Zsírszegény

Azt hihetnénk, hogy ez valóban egészséges választás, de egyes zsírmentes vagy zsírszegény ételek fogyasztásától meg is hízhatunk. A Purdue Egyetem nemrégiben végzett vizsgálatában azok a patkányok, amelyek oleannal (zsírt nem tartalmazó zsírpótló) készült burgonyaszirmot ettek, többet híztak, mint azok, akik rendes chipset. További kutatások szükségesek ugyan, de a szakemberek szerint a zsírpótlók beavatkoznak a szervezet étvágyat szabályozó természetes képességébe, aminek túlevés lehet a következménye.

Gluténmentes

Ha valaki nem lisztérzékeny (cöliákiás), jól gondolja meg, hogy leveszi-e a polcról a gluténmentes jelzővel ellátott terméket, ez ugyanis nem teszi azt automatikusan jobbá. A gluténmentes termékek zsír- és fehérjetartalma nagymértékben eltérhet, egyesekben akár 13-szor annyi zsír és 16-szor annyi fehérje is lehet, mint másokban.

Diétás, light üdítőital

A legtöbbünk számára a „diétás” szó egyet jelent a fogyással, pedig például a diétás kóla ennek nem felel meg. A texasi egyetem kutatói nemrégiben kiderítették, hogy azoknak, akik napi két vagy annál többi diétás kólát ittak, hatszor annyira bővült a haskörfogatuk a 10 éves követési idő végére, mint azoknak, akik egyáltalán nem ittak üdítőket.

Organikus, bio

A Cornell Egyetem új vizsgálatában a megkérdezettek a „bionak” vagy „organikusnak” nevezett joghurtot, süteményt vagy chipset ízletesebbnek találták, mint a hagyományost, és egészségesebbnek gondolták, amiért érdemes többet költeni. A kísérlet végén kiderült, hogy valamennyi termék egyforma volt, csak a címkézés volt más.

Transzzsír-mentes

Az FDA 2006 óta megköveteli az élelmiszergyártóktól, hogy tüntessék fel a termék transzzsír tartalmát. De az a bökkenő, hogy az adagonként 0,5 grammnál kisebb mennyiségre ez nem vonatkozik. Keressük tehát a címkén az olyan szavakat, mint „hidrogenizált”, „részben hidrogenizált növényi olajak”, még akkor is, ha a transzzsír-taralom 0.