése, hanem egyszerűen természetesnek tartják, hogy az apa jelen lesz a szülésnél. A szülő nőnek joga van hozzá, hogy számíthasson partnere támogatására.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy egyes férfiak a tudatos felkészülés ellenére lelkileg túlzottan megterhelőnek érzik a szülést. Nem igazán ismerik fel partnerük szükségleteit, és előfordulhat, hogy maguk is segítségre szorulnak.

Ezért mérlegelnünk kell: ha inkább csak videósként, illetve statisztaként tudjuk magunkat elképzelni a szülőszobában, akkor jelenlétünk ahelyett, hogy gyorsítaná, inkább lassítani fogja a szülést.

Ne hagyjuk hát, hogy környezetünk elvárásai nyomás alá helyezzenek! Ne tagadjuk le saját félelmeinket, és nézzünk magunkba, mielőtt döntenénk! Kompromisszumos megoldás például, ha megbeszéljük, hogy először bemegyünk, de ha úgy érezzük, nem bírjuk elviselni, akkor kijöhetünk.

8. Minél előbb építsünk ki a kapcsolatot a kisbabánkkal!

Nem sokkal azután, hogy a terhességi teszt pozitívnak bizonyul, a nő már érzi teste jelzéseit, bizonyítékai vannak rá, hogy új élet kezdődik benne. A leendő apukának először csak egyetlen mondat marad: "Apa leszel!" Meglehetősen kevés ahhoz, hogy megértsük azokat a nagy változásokat, amelyek küszöbön állnak.

Használjunk ki minden lehetőséget, hogy csökkentsük a kisbabától való természet adta távolságot: beszéljünk az anyja hasában növekvő gyermekhez, vagy énekeljünk neki! (Nem kell, hogy más is hallja!)

Legkésőbb akkor, amikor a falra tűzzük az első ultrahangos képeket, tudatosul bennünk: "Ez a saját gyermekünk!" Később, amikor partnerünk hasa növekedni kezd, saját kezünkkel érezzük a kisbaba rugdalózását. Megszületése után aztán bensőséges kapcsolatot kezdeményezhetünk gyermekünkkel: vegyük kezünkbe az újszülöttet!

Ez nemcsak a babának tesz jót: az elhatalmasodó apai érzések segíthetnek abban, hogy saját érzéseinkkel könnyebben tisztába kerüljünk.

9. Döntsük el, mi a legfontosabb: dolgozzunk kevesebbet!

Először is fogadjuk el, hogy nem fogunk tudni mindenkinek megfelelni! Egyrészt szeretnénk több időt tölteni gyermekünkkel és családunkkal, másrészt a munkahelyen már számítanak rá, hogy mindig rendelkezésre állunk. Manapság ez sok apánál van így: állandóan harcolnunk kell a belső és külső ellenállással, különösen, amikor nem a hagyományos apaszerepben próbáljuk kialakítani családi életünket.

A gyermekeknek mindkét szülőre szükségük van: ha az apa nem játszott aktív, pozitív szerepet az életükben, akkor ez további fejlődésükön is látszani fog - mondják a szakemberek.

10. Ápoljuk a kapcsolatunkat!

A legjobb, amit gyermekünknek útravalónak adhatunk, az a szüleit egymáshoz fűző szeretetteljes kapcsolat. Sok pár a kisbaba megszületése utáni első időszakot különösen stresszesnek éli meg: a kapcsolat összezsugorodik, hiszen a kisbaba nem sok időt hagy kettőjüknek. Egyes férfiak ilyenkor féltékenyek lesznek, illetve úgy érzik, kizárják őket valamiből, miközben a szoptató anya szoros kapcsolatot épít ki gyermekével.

Ha a szülés után elhanyagoltnak érezzük magunkat, beszéljünk róla partnerünkkel! Most annyira a kisbaba van a középpontban, hogy a kettőjük közötti jó kommunikáció fontosabb, mint valaha.

És ne vegyük annyira a szívünkre, ha szexuális életünk csorbát szenved: a hormonális átállás, a szoptatás, a szülés élménye - mindezek a nőknél gyakran csökkentik a szexuális vágyat. Az elkövetkező hónapokat egyszerűen nevezzük ki különleges állapotnak, hiszen egészen biztosan véget érnek valamikor, és akkor viszszaáll a rend...

P. A.

| család, apaság
2003-08-28 12:42:02


Babafürdetés

A fürdés nagyon fontos része az alvást előkészítő esti rituálénak, segít kialakítani a napi ritmust a babák számára. Azonban a szülőknek is fel kell készülniük,...


A babafürdető víz allergiát okozhat

Spanyol kutatók olyan módszert fejlesztettek ki, ami segítségével mérni lehet a kisgyermekek fürdetővizében jelen lévő allergének mennyiségét. A kutatók valódi mint...


hirdetés