Járványos elhízás a fejlődő és fejlett országokban

A Föld minden országa, gazdagok és szegények egyaránt világméretű elhízás-járvány előtt állnak, és ennek komoly egészségügyi következményei lesznek, olvasható a The Lancet cikkében egy svéd kutató, Per Björntorp figyelmeztetése. A göteborgi egyetem tanszékvezető professzora szerint minden ötödik középkorú európai eléggé túlsúlyos ahhoz, hogy állapotát orvosi szempontból obestitasként lehessen diagnosztizálni, tehát kezelésre szoruljon.

elhízás, kövérség, diéta, testmozgás, fogyókúra, fogyás | The New York Times Health News Service   Medincorp | McCarthy, M.

"Ez a gyakoriság azt jelenti, hogy például Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Németországban egyenként 5-10 millió elhízott ember él, és terápiára van szükségük. Egy ekkora orvosi probléma megoldása valószínűleg meghaladja még a legjobban működő egészségügyi rendszer lehetőségeit is," nyilatkozta Björntorp.

A helyzet az Egyesült Államokban még aggasztóbb, különösen a fekete vagy latin lakosság körében, nem beszélve Kelet-Európáról, ahol a középkorú nők közel fele túlsúlyos. Az elhízás Dél-Amerika és Ázsia fejlődő országaiban is egyre nagyobb problémát jelent. Egyes polinéziai népcsoportoknál az elhízottak aránya megközelíti a 80 százalékot.

"Kínában az elhízásos betegek aránya ugyan még alacsony, de számítások szerint itt is növekedés várható," mondta a svéd kutató. "És egy ekkora népességnél az 1 százalékos növekedés plusz 10 millió túlsúlyos embert jelent."

Az elhízás legnagyobb veszélye a túlsúlyhoz kötődő betegségek - diabétesz, rák, magas vérnyomás, szívbetegségek, stroke - megnövekedett rizikója. Ezek a betegségek pedig igen súlyos következményekkel járhatnak. "Mérsékelt becslések szerint az elhízás az összes egészségügyi kiadások 3-8 százalékát viszi el olyan országokban, mint Finnország, Hollandia, Franciaország, az USA, Ausztrália vagy Svédország - ez legalább annyi, ha nem több, mint amennyit az összes rákfajta kezelésére költenek."

A probléma Björntorp szerint olyan nagy, hogy az egyes országok megelőzési programjaiban az elhízás elleni harcnak kellene az első helyen állnia. A svéd professzor szerint a programok részeként akár még a kényelmes mozgólépcsők ellen is hadat lehetne üzenni.

A veszélyes súlyfelesleg kiszámítására Björntorp a testtömegindex (BMI) módszerét ajánlja. A BMI a testsúly (kg) és a testmagasság négyzetének (m2) hányadosa. Ha az érték 20-25 kg/m2, akkor a testsúly normális, 25-30-as értéknél túlsúly alakult ki, és 30 kg/m2 felett már kóros elhízásról beszélünk, és ez a hozzá kapcsolódó betegségek nagyobb rizikóját is jelenti. "Elhízott eszerint például egy 180 cm-es férfi, aki 100 kg-nál nehezebb, vagy egy 160 cm-es nő, aki 75 kg-nál többet nyom," így hangzik a svéd professzor példája.

Az elhízás egész egyszerűen abból ered, hogy táplálkozásunkkal több energiát veszünk magunkhoz, mint amennyit felhasználunk munkánk és szabadidőnk alatt. Ez az energia-különbség akár igen kicsi is lehet. Például egy átlagos elhízott személy lassan, akár egy évtized alatt is felszedheti felesleges 20 kilóját. Ehhez elegendő, ha minden nap csupán 20-40 kalóriával fogyaszt többet a kelletétél. "Ekkora kalóriaértéke egy fél szendvicsnek van," jelentette ki Björntorp, és hozzátette, hogy ugyanezt a mennyiséget egy félórás séta alatt lehet elhasználni.

A kezelés ennek megfelelően diéta és testmozgás kombinációja, mert a páciens így éget el több kalóriát, mint amennyit elfogyaszt. "Az energiaszegényebb étrendet egyénenként kell kialakítani. Napi 500-600 kilokalória hiányát még általában jól tolerálja a szervezet. A hosszabb, könnyebb testmozgás pedig ugyanolyan hatásos lehet, mint az intenzív edzés." Mivel a legtöbb elhízott ember nem nehéz edzésekhez van szokva, ez jobb megoldás is. Az étkezésnél pedig különösen kell figyelni a zsírbevitel csökkentésére - a zsír valóságos energiabomba.

A cél nem feltétlenül az ideális testsúly elérése, hanem a súlyhoz kapcsolódó - mondjuk - diabétesz vagy hipertónia enyhítése. "A normális testsúly megtartása nem életbevágóan fontos, és hosszútávon gyakran irreális cél," mondta Björntorp. Véleménye szerint a siker eléréséhez az önnevelő módszerek a legalkalmasabbak: tudatosan kell táplálkoznunk, akár vezethetünk étrendi naplót is. A különféle programok segítségével megtanulhatunk egészségesen, lassan enni, és elkerülni a túlevéssel járó helyzeteket.

Az elhízás kezelésére mostanában egyre több gyógyszer jelenik meg a piacon. A professzor figyelmeztetése szerint azonban egy sor gyógyszernek súlyos mellékhatásai is lehetnek. Csak azok esetében javasolható a farmakoterápia, akiknek 30 kg/m2 feletti BMI mellett sem diétával, sem mozgással nem sikerült lefogyniuk, illetve azoknak, akik súlyproblémáik miatt például diabéteszesek, ami a fogyókúrával nem oldódott meg. Björntorp szerint "gyógyszeres kezelés önmagában nem tanácsos, csak a diéta és a mozgás kiegészítőjeként, és mindenképpen orvosi felügyelet mellett."

Megjelent: The Lancet

| elhízás, kövérség, diéta, testmozgás, fogyókúra, fogyás
2002-07-31 18:41:38


data-full-width-responsive="true">