Súlyos gond

Az elhízás, a magas vérnyomás és a köszvény táplálkozásfüggő betegség. Ha gondosan ügyelünk étkeink összeállítására, ezen megbetegedések kockázatát minimálisra csökkenthetjük!

A táplálkozásfüggő betegségek ma már a lakosság legjelentősebb egészségi kockázatát jelentik. Az elhízással, helytelen táplálkozással kapcsolatos megbetegedések a halálozási statisztikákban az első helyen állnak. Ráadásul az egészségügyben jelentős költségeket is okoznak.
ELHÍZÁS

A fejlett ipari államokban egyre többen küszködnek túlsúllyal. Vannak olyan országok, ahol ma már minden második ember elhízott. Pedig a túlsúly komoly rizikófaktor egészségünk számára, ugyanis egy sor másodlagos betegséggel jár együtt. Ilyen a magas vérnyomás, a magas vérzsírtartalom, a cukorbetegség és a különböző ízületi betegségek.

BETEG KÖRTÉK ÉS ALMÁK...

A túlsúly egészségkárosító hatását azonban nemcsak a súlyfelesleg nagyságával lehet meghatározni, hanem a zsír testünk különböző területein való eloszlásával is. Ez alapján android (törzshangsúlyos) és gynoid (csípőhangsúlyos) alaktípusokat különböztetünk meg. Az utóbbi többnyire a nőknél fordul elő. Ilyenkor a zsír elsősorban a csípőn és a combon rakódik le. Ezt "körte alaknak" is nevezik. A has környékén raktározott zsír "alma alakot" kölcsönöz viselőjének. Ez túlnyomórészt a férfiaknál fordul elő, és a már említett betegségekre lényegesen nagyobb kockázattal jár.

Mindenkinek megvan a maga úgynevezett "fix testsúlypontja". Ha súlya ettől akár felfelé, akár lefelé kitér, működésbe lép egy olyan szabályozómechanizmus, ami kiegyenlíti az ingadozást és a testsúlyt állandósítja. Ez a "fix pont" egyébként genetikailag meghatározott! Becslések szerint egyébként minden második túlsúlyos ember örökölte eme tulajdonságát.

A túlsúly különböző betegségekkel is összefügghet, például csökkent pajzsmirigyműködéssel, többszörös petefészekcisztával és más hormonális zavarral. Tudjuk: helyesen kell táplálkoznunk, ha azt szeretnénk, hogy sokáig egészségesek maradjunk. A mértéktelenség és a helytelen táplálkozás ugyanis jelentősen hozzájárul a különböző betegségek kialakulásához. Ha tehát tudatosan odafigyelünk arra, hogy miből, mikor és mennyit fogyasztunk, sokat teszünk magunkért!

FONTOS!

Elsősorban az étkezési zsírok, és nem a szénhidrátok - mint azt korábban feltételezték - okoznak súlyfelesleget. Vizsgálatok igazolták, hogy az energiaszükségletünk körülbelül 30 százalékát ajánlatos csak zsírok formájában magunkhoz vennünk. Súlyfeleslegre azok hajlamosak, akik ennél magasabb zsírtartalmú élelmiszereket választanak.

HOGYAN FOGYJUNK?

A fogyókúráknál gyakran használják a formuladiétákat. Ilyenkor többnyire porból vagy granulátumból álló termékeket kell fogyasztaniuk a karcsúsodni vágyóknak. Előnyük, hogy gyorsan elkészíthetőek, és hamar eredményeznek súlycsökkenést. Ugyanakkor ízük egy idő után egyhangúvá válik. A formuladiéták után a páciens rendszerint gyorsan visszaszedi súlyát, ha nem vesz részt magatartás és mozgásterápián.

Ennél sokkal jobb, ha a kalóriákat fogjuk vissza, miközben vegyes táplálékokat fogyasztunk. Ezt az étrendet hosszú ideig lehet alkalmazni, mert nem válik unalmassá, ugyanakkor megkönnyíti a reformtáplálkozásra való átállást. Ilyenkor az energiabevitel naponta nem lehet 1000 kcalnál kevesebb! A drasztikus kalóriacsökkentő diéták - napi 1000 kcal alatt - rendkívül megterhelhetik a szervezetet, és ezért csak orvosi ellenőrzés mellett javasoltak.

HA MAGAS A VÉRNYOMÁS...

Hipertóniáról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan a fiziológiai érték fölé emelkedik. A WHO ezt az értéket 140 Hgmm szisztolésben és 90 Hgmm diasztolésben állapította meg.

Hazánkban a lakosság 20 százalékának van magas vérnyomása. Ha ehhez hozzászámítjuk azokat is, akik a határérték közelében vannak, akkor kijelenthetjük, majdnem minden második felnőtt érintett! Szerencsére fiatalkorban a magas vérnyomás viszonylag ritkán fordul elő, a gyakoriság a 45. életévtől emelkedik meg.

A hipertónia fontos kockázati tényezője a szívés keringési betegségeknek. Vele egyidejűleg más betegségek is előfordulnak, mint a túlsúly, a cukorbetegség vagy a húgysav felszaporodása a vérben. A magas vérnyomás diagnosztizálásához többszöri vérnyomásmérésre van szükség a vérnyomás fiziológiás ingadozásai miatt, ugyanakkor ajánlatos szervi és laborvizsgálatokat is végeztetni.

A magas vérnyomás okai sokrétűek: genetikai összetevők, elektrolit és vízháztartás vagy az idegrendszer zavarai. Oka lehet a helytelen táplálkozás, túl sok konyhasóvagy alkoholfogyasztás. A túl kevés kálium, kalcium, magnézium vagy telítetlen zsírsavak bevitele is rontja az erek állapotát.

A magas vérnyomás terápiájának célja a vérnyomás normális értékre süllyesztése. Ehhez leggyakrabban elég a diétás kezelés, ami során a legfontosabb teendő a nátrium, illetve a konyhasóbevitel csökkentése. Naponta maximum 6 g konyhasó fogyasztása ajánlott!

A túlsúlyos és ráadásul még magas vérnyomásban is szenvedő pácienseknél fontos terápiás eljárás az energiabevitel korlátozása. Vizsgálatok bizonyították ugyanis, hogy mind a hipertóniás, mind a normál vérnyomásúaknál a testsúly csökkenése a vérnyomás csökkenésével jár.

Mivel összefüggés van az alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás között, az alkoholfogyasztást heti egykétszer 20-30 grammra ajánlott korlátozni.

Fontos a káliumbevitel növelése is. Káliumban gazdag élelmiszerek a hüvelyesek vagy a szárított (aszalt) gyümölcsök.

A hipertóniás betegek kezelésekor figyelni kell a kielégítő testi aktivitásra is. A rendszeres sportolás a vérnyomás csökkenése mellett pozitívan hat a testsúlycsökkenésre is.

Segítség még: fokhagyma, galagonya, fagyöngytea vagy tabletta, Q-10 vitamin, magnézium, halolaj, ligetszépeolaj, cink, szelén, vörösbor-kapszula, karnitin, lycopin.

KÖSZVÉNYT OKOZÓ HÚGYSAV

A húgysav a purinanyagcsere végterméke; köszvény alatt pedig a purin anyagcsere zavarát értjük. Ilyenkor a vérsavóban megnövekedik a húgysavkoncentráció. Manapság ritkán diagnosztizálnak köszvényt, mivel a megnövekedett húgysavértéket rendszerint korán felismerik és gyógyszeresen kezelik. Érdekes, hogy a férfiaknál lényegesen gyakoribb a köszvény, mint a nőknél.

A szervezetünkben előforduló húgysavmennyiség egy része a táplálékunk útján kerül a véráramba. Ha a húgysavértékünk 6,4 mg fölé emelkedik, húgysavfelszaporodásról beszélünk. Ez olyankor fordul elő, ha a húgysav nagy mennyiségben képződik, vagy kis mennyiségben választódik ki szervezetünkben. Az emelkedő húgysavszinttel nő a komplikációk lehetősége. Ha a normál fölé emelkedik a húgysavkoncentráció, akkor elkerülhetetlen a köszvény, ami nagyon fájdalmas betegség. Ilyenkor elsősorban az ízületekben kis húgysavkristályok rakódnak le.

A legtöbb esetben a húgysavfelszaporodás mellett más betegségek is megjelennek, mint például a túlsúly, a magas vérnyomás, melyeket a húgysavfelszaporodással együtt metabolikus szindrómaként (komplex anyagcserebetegség) emlegetnek. Ez a betegségegyüttes az érelmeszesedés kialakulásának egyik tényezője.

A purinok, melyek többek között az állati és növényi eredetű élelmiszerekben fordulnak elő, megnövelik a húgysavkoncentrációt. Ez egészséges embereknél nem okoz problémát, nem úgy, mint a köszvényeseknek. Az alkohol és a kávé is növeli a húgysavértéket! A köszvényes betegek terápiájának célja a húgysavszint 6 mg/dl alá való csökkentése. Alapterápiának tekinthető a diétás kezelés. Emellett ajánlott a táplálékkal való purinbevitel csökkentése is. Ilyenkor kerülni kell a húsok, belsőségek, egyes halfajták és a hüvelyesek fogyasztását is.




A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.
| Kövérség, Obesitas, Elhízás, Elhízottság, Adipositas, táplákozás, étrend, húgysav, túlsúly, magas vérnyomás, helytelen táplálkozás, fogyás, fogyókúra
2002-07-25 11:52:21


data-full-width-responsive="true">