Küzdelem a felesleges kilókkal

Míg a világ egyik fele ma is éhezik, a civilizált országokban népbetegséggé vált az elhízás (obesitas). Magyarországon a felnőttlakosság több mint fele testsúlyfelesleggel rendelkezik, kb. 10 százaléka a népességnek pedig súlyosan elhízott. Bizonyos betegségcsoportokban (cukorbetegség, magas vérnyomás, zsíranyagcsere-zavarok, koszorúér-betegség stb.) a testsúlyfelesleggel rendelkezők aránya az előbbieknél is magasabb. Arról, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek a túlsúlyosokra, a múlt keddi Gyógy-ír mellékletben olvashattak, most lássuk az elhízás okait.

jelentős, táplálkozás, túlsúly, jelentÅ‘s, túlsúly | Gyógy-ír   Kisalföld

Az "undok"; takarékos gén

Az öröklődés jelentős szerepet játszhat az elhízás kialakulásában, de pontos szerepe és az öröklésmenet máig sem tisztázott. Az egyik népszerű elmélet szerint a testsúlyfelesleg az ősidőkben előnyt jelentett. Segített túlélni az éhínséggel járó időszakokat. A primitív, gyűjtögető, vadászó életmódot folytató társadalmakban az "éhezés-lakoma"; ciklus szerint éltek. E szabályosan ismétlődő éhínségi és jóllakottsági szakaszok egyfajta "takarékos gént"; alakítottak ki. Ez a gén a zsírraktározást, tehát az egyén, illetve a fajta megmaradását tette lehetővé.

Túlesszük magunkat

A helytelen táplálkozás egyértelműen felelős a testsúlyfelesleg kialakulásáért. Az átmeneti vagy tartós túltáplálkozás, fokozott kalóriabevitel a test zsírszövetének felszaporodásához, elhízáshoz vezet. általában rostszegényen táplálkozunk, több szénhidrátot és zsírt fogyasztunk a kelleténél, ezek pedig nem okoznak jóllakottságot, teltségérzést, emiatt gyakran "túlesszük"; magunkat. Jellemző az is, hogy alábecsüljük az elfogyasztott ételek energiatartalmát. Nem vesszük figyelembe a főétkezés közötti nassolásokat és az alkoholos italok igen magas kalóriaértékét sem. Magyarországon általában helytelen a bevitt táplálék napszaki elosztása is.

Mozgásszegény életmód

A mozgásszegény életmód is komoly oka annak, hogy a bevitt tápanyagot nem égetjük el, hanem zsír formájában raktározzuk.

Mikor beszélünk testsúlyfeleslegről, elhízásról?

Nagyon egyszerű a derékbőség megmérése, ha ez a nőknél meghaladja a 88 cm-t, férfiaknál pedig a 102 cm-t, már jelentős testsúlyfelesleg áll fenn. Az ideális derékbőség nőknél 80, férfiaknál 94 centiméter alatti. Ha a derékkörfogat nagyobb a csípő körfogatánál, akkor "alma"; típusú elhízás áll fenn, mely sokkal inkább hajlamosít bizonyos betegségekre, mint a "körte"; típusú elhízás. Az "alma"; típus a pocakos férfiakra jellemző. A "körte"; típus pedig fartáji zsírlerakódást jelent.

Az optimális testsúly vagy az elhízás mértékének meghatározásához figyelembe kell venni a testsúly mellett a testmagasságot is. Hisz egy 90 kilogrammos, 150 centiméteres ember jelentősen elhízott, míg ugyanilyen súlyú 200 centiméteres kosárlabdázó soványnak tekinthető. A testsúly a testmagasságból számított ideá- lis testsúly (az ún. Broca-index)=testmagasság (cm-ben) mínusz száz és mínusz a maradék 10 százaléka. Tehát egy 170 centiméteres ember ideális súlya 170-100-7=63 kg. Ha a testsúly ezt 20 százalékkal meghaladja, már mérsékelt elhízásról beszélünk.

A tápláltsági fok legpontosabban a testtömegindexszel határozható meg. Ezt szokták BMI-nek is nevezni, az angol Body Mass Index rövidítéséből. A BMI-t úgy kapjuk meg, ha a testsúlyt kilogrammban kifejezve elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Azt, hogy saját BMI-jük alapján melyik kategóriába tartoznak, leolvashatják a mellékelt táblázatból.

Testtömegindex (BMI) kiszámítása

BMI= testsúly (kg)/testmagasság (m)²

A BMI értékelése
  • 18,5 alatt soványság, alultápláltság
  • 18,5-25 normális testsúly
  • 25-30 túlsúly
  • 30-40 elhízás
  • 40 felett súlyos elhízás
| jelentős, táplálkozás, túlsúly
2002-07-18 12:22:57

Web Design & Development Prowebshop