A koraszülöttek éretlen antioxidáns védelmi rendszere miatt a nem kellően ellenőrzött oxigénterápia szemkárosodást okozhat. A diabétesz minden anyagcsere folyamatra hatással van, a keletkező rendellenes közti- vagy végtermékek szövődményeket okoznak. Alkoholbetegek májkárosodása az alkohol lebontása során keletkező szabad gyökök következtében jön létre. A reaktív oxigén átmeneti termékek szerepe igazolt daganatos megbetegedésekben és rákmegelőző állapotokban, ugyanúgy, mint az idegrendszeri degeneratív kórképekben is.

Vannak úgynevezett valódi szabadgyökös betegségek, mint például a radioaktív-, vagy az UV sugárkárosodások, alkoholizmus, különböző kemikáliák okozta mérgezések, fémion-terhelések.

A szabadgyökök az életfolyamatok természetesen részei. A fizikai terhelés (edzés) például fokozza a reaktív oxigén és nitrogén szabad gyökök keletkezését. Az adaptáció során a szervezet antioxidáns rendszere és a helyreállító enzimek eltávolítják, vagy megkötik a szabad gyököket. Persze ha a szabadgyök-képződés meghaladja az antioxidáns rendszer működését, oxidatív károsodás keletkezhet. A szupermaratoni távok lefutása például még a jól edzett és adaptálódott szervezetet is oxidatív stressz révén terhelheti.

A terhesség során a szövetek oxigénigénye megnő, ami hozzájárulhat a fokozott (reaktív oxigén) szabad gyökök termelődéséhez. Emellett a fejlődő magzatot számos környezeti hatás is érheti.

A születés is komoly megterhelés az újszülött számára, mert egy oxigénszegény környezetből hirtelen normál oxigénkoncentrációjú környezetbe kerül. Az első légvétel okozta oxidatív károsodás nagymértékben függ attól, hogy az újszülött antioxidáns védelmi rendszere milyen mértékben alakult ki a méhen belül.

A szabad gyökök nem csak direkt sejtkárosító hatással bírnak, hanem a sejten belüli jelátviteli útvonalak aktiválásával a gyulladásos válasz felerősítésében is szerepet játszanak. Sokáig az a nézet uralkodott, hogy antioxidánsokkal kivédhetők a szöveti károsodások. A kezdeti kezelési sikerek után azonban bizonyos antioxidánsok toxicitásáról számoltak be.

A szervezetben lejátszódó szabadgyök-reakciók másodlagos jelátvivő szerepet töltenek be, számos sejtműködést (növekedés, fejlődés, gyulladás), és az oxidatív stresszre adott választ is befolyásolhatják. A vizsgálatok eredményeinek összevont értékelése alapján antioxidánsaink (béta-karotin, A-vitamin, E-vitamin) alkalmazása nem alátámasztott a megelőzésben, és nincs bizonyíték a C-vitamin-pótlás élettartamot növelő hatására sem.

Tehát a XX. század utolsó éveiben rá kellett jönni, hogy az antioxidánsok nem mindenhatók, sőt sok esetben ellentétes hatást váltanak ki. A molekuláris biológiai kutatások pedig új dimenzióba emelték az antioxidáns kutatást.

Azonban kétség sem fér ahhoz, hogy a táplálékban található természetes antioxidáns vegyületek élettani hatása jelentős. A májterápiában például még a mai napig is alkalmazzák a szilibinin molekulát, illetve a máriatövis flavanolignán típusú hatóanyagait, melyeknek jótékony aktivitását magyar kutatók igazolták először az 1980-as évek vége felé.

Az elmúlt évtizedekben megnőtt a különböző civilizációs ártalmak (fokozódó stressz, hajszoltság, mozgásszegény életmód, környezetszennyezés) ellen a bioaktív anyagokat tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának jelentősége. Ezek olyan állati és növényi eredetű élelmiszerek, melyek pozitív egészségügyi többlethatással is rendelkeznek. Például anyagcserezavarok és magas vérnyomás esetén is fogyaszthatók, erősíthetik az immunrendszert és hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez. Az egészséges élelmiszerek a különböző antioxidánsok kiegyensúlyozott, optimális keverékét tartalmazzák, szemben a dúsítással megbontott összetételű készítményekkel (étrend-kiegészítők, egyes összetett gyógynövénytermékek).

Az elmúlt években végzett kutatások szerint a fokozott gyümölcsfogyasztás csökkenti különböző degeneratív betegségek, mint például az érszűkület, szív- és agyi rendellenességek vagy különböző típusú daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát. A hatásmechanizmus azonban mind a mai napig nem kellően tisztázott.

A gyümölcsök egészségvédő hatása a bennük képződő és felhalmozódó, biológiailag aktív vegyületeknek köszönhető. A korábban az élettani hatás szempontjából elsődlegesnek tartott antioxidáns és gyökfogó tulajdonság tényleges szerepe egyre kétségesebbnek tűnik. A legújabb kutatások ettől eltérő fiziológiai hatásokra derítettek fényt.

Az utóbbi évek szakmai állásfoglalásai, a betegségek gyógyítása során nyert tapasztalatok alapján figyelemmel kell kísérni és kellő óvatossággal kezelni a gyógynövény-készítmények, táplálék-kiegészítők alkalmazását a betegellátásban. Magyarországon is egyre szélesebb körben jellemző, főleg az onkológiai betegellátásban az aszkorbinsav magas koncentrációjú „terápiás alkalmazása”. A vegyület kémiai tulajdonságából adódóan, elsősorban a vérben mért anyagcsere jellemzők (cukor, húgysav, koleszterin, stb.) vizsgálata során, álnegatív eredmények születhetnek. Ezek a vizsgálatok hamis adatokat szolgáltatnak, így az orvosok téves diagnózisokat állíthatnak fel. A betegeknek éppen ezért mindig el kell mondania a vizit kapcsán, hogy milyen készítményeket fogyasztott!

Cikkünk a fenti címmel a nemrég Budapesten megrendezett konferencia sajtóanyaga alapján készült.