Megdőlt a fehérjemítosz: a túl sok fehérje sem jó a csecsemőnek

Minél több fehérjét eszik a gyerek, annál jobb, különösen, amíg pici – tartja a legtöbb szülő. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor a „minél több, annál jobb” elve tévhit. A túlzott, illetve nem megfelelő szerkezetű fehérje fogyasztása az első két életévben növeli mind a későbbi elhízás, mind az allergia kockázatát.

elhízás, elválasztás, szoptatás | InforMed Hírek13   InforMed

Az OECD közelmúltban publikált 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek 28 százaléka számít túlsúlyosnak, de már a gyermekeinket is veszélyezteti az elhízás: 2 és 17 éves kor között már minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.

Az elhízás szerepe a rákos megbetegedésekben vetekszik a dohányzással, így minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a tömeges elhízás az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma.

A világszerte népbetegségként emlegetett súlygyarapodásnak vannak nyilvánvaló okai: a mozgásszegény életmód mellett túlzott kalóriabevitel, túlzott szénhidrát- és zsírfogyasztás.

Van azonban egy meglepő összefüggés, amelyet több nemzetközi kutatás igazolt a közelmúltban: kisgyerekkorban a fehérje túlzott fogyasztása, illetve a nem megfelelő szerkezetű fehérje érdemben növeli a későbbi elhízás kockázatát, sőt szerepet játszhat az – elmúlt 15 évben megtízszereződött gyakoriságú - allergia kialakulásában is.

A Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikája is részt vett abban az európai kutatásban (IDEFICS = Identification and prevention of Dietary and Lifestyle induced health Effects in Children and infantS), amely azt vizsgálta, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekek elhízásában. A kutatásban több mint 2500, két és kilenc év közötti gyermeket vizsgáltak. Dr. Molnár Dénes, a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának Igazgatója, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke szerint az okok között természetesen ott van a kevés fizikai aktivitás és a rendszertelen táplálkozás – így a reggeli hiánya - , de ezek mellett a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a túlzott, illetve nem megfelelő minőségű fehérje is kihat a későbbi testsúlygyarapodásra.

„Ennek egyik magyarázata” – teszi hozzá a szakember –, „a túlzott, illetve nem megfelelő fehérjebevitel érdemi hatással van az ebben a korban kialakuló zsírsejtekre. A zsírsejtek számának növekedése mellett a túlzott fehérjebevitel fokozza az inzulintermelést, mely pedig fokozza az éhségérzetet, ami szintén hozzájárul a felesleges súlygyarapodáshoz. De a kialakuló vesék túlterhelése is olyan jelenség, amely miatt indokolt a fehérje túlfogyasztását kerülni.”

A fehérje az emberi test fejlődése és egészsége szempontjából az egyik legfontosabb makro-tápanyag, amely 21 aminosavból áll össze. A fehérje a növekedés egyik legfontosabb eleme, minden sejt kialakulásához, pótlásához hozzájárul. Katalizátora minden kémiai folyamatnak a testben, szállítja többek között a vasat és az oxigént, segíti az immunrendszer reakcióit, felel a sav-bázis egyensúlyért, azaz például a megfelelő emésztésért, a jó anyagcseréért.

A megfelelő fehérjebevitel tehát életfontosságú: az alultápláltság hosszútávon fejlődési rendellenességekhez, a kognitív fejlődés vagy a fizikai képességek fejlődésének sérüléséhez vezet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bármilyen mennyiségben hasznos a gyermekek fehérje dús táplálása, ahogy azt sem, hogy mindegy lenne, milyen fehérjével tápláljuk a gyermekünket.

Az újabb kutatások azt is kimutatták, hogy rövid távon a túlzott fehérjebevitel felelős a vese méretének csökkenéséért, illetve a nem megfelelő bélrendszeri működésért.

A csecsemő ideális tápláléka az anyatej, melynek fehérjetartalma és összetétele nem véletlen. Az anyatej a tehéntejjel összevetve például kisebb arányban tartalmaz fehérjét, de ennek a fehérjének az összetétele is különböző: egy, az ember számára nehezen, vagy egyáltalán nem emészthető fehérjéből, az úgynevezett kazeinből áll például a tehéntej 70 százaléka, míg az anyatej ebből a fehérjéből kevesebb, mint harmadnyit tartalmaz.

A túlzott mennyiségű, illetve nem megfelelő összetételű fehérjefogyasztás hatása több közelmúltbeli kutatásnak is a fókuszába került: innen tudjuk, hogy a szoptatás helyett kényszerűen, vagy mellette idővel kiegészítésként tápszerrel táplált gyermekek közül azok, akiket az anyatejnél jóval nagyobb fehérjearányú tápszerrel etettek, 2,5-szer nagyobb eséllyel lettek túlsúlyosak 6 éves korukig. Átlagos testsúlyuk pedig két éves korukra 90 grammal, 9 éves korukra 330 grammal lett magasabb az anyatejhez hasonló fehérje összetételű tápszerekkel etetett gyermekekkel szemben.

Molnár Dénes professzor szerint a kutatások eredményei is igazolják, mennyire fontos kisgyermekkorban az anyatejes táplálás, hiszen az anyatej fehérjetartalma az etalon. Ahogy az is fontos, hogy az anyatej helyett, vagy annak kiegészítéseként adott tápszerek gyártói ezen kutatásokra is figyelemmel törekedjenek fehérje-összetételben az anyatejhez legközelebb álló tápszerek előállítására.

Ennek érdekében a legtöbb tápszergyártó csökkentette tápszereinek fehérjetartalmát. Fontos, hogy a nem szoptató anyukák a lehető legalacsonyabb fehérjetartalmú tápszert válasszák. Ezt segíti elő, ha a szülők is tisztában vannak azzal, mi alapján válasszanak gyermeküknek az első 2-3 életévben.

A szakember hozzátette: tudni kell azt is, hogy az elválasztást követően is fontos a fehérjebevitel optimális szinten tartása, és nem szükséges (későbbi életkorral ellentétben) a zsír bevitelének szoros korlátozása. A kisgyermekek számára ideális fehérjeforrás a szoptatás utáni időszakban a hús, a tojás és a hüvelyesek, valamint a tejtermékek közül a túró és a sajt.

| elhízás, elválasztás, szoptatás
2015-01-20 18:39:47


Tehéntejet csak később!

Az egyéves kor körül kialakuló allergiás tünetek 40%-át ételallergia okozza, amelyért jelentős mértékben az idő előtt bevezetett tehéntej felelős.


Megdőlt a fehérjemítosz: a túl sok fehérje sem jó a csecsemőnek

Minél több fehérjét eszik a gyerek, annál jobb, különösen, amíg pici – tartja a legtöbb szülő. A legújabb kutatások szerint ugyanakkor a „minél több, annál job...


A csecsemőkori táplálás befolyásolja az immunrendszer fejlődését

Hatással van a későbbi immunrendszerre az elválasztás után az a tény, hogy a csecsemőt anyatejjel táplálják-e vagy tápszert kap. Ezzel magyarázható, hogy egyes embere...


"Emberi" anyatejet adhat a klónozott argentin tehén

Megváltoztatott örökítőanyaggal rendelkező klónozott tehénborjút mutattak be argentin kutatók, akik szerint az állat felnőtt korában egyfajta "emberi" anyatejet adhat...


Nem szükséges kivárni a baba hathónapos korát a tehéntejjel

Nem növeli a későbbi ekcéma vagy más típusú allergia esélyét, ha a babák hathónapos koruk előtt kapnak tehéntejet, diót vagy mogyorót - állítják holland ku...


hirdetés