Táplálkozás - Alapanyagcsere

A táplálkozással szervezetünk energiaforgalmának egyensúlyát biztosítjuk. A táplálkozás során felvett tápanyagok részint energiát szolgáltatók: szénhidrátok, zsírok és fehérjék, részint a szervezet normális anyagcseréjét biztosító, de energiát nem adó anyagok: vitaminok, sók és folyadék. Rajtuk kívül az emésztésben fontos szerepet játszanak a tápanyagnak nem számító ballasztanyagok is (cellulóz).

sport, táplálék, táplálkozás, alapanyagcsere, anyagcsere | Gyógy-ír   Kisalföld | Gergó, K.

A tápanyagok energiaértékét hőmennyiségben fejezzük ki, melynek az egysége a mai rendszerben a joule: "J". A régi iskolák kalóriát: "cal"-t használtak, melyről a mi korosztályunk nehezen szokik le. A váltószám köztük 4,2, azaz 1 cal = 4,2 J.

Jelen és a következő írásban azzal foglalkozunk, hogy egy sporttevékenységet folytató egyén napi kalóriaszükségletét hogyan számítjuk ki. Ezt a különösen verseny- és élsportban roppant fontos tevékenységet, melynek értéke a nálunk kizárólag favorizált sportsebészetével egyenlő, általában elhanyagolják, kivéve az egyéni sportágak művelőit, különösen a testépítőket.

A napi energiaszükségletnek két összetevője van: az alapanyagcsere és a munkaanyagcsere. Ma az elsővel foglalkozunk. Alapanyagcsere egy konvencionális fogalom, amely azt a legkisebb energiatermelést jelenti, amely az ébren lévő egyén életfolyamatainak fenntartására alkalmas. Régen nagyon bonyolult módszerekkel mérték: 12 órás koplalás után, minden más oxigénfogyasztást igénylő tevékenység kizárásával, zárt térben, abszolút nyugalomban és közömbös hőmérsékleten. Ma már gyorsabb és egyszerűbb. Régi megfigyelés az, hogy relatíve az alapanyagcsere fordítottan arányos a test nagyságával. Végül tudományosan bizonyították, hogy lineáris összefüggés az alapanyagcsere és a testfelület között van. Nomogramok és táblázatok segítségével a testfelület és a hozzá tartozó energia könnyen kiszámítható.

Ha az itt látható nomogramon (1.) összekötjük az illető személy testsúlyát a test magasságával, a középső oszlopon a kereszteződési pont mutatja meg azt, hogy milyen nagy a testfelület négyzetméterben.

Példa: 170 centiméter magas és 70 kilogramm súlyú sportoló. Összekötjük a 70-et a 170-nel, s máris megkaptuk a testfelületét: 1,808 négyzetméter. Mivel egy 30 évessel van dolgunk, megállapítjuk a második táblázattal, hogy nála 1 négyzetméterre egy egész napra 4120 J (984 kcal) számítható. Ezt megszorzom a kiszámított teljes testfelülettel, és megkapom a személy napi alapanyagcsere-igényét: 4120x1,808 = 7450 kJ (1779 kcal).

Gyakorlatban: mivel 5-10 százalékos eltérést még el lehet nézni, valamint az élet 10-15 százalékos egyéni eltéréseket is produkál, egy normál sportolónál 1 kcalt számítunk 1 kilogrammra 1 óra időtartamra. Így a fenti fiatalember számítása 1x70x24 = 1680 kcal (eltérés nem nagy!).

Ügyelni kell a következőkre az energiapótlásoknál:

- Specifikus dinamikus hatás: a táplálék feldolgozásába (rágástól a felszívódásig) a szervezet munkát fektet, amely haszontalan hőt termel (illetve csak hidegben hasznosítható). Ez a veszteség cukroknál 5-9 százalék, zsíroknál 3-6 százalék, fehérjéknél 15-30 százalék!

- Maradéktalanul a tápanyagok nem emésztődnek meg.

- Maradéktalanul a tápanyagok nem szívódnak fel.

- Ha a bevitt teljes kalóriából (bruttó érték) az előző kettőt levonjuk (gyakorlatban 10 százalék), megkapjuk a nettó értéket.

- Nyugtalanság 50 százalékkal, egy cigaretta 20 százalékkal, levegő lehűlése 10 Celsius-fokonként 5 százalékkal emeli az alapanyagcserét.

- Trópusi meleg 10 százalékkal, alvás 7 százalékkal csökkenti ugyanazt.

Végül egy utolsó adat, amely meglepőnek tűnhet: az alapanyagcsere összértékének 40 százalékával működtetjük alapfokon szerveinket, míg a nagyobb rész, a 60 százalék hőmérsékletünk fenntartására fordítódik.

| sport, táplálék, táplálkozás, alapanyagcsere, anyagcsere
2002-07-18 14:19:08


Web Design & Development Prowebshop