Súlyos kilók

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világ számos részén ötévente megduplázódik az elhízottak száma. Magyarországon minden második ember elhízott, vagy túlsúlyos. Sokan mégsem tudják pontosan, mi okozhatja a kilók gyarapodását, és hogyan kellene egészségesen táplálkozniuk.

kövérség, obesitas, elhízás, Elhízottság, Adipositas, táplákozás, étrend | Pulzus 2000 ;   Más-Kép Kft. | Békési, B.

­ Milyen módszerrel állapítják meg a szakemberek az elhízottság mértékét? - kérdezzük dr. Lezák Györgyöt, az Országos Dietetikai Intézet igazgatóhelyettesét.

­ A testtömegindex, a kilogrammban kifejezett testsúly és a méterben kifejezett testmagasság négyzetének hányadosa a legelterjedtebben használt mérőszám az elhízottság mértékének megállapítására. Ha a testtömegindex 26 és 30 közötti szám, túlsúlyról, ha pedig meghaladja a 30-at, elhízottságról beszélhetünk.

­ Sok ember arra hivatkozik, hogy genetikailag meghatározott, hogy valaki sovány vagy kövér...

­ Az elhízásnak azonban számtalan oka lehet! Genetikai adottságaink valóban befolyásolják elhízásra való hajlamunkat ­ de ez csak az egyik lépés az elhízáshoz vezető úton. Helytelen táplálkozási szokásaink és mozgásszegény életmódunk, csökkenő fizikai aktivitásunk szintén kilóink gyarapodásához vezethet. Emellett környezeti tényezők és életkori sajátosságok is szerepet játszhatnak a "gömbölyödésben". A kor előrehaladtával ugyanis nő az esély a zsírpárnák lerakódására. Néhány esetben pedig hormonális betegségek állnak az elhízás hátterében.

­ Az elhízás ugyanakkor tovább növeli egyes betegségek kialakulásának kockázatát. A magyar konyha zsíros, fűszeres ételei azonban nem könnyítik meg a fogyni vágyók dolgát...

­ El kell oszlatnunk egy tévhitet! Elsősorban nem a magyar konyha jellegzetes ételeinek fogyasztása, hanem a naponta, rendszeresen elfogyasztott, egyéni szükségleteinket jóval meghaladó kalóriamennyiség válhat az elhízás rizikófaktorává. Vegyünk egy egyszerű példát! Egy szokványos magyar vasárnapi ebéd húslevesből, főtt burgonyából, rántott húsból, zöld salátából és rétesből áll. A húslevesben főtt hús és zöldségek ­ répa, karalábé, kelkáposzta, zeller ­ ásványi anyagait szervezetünk hasznosítja. A zöldségek diétás rostokban, a hús pedig az emésztéshez szükséges peptonokban gazdag. A krumpli magas szénhidráttartalmát a sertés magas fehérjetartalmú húsával és a panírozáshoz használt tojás teljes értékű fehérjéivel komplettáljuk. A saláta értékes vitaminokat, a gyümölcsös rétes pedig szénhidrátot és növényi rostokat tartalmaz.

Ez az ételsor biológiailag látszólag értékes. Nem mindegy azonban, miből mennyit eszünk. Nemcsak az egyes fogások fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalma, hanem az elfogyasztott összmennyiség is lényeges. Ha túl sokat eszünk, egy hasonló ebéd alkalmával napi energiaszükségletünk harmadát-negyedét már fel is vettük. A mozgásszegény életmód és a szükségleteinket meghaladó kalóriamennyiség elfogyasztása pedig egyenes út az elhízáshoz.

­ Betarthatjuk-e a tanácsot: "reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár és vacsorázz, mint egy koldus"?

­ Mindenképpen törekednünk kell arra, hogy napi tápanyagfogyasztásunk kisebb hányada jusson az esti órákra. Az aranyszabály: bőséges reggeli, elegendő ebéd, kevés vacsora. Naponta legalább háromszor étkezzünk! A tízórai és az uzsonna inkább gyümölcsből és zsírszegény tejtermékből álljon.

­ Miért ajánlják a szakemberek a rostban gazdag ételek fogyasztását?

­ A rostanyagok a gyomor- és bélrendszer mozgását, ezáltal pedig az emésztést segítik elő. Vízben oldódó rostok a legajánlatosabbak. Túl nagy mennyiséget azonban ne fogyasszunk! A rostok ugyanis a felszínükhez köthetik a vitaminokat, gyógyszereket.

­ Milyen anyagokkal "gazdagítják" szervezetünket a gyümölcsök és a zöldségek?

­ A gyümölcsökkel szervezetünk rosthoz, vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz jut. A növényi eredetű táplálékokban lévő folsav és pantoténsav az emberi szervezet enzimeinek működéséhez szükséges.
A véralvadási zavarokra, trombóziskészségre való hajlamot például növényi eredetű táplálékok fogyasztásával eredményesen ki lehet védeni. Egyes növények C-vitamin tartalma hozzájárul az érfalak épségéhez, és a vérzékenység egyes formái ellen is védettséget ad. Az ember azonban vegyes táplálkozású lény ­ nemcsak gyümölcsökre és zöldségekre van szüksége!

| Kövérség, Obesitas, Elhízás, Elhízottság, Adipositas, táplákozás, étrend, elhízottság
2002-08-02 16:04:08


data-full-width-responsive="true">