A kihízás napja

kihízás napja, sport, baj | Népszabadság   Népszabadság

Azt mondják a nagyokosok, hogy azért kell kijelölni egy ünnepi, figyelemfelkeltő napot az anyáknak, a költőknek, a fáknak vagy a sportnak, mert akkor az ember - az egyébként figyelmetlen, tuskó átlagpolgár - a jövőben jól odafigyel az anyákra, a költőkre, a természetre vagy a sport fontosságára. Attól kezdve, aztán rajong az édesanyjáért, lelkesedik a jambusokért és a trocheusokért, a platánokat nem gyilkolja motoros fűrésszel holmi mélygarázsok kedvéért, továbbá naponta felölti kínai piacon vásárolt, fényes dzsoggingját, hogy bizonyítsa: immár számára is fontos a testmozgás.

Tegnap a Kihívás napja volt. Éppen tizedik éve próbálják rávenni a polgárokat, hogy a Challenge Day alkalmából legalább tizenöt percet mozogjanak. Kezdetben nem is volt semmi baj: a népek futottak, pingpongoztak, focizgattak egy kicsit, és csoportos tornákon vettek részt. Manapság azonban igencsak furcsa programok várják az érdeklődőket. Egyebek mellett élő csocsóbabákká lesznek, hullahopp- és dartsversenyen indulnak, ugrálnak gumiasztalon, rodeóznak műbikán. A szervezők bebizonyítják, hogy a karrierépítés is lehet sportág (isten bizony volt ilyen verseny). Volt továbbá trabantolás, autóhúzás, maratoni foci és tizenkét órás kosárlabda-mérkőzés.

Már az is elgondolkodtató, hogy a magyarok nagyobb részének ez a negyedórácska is komoly kihívást jelent, persze hazánk fiáról tudható, hogy leginkább a tévé előtt ücsörög, ropogtatja a sósat, vedeli a sört, falja a tokaszalonnát meg a körömpörköltet, aki ezektől tartózkodik, és fitneszszalonokba jár, az vagy őrző-védő szakmunkás, olajszőkítő-feleség, vagy különösen értelmes ember.

Nem baj, hogy a Kihívás napján érdekességekkel is megpróbálkozhat a mozogni vágyó, a baj az, hogy szép lassan ez lesz A SPORT. Márpedig a sport legyen sport, adjuk meg neki, ami jár. Én például - elnézést a személyes megjegyzésért - hetente három-négy alkalommal megadom neki. Ezen a kitüntetett napon viszont soha. Ilyenkor a szekrény mélyére dugom Vörös Meteor Egyetértés feliratú mackómat, valamint a kínai tornacipőmet, kimegyek a versenyek helyszínére, - mivel számomra ez a kihízás napja - látványosan sört kortyolgatok, és zsírpapírból disznósajtot meg aranymájast eszem, később a bokrok tövében, hortyogni kezdek. Néha megrázom magam, felébredek, és tűröm a hétköznapi tohonyák megvető tekintetét.

| kihízás napja, sport, baj
2002-07-10 15:38:48


data-full-width-responsive="true">