A méz szerepe táplálkozásunkban

A méz emberemlékezet óta nagyrabecsült élelem volt. A neolitkorban élő emberek barlangrajzain is fellelhető a méz begyűjtésére felállított méhkasok. Háromezer éves egyiptomi piramisokban is tártak fel különböző mézleleteket. Az antik világban az "istenek nektárjaként" emlegették. Püthagorasz, időszámításunk előtt 600-ban élő görög tudós is a hosszú élet titkaként a méz fogyasztását ajánlotta. A görög filozófusok szintén azt vallották, hogy a virágporos méz az örök fiatalság titka. A görög mitológiában is azt olvashatjuk, hogy a méznek csodatevő hatása van: "a látást világosabbá teszi". A korabeli olimpikonok leszűretlen, virágporban gazdag mézet fogyasztottak, hogy ebből több energiát, vitalitást nyerjenek. Már az ókori egyiptomiak, rómaiak és görögök is szívesen fogyasztották az édes mézet nemcsak az ételek édesítésére, hanem orvosságok készítésére is felhasználták. Hippokratész, a nagy hírű görög orvos a légutak megbetegedéseinek gyógyítására forró mézes tejet írt elő.

diéta, táplálkozás, táplálék, méz | Gyógy-ír   Kisalföld

Luxus kalória ?

A méz mindenki számára ismert, de sokkal ritkábban használjuk, mint azt megérdemelné. Pedig nemcsak önmagában fogyasztható, hanem felhasználhatjuk ízesítőként is, belekeverhetjük süteményekbe, teákba, kávéba és különböző italokba. Sokan azt tartják, hogy a fogyasztásával csínján kell bánni, mivel magas az energiatartalma. Ez igaz is (100 gramm méz=300 kalória), de ha összehasonlítjuk a répacukorral, a méz tápanyag-összetétele kedvezőbb.

A répacukor ugyanis csak "luxus" kalóriát tartalmaz, a méz viszont az energiatartalom mellett számos vitamint, ásványi anyagot és nyomelemeket. Ennek ellenére nem azt javasoljuk, hogy a jelenlegi napi 100 gramm cukorfogyasztásunk mellett még fokozzuk a méz fogyasztását és felhasználását. Azonban ismeretes, hogy az egészséges táplálkozásban napi 50-70 gramm répacukor fogyasztásánál több nem javasolt. Ha ennek a felét mézzel helyettesítjük, mindenképpen egészségesebb.

A méz előállítása kezdetétől fogva aprólékos munkát igényel.

Gyógyító hatásai

Gyógyszerként régóta ismerjük. A méz kis mennyiségben csodálatos gyógyszer. Gyenge, leromlott szervezetű betegeknek, lábadozóknak ajánljuk. Frissítőleg hat az egész szervezetre. Mivel a méz gyorsan felszívódik, ezért jó hatású a fáradtság leküzdésére. A mézben lévő hangyasav fertőtlenít. Nyálkaoldó, oszlató hatást fejt ki, ezért gyulladás és hurut ellen mint megelőző és gyógyító szer használatos. Figyelemre méltó a bélműködést fokozó hatása is. Ősidők óta használják ideges álmatlanság ellen, kitűnő idegnyugtató. Köszvény ellen is közkedvelt szer, hatását hangyasavtartalmának tulajdonítják.

A méz tehát tápanyag-összetételénél fogva, kellemes íze miatt alkalmas arra, hogy egyes betegségek kezelésekor a diéta kiegészítőjeként használjuk. A méz 38 százalékban gyümölcscukrot, 31 százalékban szőlőcukrot tartalmaz olyan vitaminokkal együtt, amelyek a szervezetben a cukor feldolgozásához szükségesek. A méz 0,2 százalékban számos ásványi anyagot (kalciumot, nátriumot, káliumot, magnéziumot, foszfátot) és nyomelemet (rezet, vasat, mangánt, szilíciumot) tartalmaz. A mézben megtalálható tíz életfontosságú (esszenciális) aminósav. A fehérjetartalma 0,3 százalékos. Enzimeket, B-vitaminokat, biotint, C-vitamint, számos hormont és antibakteriális anyagot tartalmaz.

A virágporos méz csodálatos "fiatalító" hatása azzal magyarázható, hogy a virágpor gazdag ásványi anyagokban, nyomelemekben és enzimekben, továbbá az ivarmirigyekre ható hormonokban. Csak a legjobb minőségű mézet szabad fogyasztani. Ha a mézet 40 Celsius-fok fölé hevítjük, akkor számos igen értékes enzim elveszti hatását. A melegített, kevert és cukrozott méz értéktelen, így a vele édesített étel gyógyítóereje csorbát szenved.

| diéta, táplálkozás, táplálék, méz
2002-07-18 14:49:39


Web Design & Development Prowebshop