Az ételek kaliumtartalma csökkenti a stroke kockázatát

Nem csak a táplálékban lévő nátriumfelesleg emeli a vérnyomást és a szív-keringési kockázatot. A káliumhiány is oka lehet a magasvérnyomásnak és rizikótényezője az agyvérzésnek egy meta-analízis szerint, mely a brit orvosi újságban (BMJ) jelent meg. Ezért az Egészségügyi világszervezet (WHO) nem rég ajánlást adott ki a káliumbevitel fokozása érdekében.

kálium, konyhasó, diéta, étrend, stroka | InforMed Hírek11   InforMed | Sarkady, L.

Az utóbbi években sokat cikkeztek a nátrium és a konyhasó szív-keringési rendszerre gyakorolt hatásairól. Néhány héttel ezelőtt, az Amerikai Szívgyógyász Társaság ülésén figyelmeztettek a túlzott sóbevitel következményeire, ami a járványtan szakemberei szerint minden évben 2.3 millió szívhalálért felelős.

A WHO nemrégiben kiadott közleményben szólított fel arra, hogy a napi nátriumfogyasztás két grammnál és a konyhasó öt grammnál ne legyen több. Egyidejűleg kiadtak állásfoglalást a káliumbevitel növeléséről is. Ugyanis a kálium az anyagcsere szempontjából éppen ellentéte a nátriumnak, korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy hiánya negatív hatással bír a vérnyomásra.

Tény az is, hogy manapság az emberek egyre kevesebb káliumot vesznek magukhoz a táplálékkal. A legtöbb országban a bevitel messze 120 mmol/die (3.51 g) alatt marad, amelyet a WHO az ajánlott legkisebb mennyiségnek tekint. A káliumhiány oka a készételek egyre növekvő hányada, melyek előállítása közben a kálium gyakran elvész. Ezen kívül vannak kifejezetten káliumban gazdag ételek, mint bab, borsó, dió, főzelékek (spenót, kelkáposzta, petrezselyem) vagy gyümölcsök (banán, papaya, datolya), melyek sok ember étrendjéből eltűntek.

A káliumhiány negatív hatásai régóta ismertek. Mindazonáltal az orvosok vonakodnak rendelni. Ebben valószínűleg szerepet játszik a félelem is, miszerint a túl nagy káliumfelvétel fokozza a vér káliumszintjét, mely szívritmuszavarokhoz vezethet, melyek minden előzetes jelzés nélkül szívmegállást okozhatnak. Ez a kockázat csak beszűkült vesefunkció esetén manifesztálódhat, egészséges vesék még magas K-bevitelnél is képesek a vér káliumkoncentrációját egyensúlyban tartani.

Az említett ajánlást Nancy Aburto (Department of Nutrition for Health and Development, WHO, Genf) tette, aki összesen 33 tanulmányt dolgozott fel, melyek 128 ezer személy vizsgálatát foglalták magukba. Ezek közt volt 22 randomizált és kontrollált vizsgálat (n = 1,606), amelyek az emelkedett káliumbevitel vérnyomáscsökkentő hatását bizonyították, azaz a szisztólés vérnyomás átlagban 3.49 Hgmm-rel, a diasztólés pedig 1.96 Hgmm-rel esett vissza. Azonban ez a hatás az artériás hipertóniában szenvedő betegeknél korlátozott volt. 90 – 1201 mmol/die bevitelével elértek átlagosan 7.16 Hgmm szisztólés csökkenést anélkül, hogy a dózisfüggésre bármi utalást kaptak volna. Az eljárást tárgyaló tanulmányokban semmiféle hatás nem mutatkozott a vesefunkció, a vérlipidek vagy a katekolamin-koncentráció tekintetében. Gyermekekről készült munkákban sem jeleztek semmilyen káros hatást.

Aburto ezután összefoglalta 11 csoportos tanulmány eredményeit, melyek a tápanyag káliumtartalmát a későbbi szívkeringési betegségekkel és szívinfarktusokkal összefüggésbe hozták. Ezen betegségek össz-számában a protektív hatás nem-szignifikáns emelkedési trendjével találkoztak. A szélütések száma ezzel szemben a fokozott K-felvételnél 24%-kal ment vissza, úgy hogy a WHO-javaslat az adatok terén is “szilárd végpontra” támaszkodhat.

Kapcsolódó rovatok:
Szív- és érbetegségek
Magasvérnyomás-betegség
Szélütés, stroke
Táplálkozás, elhízás, fogyókúra


| kálium, konyhasó, diéta, étrend, stroka
2013-05-06 05:44:05


data-full-width-responsive="true">