Hirdetés
A kalóriamegszorításon alapuló étrend vélhetően nem hosszabbítja meg az emberi életet
Az alacsony kalóriatartalmú étrend javítja az egészséget, de nem hosszabbítja meg az életet - legalábbis nem hosszabbította meg a rhesusmajmokét amerikai kutatók 23 éven át tartó vizsgálata szerint; az éhezéshez közeli étrend és a hosszú élet között régóta feltételezett kapcsolatot tanulmányozták az ember közeli rokonainál.
A marylandi kutatók úgy találták, hogy a kevesebb kalóriát evő majmok egészségesebbek voltak ugyan, mint nem diétázó társaik, de semmivel nem éltek tovább.
A rhesusmajom átlagos élettartama fogságban 27 év, a szokásos maximum pedig 40 év. A kivételesen hosszú követéses vizsgálatot 1987-ben kezdték el az öregedéssel foglalkozó amerikai kutatóintézet, a NIA (National Institute on Aging) munkatársai. A tanulmány ideje alatt a majmok egyik csoportja 30 százalékkal kisebb kalóriatartalmú napi ételmennyiséget kapott, mint a többi, amelyek normál energiatartalmú, a kutatók által összeállított étrenden éltek.
Mindkét csoportban átlagosan tovább éltek az állatok, mint vadon élő társaik, testsúlyuk nagyobb volt, egyikük sem volt alultáplált, hiszen megfelelő mennyiségű vitaminnal és ásványi sóval is ellátták őket. A megszorított étrenden élő rhesusmajmoknál a többiekhez képest ritkábban fordult elő cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség és rák, a hímeknél a vér koleszterinszintje is alacsonyabb volt.
"Ugyanakkor ezek a hatások nem alakultak át közvetlenül előnnyé a hosszú élet tekintetében" - magyarázta Rafael de Cabo, a NIA kísérleti gerontológiai laboratóriumának kutatója, a Nature tudományos magazinban közzétett tanulmány szerzője.
Az eredmények ellentmondanak korábbi, más állatfajokon végzett kutatások megállapításainak. 1934 óta laboratóriumi egereken, patkányokon, élesztőgombán, ecetmuslicákon és orsógilisztákon végzett kísérletek mutatták meg, hogy 10-40 százalékos kalóriamegvonás mellett mintegy 30 százalékkal tovább éltek az állatok, mint kedvük szerint táplálkozó fajtársaik.
"Amit megtanultunk az eredményből, az az, hogy szétválaszthatjuk az egészséget és a hosszú élettartamot" - értékelte Steven Austad, a Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának biológusa, aki ugyanebben a Nature-lapszámban elemzést írt a tanulmányhoz.
A mostani megállapítással ellentétes eredményt sugall a Wisconsini Nemzeti Főemlőskutató Központ (WNPRC) kutatóinak tanulmánya, amelyben szintén rhesusmajmokat tartanak kalóriamegszorításos étrenden. A még folyamatban lévő vizsgálat eddigi adatai azt jelzik, hogy a megszorításos diétán lévő majmok tovább élnek. A két tanulmány körülményei között azonban különbség van. A kontrollcsoportban lévő majmok a NIA vizsgálatában az ideálisnak tartott étrenden éltek, míg a wisconsini tanulmányban szabad hozzáférésük volt és van az állatoknak az ételhez. Utóbbi pontosabban másolja a maga számára ételt választó ember életmódját.
A kétfajta megközelítést összehasonlítva Rafael de Cabo szerint az a kép formálódik ki, hogy az egészséges étrend hosszabbítja meg az életet, ha pedig kevesebbet eszünk, az lassíthatja egyes betegségek kialakulását, ám önmagában nem hosszabbítja meg az életet.
A rhesusmajom átlagos élettartama fogságban 27 év, a szokásos maximum pedig 40 év. A kivételesen hosszú követéses vizsgálatot 1987-ben kezdték el az öregedéssel foglalkozó amerikai kutatóintézet, a NIA (National Institute on Aging) munkatársai. A tanulmány ideje alatt a majmok egyik csoportja 30 százalékkal kisebb kalóriatartalmú napi ételmennyiséget kapott, mint a többi, amelyek normál energiatartalmú, a kutatók által összeállított étrenden éltek.
Mindkét csoportban átlagosan tovább éltek az állatok, mint vadon élő társaik, testsúlyuk nagyobb volt, egyikük sem volt alultáplált, hiszen megfelelő mennyiségű vitaminnal és ásványi sóval is ellátták őket. A megszorított étrenden élő rhesusmajmoknál a többiekhez képest ritkábban fordult elő cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegség és rák, a hímeknél a vér koleszterinszintje is alacsonyabb volt.
"Ugyanakkor ezek a hatások nem alakultak át közvetlenül előnnyé a hosszú élet tekintetében" - magyarázta Rafael de Cabo, a NIA kísérleti gerontológiai laboratóriumának kutatója, a Nature tudományos magazinban közzétett tanulmány szerzője.
Az eredmények ellentmondanak korábbi, más állatfajokon végzett kutatások megállapításainak. 1934 óta laboratóriumi egereken, patkányokon, élesztőgombán, ecetmuslicákon és orsógilisztákon végzett kísérletek mutatták meg, hogy 10-40 százalékos kalóriamegvonás mellett mintegy 30 százalékkal tovább éltek az állatok, mint kedvük szerint táplálkozó fajtársaik.
"Amit megtanultunk az eredményből, az az, hogy szétválaszthatjuk az egészséget és a hosszú élettartamot" - értékelte Steven Austad, a Texasi Egyetem Egészségtudományi Központjának biológusa, aki ugyanebben a Nature-lapszámban elemzést írt a tanulmányhoz.
A mostani megállapítással ellentétes eredményt sugall a Wisconsini Nemzeti Főemlőskutató Központ (WNPRC) kutatóinak tanulmánya, amelyben szintén rhesusmajmokat tartanak kalóriamegszorításos étrenden. A még folyamatban lévő vizsgálat eddigi adatai azt jelzik, hogy a megszorításos diétán lévő majmok tovább élnek. A két tanulmány körülményei között azonban különbség van. A kontrollcsoportban lévő majmok a NIA vizsgálatában az ideálisnak tartott étrenden éltek, míg a wisconsini tanulmányban szabad hozzáférésük volt és van az állatoknak az ételhez. Utóbbi pontosabban másolja a maga számára ételt választó ember életmódját.
A kétfajta megközelítést összehasonlítva Rafael de Cabo szerint az a kép formálódik ki, hogy az egészséges étrend hosszabbítja meg az életet, ha pedig kevesebbet eszünk, az lassíthatja egyes betegségek kialakulását, ám önmagában nem hosszabbítja meg az életet.
2012-09-03 06:53:23