A kutatók több mint 300 ezer ember génkészletét vizsgálták meg, és ennek alapján alkották meg az elhízás legnagyobb genetikai térképét, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertettek - adta hírül a BBC News.

Állandó mintákat keresve kapcsolatot találtak az agyi folyamatokban részt vevő génekkel, ami azt sugallja, hogy az elhízásnak részben neurológiai alapja lehet.

A Giant (Genetic Investigation of Anthropometric Trait) nevű konzorcium a testsúly és a magasság aránya alapján számított testtömegindex (BMI) mögötti genetikát vizsgálta.

A Nature folyóiratban közzétett másik tanulmányukban azt kutatták, hogyan hat a genetika arra, miként oszlik el a zsír a testen. A has körüli zsír például több egészségi problémát okoz, mint a combokon lévő. Mintegy 33 újonnan megállapított génterületet hoztak összefüggésbe a zsíreloszlással - ami további magyarázatot ad arra, egyes emberek, miért körte alakúak, míg mások miért híznak inkább a hasra.

Azonosítottak továbbá több mint 60 genetikai területet, amely hatással van a testtömegindexre, megháromszorozva a korábban ismert ilyen génterületek számát. Néhány ilyen terület az idegrendszerrel áll kapcsolatban.

A szakemberek úgy vélik, hogy néhány gén szerepet játszik abban, miként kezeljük az éhségünket, mások az élelmiszer körüli gondolatainkat befolyásolják.

Speliotes professzor hangsúlyozta, a feltárt genetikai területek sokfélesége azt jelzi, hogy az elhízásra való hajlam nem egyetlen génhez köthető. "Ezért kevésbé valószínű, hogy egyetlen megoldás az elhízás leküzdésére mindenki esetében működhet. Jelenleg a nem és a életkor alapján adunk általános tanácsokat az egészséges testsúlyra és életmódra. Ez a típusú genetikai adathalmaz azonban egy napon segíthet abban, hogy sokkal inkább egyénre szabott tanácsokat adjunk" - mondta a BBC-nek.

BBC News Health