Az elhízás veszélyei
A fejlődő országokban legyőzték a fertőző betegségeket, most egy másik "járvány", az elhízás (obesitas) fenyeget bennünket. Magyarországon a felnőttlakosság több mint fele testsúlyfelesleggel rendelkezik, minden ötödik ember elhízott, minden tizedik súlyosan elhízott. Az elhízás okozta betegségekre a fejlett nyugati országokban óvatos becslések szerint is legalább annyit, ha nem többet költenek, mint amennyit az összes rákfajta kezelésére.
Magas vérnyomás
Az alma típusú, hasra lokalizálódó elhízás igen gyakran vezet magas vérnyomáshoz. A kövéreknél háromszor gyakrabban fordul elő magas vérnyomás. Mérsékelt magas vérnyomás testsúlycsökkentéssel az esetek jó részében visszafejleszthető, a gyógyszeres kezelés elhagyható.
Cukorbetegség
A felnőttkorban kezdődő, 2. típusú cukorbetegség esetén 80-90 százalékban észlelünk testsúlyfelesleget. Ebben az esetben az elhízás a cukorbetegség tulajdonképpeni oka. Ezeknek a betegeknek van saját inzulintermelésük, sőt, több is, mint kellene. A több inzulin azonban a nagy testzsírtömeg miatt nem hat megfelelően, vagyis inzulinrezisztencia áll fenn, emiatt van vércukor-emelkedés. Ezért is alappillére a 2. típusú cukorbetegség kezelésének a fogyás és a diéta.
Zsíranyagcsere-zavarok
A túlsúlyosok kb. kétharmadánál észlelhető magasabb koleszterin- vagy trigliceridszint. A zsírnemű anyagok lerakódása az érfalban általános érelmeszesedéshez, az erek szűkületéhez, az ellátott terület vérellátási zavarához vezet.
Szívbetegségek
A "halálos négyes" tagjai (elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavar) együtt főleg, de külön-külön is igen kifejezetten fokozzák a szívkoszorúér-elmeszesedés kockázatát. Szívkoszorúérgörcs (angina), szívizomelhalás (infarktus) vagy szívelégtelenség is kialakulhat emiatt. A súlyfelesleg nagyobb munkát ró a szívre, a tartós túlterhelés miatt hamarabb kimerül a "motor". Súlyos elhízáskor jelentkezik a Dickens egyik regényalakjáról elnevezett Pickwick-szindróma, nevezik alvási apnoénak is. Ezek a betegek nappal aluszékonyak, gyakran elbóbiskolnak. Éjszaka erősen horkolnak, közben időnként légzésük néhány másodpercre leáll. Innen kapta az állapot az elnevezését, az apnoe légzésleállást jelent.
Mozgásszervi eltérések
A tartósan nagyobb súly az ízületeket megviseli, hamarabb "kopnak". Főleg a gerinc, a csípő- és a térdízületek károsodnak, mivel ezek vannak a legnagyobb terhelésnek kitéve. Elhízottakon sokkal gyakoribb a lábboltozat-süllyedés, a "lúdtalp" is.
Egyéb betegségek
Az agyi érelmeszesedés és az ennek következtében fellépő "szélütés" (stroke) kockázata megnő. A máj "elzsírosodása" miatt gyakrabban alakul ki epekövesség testsúlyfelesleggel rendelkezőknél. A gyomorbemenet záródási zavara savas felböfögéshez, nyelőcsőgyulladáshoz vezethet. Nem közismert, de statisztikailag egyértelműen bizonyított, hogy bizonyos rákféleségek elhízottaknál nagyobb számban fordulnak elő. Ilyenek pl. férfiakban a vastag-, a végbél- és prosztatarák, nőkben pedig a méh, a petefészek és az emlő rákjai. Az alsó végtagi visszértágulatok és visszerekben a vérrögképződés (trombózis) esélye is nagyobb kövéreknél. Elhízott fiatal nőknél a menstruációs ciklus szabálytalanabb.
Mérsékelt túlsúly csak mérsékelt pluszkockázattal jár. A súlyos elhízásban szenvedők (BMI>40) halálozási kockázata azonban akár a tízszeres értéket is elérheti. Az elhízáshoz társuló betegségek kialakulásának esélyét a testsúly csökkentésével minimalizálhatjuk, hogy ezt milyen módszerekkel érhetjük el, az már egy másik történet.
2004-09-25 19:06:46