A súlyfelesleg tekintélyt adott

elhízás, betegség | Népszabadság   Népszabadság
Hamisak azok a teóriák, amelyek a pirospozsgás parasztgyerekekről, a falusi élet egészségességéről és nyugalmáról szólnak. Az agrárnépesség világszerte alacsonyabb átlagéletkorú, és több, az egészségre leselkedő veszéllyel néz szembe, mint a városok lakossága - állítja dr. Tényi Jenő, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának egyetemi tanára.

Tényi Jenő 1988 óta volt a Nemzetközi Falu- és Mezőgazdaság-egészségügyi Társaság (IAAMRH) elnöke. A társaság 14., háromnapos kongresszusa a hét végén ért véget Pécsett. A tudományos rendezvényen részt vevő öt kontinens 33 országának 300 tudósa széles körű társadalmi összefogást sürgetett a falvakban élők egészségének megóvása érdekében. Erre az összefogásra hazánkban is szükség lesz, mert a magyar agrárnépesség egészségi állapota aggasztó.

-A falvainkban mindig is alacsonyabb volt az átlagéletkor, mint a városokban - mondta Tényi Jenő tudósítónknak. - A földeken dolgozó ember ki volt szolgáltatva az éghajlat szélsőségeinek, az idényjellegű munka emberfeletti igénybevételének és a fokozott balesetveszélynek, hiszen a természetben végzett munka sokkalta kiszámíthatatlanabb, mit egy jól szabályozott üzemben eltöltött műszak. Mindez a modern korban sem változott, és a káros tényezők még gyarapodtak is. Elég, ha utalunk a mezőgazdaság kemizálására, ami egy újabb veszélyforrás. Bár sokat javult a falvak orvosi ellátottsága, még sokáig nem lesz összemérhető a városokéval.

Tényi Jenő hozzátette: a gépesítés enyhített a parasztság fizikai terhelésén, viszont a falun élők táplálkozási szokásai nem nagyon változtak. A falun élők jobbára még mindig a zsíros, erősen fűszerezett, füstöléssel tartósított élelmiszereket fogyasztják, holott a géppel dolgozó ember energiaigénye elmarad a kézi szerszámokkal foglalatoskodó elődeié mögött. Mindebből következik, hogy falun az átlagosnál nagyobb számban regisztrálnak az elhízásból eredő szív- és érrendszeri megbetegedéseket, infarktust, magas vérnyomást, agyvérzést, epe-, gyomor- és bélpanaszokat.

Tényi Jenő szerint egyébként hamis teória szülte a pirospozsgás, kicsattanó egészségű parasztgyerek ideálját. A falun élő gyerekek gyakorta nem egészségesebbek voltak a városi gyerekeknél, csak kövérebbek. A falusiak - neveltetésüknél fogva - a mértéktelen táplálkozást gondolták helyesnek, számukra a súlyfelesleg biztonságot, tekintélyt adott.

A pécsi egyetem tanára beszélt arról is, hogy a falvakban sok betegség elindítója a mértéktelen alkoholfogyasztás. Ennek - sajnos - tradíciója van. Egyrészt, mert a természetben végzett kemény munka után nagy a szervezet folyadékigénye, másrészt mert a falusi életforma legvonzóbb szabadidős színtere a kocsma. Emellett a saját földön termett bort is meg kell inni.

A magyar falvak lakóinak egészségét a történelmi változások is megviselték - hangsúlyozta a faluegészségügy pécsi kutatója. A háború előtt a földnélküliség, majd a földosztás után a kötelező beszolgáltatás és az erőszakos kollektivizálás idézett elő társadalmi konfliktusokat. Aztán jött a városba település korszaka, amikor széthullottak a többgenerációs, önmagukat addig erősnek érző falusi családok. Feszültséget okozott a rendszerváltozás utáni újrakezdés, így mostanában a tőkeszegénység és a felvásárlási gondok okoznak aggodalmakat a gazdasági folyamatokban járatlan termelőknek. Próbára teszi a falvak népének tartását a munkanélküliség is.

Tényi Jenő megemlítette: aki falun meg akarja óvni az egészségét, könnyen nevetségessé válhat. A városokban már egyre inkább divat a sport, a falvakban korántsem. Alig néhány községben akad tornaterem, uszoda, kosárpálya, konditerem, ha valaki kocogásra, tornára adja a fejét, falun hamar megmosolyogják.

Tényi Jenő - aki 68 éves, nyugdíjba készül, és leköszönt az IAAMRH elnöki posztjától - felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nemzeti összefogás nélkül nem javítható az agrártársadalom egészségi állapota. Szerinte egy, a kormány által elindított, komoly pénzekkel támogatott, falusi egészségfejlesztési program mellett szükség van a civil társadalom alulról jövő, egészségmegóvó kezdeményezéseire. Ez utóbbi híján a falvak népe nem lesz fogékony a programra.

| elhízás, betegség
2002-07-10 19:22:19


Csodálatos hatású diéták

Ahol csak lehetett, kerültük a „fogyókúrás diéta” kifejezést. Tettük ezt azért, mert mind a két szó arra utal, hogy valami ideiglenes dologról van szó. Gondolju...


Egyetek, nőjön a begyetek!

A magyarok számítanak Európa legelhízottabb nemzetének, és világszinten is a negyedik helyen állnak - közölte a Magyar Elhízástudományi Társaság (MET) a Gazdasági E...


A dél-európai gyerekek a leginkább elhízottak Európában

A dél-európai országokban - Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban és Cipruson - a legnagyobb az elhízott és kövér gyerekek aránya az európai kontinensen, ...


Fogyókúra tippek a fürdőruha-szezon előtt

Sokak számára a tavasz a legnehezebb időszak. Már csak néhány hét van a strandidényig, és ha felpróbáljuk a fürdőruhát vagy a rövidnadrágot, bizony lelepleződnek a...


Nem lesz cukorbeteg a kövér gyerek, ha idejében lefogy

Nem lesz cukorbeteg a kövér gyerek, ha lefogy 13 éves koráig, állapította meg a Koppenhágai Egyetem kutatói, melyet a New England Journal of Medicine című folyóirat köz...