Azért eszünk többet, mert nem ízlik eléggé?

Nehéz kérdés volt a kutatók számára, hogy vajon azért híznak-e el egyesek, mert jobban ízlik nekik az étel, több élvezetet találnak az evésben? Logikus lenne, hiszen ha valami jól esik, nem hagyjuk abba.

elhízás, túlevés | InforMed Hírek6   InforMed | Dobos, L.
Egy új amerikai vizsgálat azonban ennek épp az ellenkezőjét állítja: éppen azok a nők esznek többet kárpótlásul, akik kevesebb örömet találnak az evésben, így könnyebben elhíznak. A kutatók azt is kimutatták, hogy egy bizonyos genetikai jellemző megléte esetén még erősebb a kapcsolat a jutalmazás alacsony szintje és a túlevés között.

Az agyról korábban képalkotó eljárással készült felvételeken látható, hogy a vizsgált személyek közül az elhízottak nagyobb örömet várnak a képen látható étel ígért elfogyasztásától, mint a soványak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy a túlevők nagyobb örömet találnak az evésben.

Az új, és a maga nemében első vizsgálatnál azonban evés – illetve egy turmix elfogyasztása – közben készítettek funkcionális MRI-t a résztvevők agyáról, és kiderült, hogy ha elhízottaknak csokoládés turmixot adnak, agyuk csak mérsékelten reagál.

Az elhízott nőknél tehát sokkal alacsonyabb volt az agytevékenység az agynak abban a részében, mely a jutalmazás központja, mint a soványaknál. Amikor a kutatók egy év elteltével megnézték a résztvevők adatait, azt tapasztalták, hogy azok közül, akiknél csökkent agyi aktivitást lehetett kimutatni, többen híztak meg a vizsgálat óta.

Minél többet eszik valaki, annál inkább csökken az agy jutalmazó központjának aktivitása, egyszerűbben, annál kevesebb öröme lesz az illetőnek az evésben. Így alakul ki a túlevés, és ha egyszer valaki elindult az elhízás útján, nehéz letérni róla, mondják a kutatók.

Különösen nagy volt az elhízás kockázata azoknál, akiknél egy bizonyos génvariáns jelen volt, ami arra utal, hogy az elhízásban a genetikai hajlam is szerepet játszhat.

A dopamin nevű neurotranszmitter a kellemes élmény hatására termelődik az agyban. A túlevőknél nagyon hasonló volt a minta ahhoz, amit a kutatók a szenvedélybetegségeknél tapasztalnak. A túlevők, csakúgy, mint a kábítószeresek, nemhogy érzékenyebben reagálnának a kellemes reakciókra, épp ellenkezőleg, eltompultak, és sokkal kevesebb dopamint termel az agyuk.

Nem lesz könnyű választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet mindezt az elhízás esetében a gyógyítás és megelőzés szolgálatába állítani. A genetikai hajlam felfedezésével azonban már korán azonosítani lehet a kockázatnak kitett egyéneket, és gyógyszeresen ellensúlyozni az alacsony dopaminszintet.

A kutatók szerint kézenfekvő a figyelmeztetés: azért fontos elkerülni a túlevést, mert bebizonyosodott, hogy minél többet eszik valaki, annál kevesebb az érte kapott jutalom.

| elhízás, túlevés
2008-10-21 19:29:39


Web Design & Development Prowebshop