A kockázatbecslésnél olyan ismert rizikófaktorokat vettek számításba, mint a baba születési súlya, a szülei testtömegindexe, a szülői háztartásban élők száma, az anya szakmai státusa, valamint azt, hogy az anya dohányzott-e várandóssága idején.

Az Imperial College London kutatói eredetileg a gyerekek genetikai adatai alapján akarták megjósolni az elhízási kockázatot, ám úgy találták, hogy más, nem genetikai tényezők elegendőek voltak annak előrejelzéséhez, hogy melyik csecsemőből lesz kövér gyerek.

Eredményeik alapján egy online kalkulátort is kínálnak a kutatók a https://files-good.ibl.fr/childhood-obesity/ címen, amelyen bárki elvégezheti a kidolgozott képlet segítségével a becslést.

A képletet egy finn tanulmány adatai alapján dolgozták ki, majd olaszországi és amerikai tanulmányok segítségével ellenőrizték megbízhatóságát. Az eredeti, 1986-ban kezdődött követéses vizsgálatban 4 ezer, Finnországban született gyereket követtek nyomon.

Az előrejelzés fontosságát az adja, hogy amikor már valóban elhízottá válik egy gyerek, akkor általában nehéz fogyásra bírni.
Hatékonyabb megoldás lehet, ha odafigyeléssel elérik a környezetében lévők, hogy ne szedjen fel túlsúlyt.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy csupán becslésről van szó, a nagy elhízási kockázatot ellensúlyozhatják az egészséges szokások, köztük a megfelelő étrend és a mozgás.

A tanulmányt a PLoS One című tudományos folyóiratban ismertették szerzői.