Ne diétázzunk, hanem jót együnk!

Állandóan nem lehet diétázni. És ­ valljuk be ­ nem is kellemes. A folytonos koplalás helyett inkább az étkezési szokásainkon kell változtatnunk! Ehhez nyújt segítséget alábbi cikkünk.

A civilizációs betegségek jelentős része összefüggésbe hozható a nem megfelelő minőségű táplálékkal. Sok a kórosan elhízott, magas koleszterinszintű, köszvényes vagy diabéteszes beteg, hogy az emésztőszervi tumorok gyakori előfordulásáról ne is beszéljünk. Ráadásul, ha az elhízást vesszük példaként, jól tudjuk, hogy korlátozza mozgékonyságunkat, tettrekészségünket, megnehezíti mindennapjainkat, s emellett számos egyéb betegség táptalaja is lehet.

VIGYÁZAT! NEM MINDEN LÁTSZIK...

Irányítsuk figyelmünket a zsírokra! Napi 65-70 g zsiradékra van szüksége szervezetünknek. Ha ennél többet fogyasztunk, az néhány órán belül hasmenéssel, felfúvódással jár. A rendszeres túlfogyasztás következtében pedig a test raktárai feltöltődnek, és zsírpárnák jelennek meg főként a hason, a combokon, a csípőn és a fenéktájékon. Sok egyéb ­ például az édességfogyasztás "üres kalóriái" ­ mellett érdemes a napi zsiradékfelvételre is odafigyelni; különösen akkor, ha amúgy is fölös kilókkal küszködünk.

A táplálkozás során három különböző formában fogyaszthatunk zsírt. Először is közvetlenül: ha margarinnal, vajjal vagy zsírral megkenjük a kenyerünket, mielőtt ráhelyezünk valamit. Egy szállodai kontinentális reggelihez kapott csomag vaj fedezi a napi szükséglet harmadát (kb. 21-23 g zsiradék).

A második lehetőség a zsírfogyasztásra a sütés-főzés során az ételek elkészítéséhez felhasznált olaj. Ide tartoznak a salátadresszingek is. Négy teáskanál olaj 22 g zsiradékot tartalmaz.

Végül ott van az általában figyelmen kívül hagyott, úgynevezett rejtett zsírtartalom. Ez az élelmiszerek struktúrájába beépült zsiradékot jelenti. Itt főként az állati eredetű termékekre kell gondolnunk, ilyen például a szárnyasok húsa is, a tojás, a tej és a tejtermékek, a felvágottak, illetve a hal. Egy példa arra, hogyan rejtőzik el a zsiradék néhány közismert élelmiszerben: ha reggelire megeszünk egy tojást, egy szelet teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret és három szelet ementáli sajtot, ebédre pedig egy adag sült pulykamellet és mellé még nassolunk is egy kicsit (két szelet csokoládé) ­- máris a napi ajánlott mennyiség egyharmadánál tartunk, pedig még semmi igazán zsírosat nem ettünk!

A ZSÍR IS LEHET JÓ?

Persze a mennyiség nem minden, sőt! Az elfogyasztott zsiradék minősége legalább ennyire lényeges. Már csak azért is, mert növényi vagy állati eredetétől függően alapvetően másmilyen a zsiradék: a növényi olajok egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, míg az állati eredetű termékek általában telített zsírsavakban gazdagok. Táplálkozástani szempontból a többszörösen telítetlen zsírsavak az igazán értékesek, ezért a szakemberek egyb ehangzóan azt szokták javasolni, hogy a növényi olajokat részesítsük előnyben az állati zsírokkal szemben.

Különleges helyzetet foglal el a hal. Érdekes módon, akárcsak a növényi olajok, a halhús is gazdag forrása a többszörösen telítetlen zsírsavaknak, így rendszeres fogyasztása hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez. Természetesen más állati eredetű termékeket is fogyaszthatunk, de mértékletesen. Tejtermékekből érdemes a soványakat választani. A sajtokról pedig nem árt tudni, hogy a krémsajtok és a különböző ömlesztett verziók kifejezetten zsírosak.

A KARCSÚSÁG NEM BOLDOGÍT!

A szép, nádszálkarcsú alak önmagában még nem boldogít! Az elégedettség és a siker kevésbé függ a külsőtől, mint a magabiztos és céltudatos fellépéstől. Persze a csinos, jó alakú nők többsége sportol, és már ettől is jobb a testéhez és önmagához való viszonya. Aki szép kis "úszógumikat" növeszt önvédelemből, annak tanácsos átgondolnia ­ akár pszichológus vagy kineziológus segítségével is ­, milyen problémákat akar az evéssel, az önjutalmazással megoldani. Ha az alapkonfliktus megszűnik, a fogyás is könnyebben megy.

A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.