Vizes gyógymódok

A különféle vizes gyógymódok emberemlékezet óta fontos kellékei az egészség megőrzésének, a betegségek megelőzésének, gyógyításának! ... már a rómaiak is! - konstatálhatjuk, miközben számba vesszük a "nedves" gyógymódok garmadáját. Ha velünk tart, kedves Olvasó, Ön is megismerkedhet a legnépszerűbbekkel...

Milliárdok gyógy-idegenforgalomra

2001. 06. 17

Hazánkban 1289 termálvízkutat tartanak nyilván - közülük azonban csak 243-at hasznosítanak gyógyfürdőinkben. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint új, eddig nem használt kutakkal kellene bővíteni hazánk gyógy-idegenforgalmi szolgáltatásait. A Magyarországra érkező turisták a vendégéjszakák körülbelül egyharmadát gyógyfürdők mellett töltik. Dr. Sóvágó László, a 32 települést összefogó Magyar Fürdővárosok Szövetségének elnöke, Hajdúszoboszló polgármestere szerint az ország területének 70 százaléka alatt rejtőzik legalább 30 fokos termálvíz. A 32 fürdőváros medencéiben - amelyek között nem szerepel Budapest, amely egyes felmérések szerint a világ legnagyobb fürdővárosai között van - összesen hetvenezer négyzetméternyi vízfelület van. A 225 medencéből azonban csak 48 rendelkezik korszerű vízforgató berendezéssel: Sóvágó szerint ezen minél gyorsabban változtatni kell a minőségi turizmus fellendítése érdekében. A szövetség elnöke megjegyezte: ezért is sajnálatos, hogy a Széchenyi-terv pályázataira mindössze tizennégy, gyógyfürdővel kapcsolatos beruházási terv érkezett. Lasztovicza Jenő parlamenti képviselő, az Országos Idegenforgalmi Bizottság (OIB) elnöke úgy véli: a tizennégy pályázatra megítélt 3,2 milliárd forintból nemcsak a gyógyfürdőket lehet korszerűsíteni és továbbépíteni, hiszen ezek a beruházások kedvező hatást gyakorolhatnak más idegenforgalmi vállalkozások fejlődésére is. A gyógyfürdők környékén például fellendülhet a bor-, a lovas vagy az ökoturizmus. A kormány, amely kulcságazatnak tekinti az idegenforgalmat, az 1998-as hatmilliárd forintról idén 25,2 milliárdra növelte a fejlesztésekre fordítható turisztikai célelőirányzatot - jegyezte meg Lasztovicza. Hozzátette: ebből az idén nyolc-tíz milliárd forintot használhatnak fel a gyógyfürdőhelyek, elsősorban új nagyberuházásokra. Lapunknak arra a kérdésére, hogy a növekvő gyógyvízfelhasználás nem járhat-e a magyar termálvízkincs kimerülésével, Lasztovicza Jenő azt mondta: a tudósok véleménye megoszlik ebben a kérdésben. Az viszont biztos, hogy az országban meglévő 1289 termálkút mellé nem kell újabbakat fúrni, inkább a működő kutak számát kell növelni. Mivel környezetvédelmi előírás vízforgató berendezések felszerelése a régi és új kutakra egyaránt, a gyógyfürdőhelyek bővülése nem jelenti szükségképpen a termálvíz-felhasználás növekedését is. A Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója, dr. Árva László szerint örvendetesen növekszik hazánkban a turisztikai célokkal befektetett külföldi eredetű működőtőke mennyisége. Csak az elmúlt évben tizenhárom négycsillagos, illetve négy ötcsillagos szálloda épült külföldi pénzből. Árva László mindehhez hozzátette: az idegenforgalomban érdekelt önkormányzatok legtöbbször hiába pályáznak állami támogatásért, mivel a tervezett beruházás értékének ötven százalékát kitevő önrészre nincs pénzük. A Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója úgy véli: ezen a gondon is lehetne segíteni külföldi befektetők bevonásával.

Termálgyűrű a gyógyvíz hasznosítására

2001. 03. 24

A termálvíz hasznosítására kidolgozott termálkörgyűrű programja gazdasági felemelkedést hozhat Észak- és Kelet-Magyarország számára - ez derül ki egy közelmúltban elkészített tervezetből. A program kidolgozása és a megvalósítás koordinálása a régiókban működő fejlesztési ügynökségek feladata, az egyeztetések már megkezdődtek az érintett megyékkel - tudtuk meg Török Zoltántól, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatójától. A termálgyűrű elképzelése abból a tényből indult ki, hogy az elmúlt évtizedekben az ország északi és keleti területein nem sikerült a gyógyvíz hasznosítása, s a külföldi tőke sem virágoztatott fel egyetlen meleg vizű helyet sem. A keretterv kidolgozója Balogh Ottó, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium PHARE-irodájának munkatársa, aki az európai uniós támogatásban látja e páratlan kincs hasznosításának lehetőségét. Ezért dolgozott ki átfogó tervet a gyógyvíz hasznosítására: az uniós gyakorlat szerint komplex regionális fejlesztési programok részesülhetnek támogatásban. A program szerint a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található gyógyvízlelőhelyek kiaknázása, illetve az azokra épült létesítmények továbbfejlesztése a cél. A körgyűrű centrumait a gyógyvízzel rendelkező, a hazai közönség által már kedvelt fürdőhelyek alkotják. A termálgyűrű centruma Heves megyében Eger és a közelében lévő Egerszalók, hozzá kapcsolódik Bükkszék, Parád és Mátraderecske, valamint Kisköre és Heves. Borsod megyében Bogács, Mezőkövesd, Miskolctapolca válhat központtá. Az észak-alföldi régióban Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló, Karcag, Berekfürdő, Szolnok, Jászberény alkothat csomópontot. Ezek a helyek alkotják a gyógyászatra, megelőzésre vagy szórakoztatásra alapozott termálszolgáltatás központjait. Hozzájuk kapcsolódhatnak a helyi sajátosságokat kínáló települések programjaikkal: lovas turizmussal, horgászattal, vadászattal, de idegenforgalmi vonzerőt jelenthetnek a borutak is. Török Zoltán, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója tudósítónk érdeklődésére elmondta: a program kidolgozása és a megvalósítás koordinálása a régiókban működő fejlesztési ügynökségek feladata, s az egyeztetések már megkezdődtek az érintett megyékkel. Török Zoltán szerint két-három éven belül elkészülhet a településekkel egyeztetett részletes terv.

Támogatott álgyógyfürdők

1999. 08. 12

A Magyar Turisztikai Szolgálat gyógyfürdő-adatbázisa szerint az ország területén 135 minősített gyógyforrás tör a felszínre. Hazánkban 35 gyógyszolgáltatásokat kínáló, hatóságilag elismert fürdő üzemel, ezenkívül még legalább 30 helyen működik gyógyvizet hasznosító fürdőhely. Szalontai Gergelytől, a Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhely- és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának vezetőjétől megtudtuk, a fürdőhelyek a "gyógy" megjelölést elvileg csak egy 1986-ban elfogadott egészségügyi miniszteri rendelet alapján, a tárca engedélyével használhatnák, ám ennek az előírásnak ma senki sem szerez érvényt. Így az is előfordul, hogy az OEP - amely egyébként tíz fürdőhellyel áll kapcsolatban - olyan intézmény szolgáltatásait finanszírozza, amelyik hivatalosan nem is számít gyógyfürdőnek. A szakember megerősítette: a jogszabály szerinti gyógyfürdők száma 35, további öt-hat fürdőhely gyógyfürdővé minősítése van folyamatban. Gyógyfürdő csak ott működhet, aholgyógyvíz - vagyis bizonyítottan gyógyhatású ásványvíz - található. Feltétel még az állandó szakorvosi felügyelet, az egészségügyi szakszemélyzet, valamint a gyógyító, kiegészítő gyógymódok alkalmazására is alkalmas infrastruktúra - hangsúlyozta Szalontai Gergely. Szerinte a hazai geológiai adottságok a viszonylag vékony szilárd kőzetréteg, illetve a magas hőfokú, erős oldóképességű termálforrások gyakorisága miatt sok és viszonylag könnyen hozzáférhető gyógyvíz található. - A hetvenes, nyolcvanas években összesen 17 forrás gyógyvízzé nyilvánítását kérték, az utóbbi évtizedben viszont 80 ilyen eljárás indult. Ugyanakkor a magas sótartalmú vizek használat utáni elhelyezése megoldatlan, környezetvédelmi okokból a további felhasználást valószínűleg korlátozni kell - jelentette ki a szakember. Információink szerint a gazdasági és a népjóléti tárca a közeljövőben közös jogszabályban kívánja rendezni a gyógyvizek és gyógyfürdők helyzetét.

Keresettek a gyógyfürdők a szociális üdültetésben

1999. 04. 17

Mind több hotel, kemping, panzió kínálja szolgáltatásait, a kedvezményes üdültetésben részt vevők azonban továbbra is a hagyományos, gyógyfürdők környéki Hunguest-szállodákat látogatják. A támogatott üdültetés tavalyi próbaéve után jelentősek a változások, enyhültek a szigorú megkötöttségek. Az egy éve bevezetett új üdültetési koncepció célja az volt, hogy az előző évekhez képest minél több munkavállaló, nyugdíjas, gyerek, sőt munkanélküli üdüljön kedvezményesen - mondta lapunknak Nyirádi Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. ügyvezetője. A bevezetés évében 1,8 milliárd forintért vásároltak üdülési szolgáltatásra beváltható csekket, ebből december 31-ig 1,5 milliárdot fel is használtak. Idén az év első három hónapjában, a "turisztikai holtidényben" a tavalyi hasonló időszakhoz képest 2,5-ször több, 209 millió 544 ezer forint értékű üdülési csekk talált gazdára. Nyirádi arra számít, hogy a beutalókat felváltó csekkrendszer előnyeit mind több cég felismeri, és bővül a csekkvásárlók köre. A munkaadó ugyanis leírhatja adóalapjából a csekkvásárlásra fordított összeget, a csekkel pedig jutalmazhatja alkalmazottját. A próbaév tapasztalatai alapján, a visszajelzéseket figyelembe véve, több változtatást vezettek be a szolgálatnál. Míg tavaly névre szóló csekkeket kínáltak, idén a munkáltatónak nem kell a rendelés pillanatában megjelölni a kedvezményezett nevét, azt közvetlenül a csekk átadásakor kell felírni. Már egy éjszakai szállás és ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás is fizethető a csekkel, ami így akár hét végi pihenésre, kétnapos osztálykirándulásra is beváltható. A munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy adómentes, tízezer forintos csekket vásároljon a dolgozón kívül annak családjának is. Nyirádiék azt szeretnék, ha jövőre 20 ezer forintra emelkedne a csekk adómentesen adható része. A Magyar Nemzeti Üdültetési Alapítvány támogatásával mind több nyugdíjas, munkanélküli és gyermek is igénybe veszi a maximálisan tízezer forintos üdülési juttatást. Míg az egyetemisták, főiskolások saját jogon igényelhetnek csekket a szolgálat irodáiban, a 18 éven aluliaknak a szülők adják be az igénylést a támogatásért. Nyirádi Ágnes elmondta: gyakran okoz gondot, hogy a nyugdíjasok a csekkvásárláshoz nem viszik magukkal nyugdíjszelvényüket, személyi igazolványukat, adóazonosító jelüket, illetve a csekk értékének összegét, amelyet előre be kell fizetniük. A kedvezményes üdülésben részt vevők több mint 730 szálláshelyen válthatják be a pénzkímélő fizetési eszközt. Információink szerint a legnépszerűbbek továbbra is a gyógyvizekhez közeli üdülők, a hajdúszoboszlói, az egri, a gyulai, a bükfürdői két-három csillagos Hunguest-szállodák. Egyre többen választják azonban a kempingek, motelek, panziók szolgáltatásait.

Gyógyüdülőterv Albertirsán

1999. 04. 07

Impozáns színes falikép díszíti Fazekas László albertirsai polgármester dolgozószobájának falát: az immár csaknem egy évtizede megálmodott gyógyüdülő-övezet terve. Ám mindez egyelőre valóban csak álom. Kilenc esztendeje, hogy megépült a gyógyvizű strand öt medencével, azóta nem történt érdemi előrelépés. Az ok egyszerű: nincs pénz. A település polgármestere lapunk érdeklődésére elmondta: igen népszerű a reumatikus betegségek és nőgyógyászati panaszok orvoslására javasolt gyógyfürdő, amelynek vizét 650 méteres mélységből nyerik ki, sajnos azonban csak nyáron üzemel, a medencék nyitottak, az infrastruktúra sem téliesített. A szezonban azonban mindig megtelik a 2500 vendég befogadására alkalmas strand, nemcsak a helybeliek, hanem a környék lakói is látogatják. Messze van már az az idő, amikor a helyi tsz betonalapokra fakazettákat eszkábált, s azokban áztatták magukat a helyiek és a távolabbról érkezők. A negyvenhektáros területen az elképzelt gyógyszálló, lovaglópálya, kemping, üdülőfalu, panzió, műjégpálya és vendéglátóhelyek létesítése, valamint a strandtól kissé távolabb lévő tórendszer környékének kiépítése mintegy tízmilliárd forintra rúgna. Egyelőre a fürdő éppen hogy eltartja magát, a magánvállalkozás, amely üzemelteti, másfél millió forintos beruházást vállal, ennek fejében öt évig működtetheti a strandot. Mostanában mégis mintha előbbre jutna az albertirsai gyógyüdülő-övezet terve, az önkormányzati testület ismét napirendre tűzte a beruházási lehetőségek vizsgálatát. Rendkívül nagyszabású tervet dolgozott ki az Aquapark Kft.: itt építenék meg a világ számos országában már régebben népszerű, Magyarországon viszont az első vízi vidámparkot. Nemcsak a tizenegyezer helyi lakosra méreteznék a létesítményt, hiszen huszonötezerre tervezik a befogadóképességét. Spanyol tőkével szándékoznak megépíteni a vízi világot, s ha sikerül megállapodni, a kft. egy éven belül vállalja a kivitelezést. A településnek abból a szempontból is jól jönne a létesítmény megépítése, mert több mint kétszáz embernek biztosítana munkalehetőséget. Szállodára még nincs, de lakópark és gyógyszálló, valamint kemping építésére szintén akadna vállalkozó, igaz, eddig még csak szóbeli ajánlatot tettek. A kempinget akár már az idén felépítenék. Albertirsáról származott el az a kanadai vállalkozó, aki már több ízben tárgyalt a község vezetőivel. Ismeri a rendezési terveket, és amerikai és kanadai pénzügyi körökkel tárgyal a kivitelezés lehetőségeiről. Reális esélyt lát arra, hogy az egész projektet egyben finanszírozzák. Bármiképpen is alakulnak a dolgok, a tervek megvalósításáig még számos nehézséget kell leküzdeni. A terület több mint fele például nem az önkormányzaté, hanem magánszemélyek és vállalkozások tulajdonában van. Még a strand területén is akadt külön helyrajzi számon négyezer négyzetméternyi terület, amelyet az önkormányzat kénytelen volt négymillió forintért a tulajdonosoktól megvenni. A tulajdonviszonyokat tehát feltétlenül rendezni kell, és ez elég kemény feladatnak ígérkezik.

Gyógyfürdők: ami ingyen van és ami drága

1999. 03. 10

Nehéz úgy írni a hazai gyógyvizekről, hogy kikerüljük a közhelyeket. De akkor is tény, hogy részben kiaknázatlan kincs még ma is, ami a hazai földből felbugyog. A hasznosított víz jelentős devizabevételt hoz az országnak. Az egyik legnyereségesebb turisztikai ágazat a gyógy-idegenforgalom, mert a vendég hosszú időre érkezik, többnyire előre kifizet egy kéthetes kúrát, ha jól érezte magát, visszatér, ráadásul ez a fajta turizmus nincs szezonhoz kötve. Közvetve, a devizabevételeken keresztül természetesen egy kicsit mindenki nyertese a gyógyvíznek. Ám a hazai átlagkeresetű beteg vendég - nem szólva most a létminimumon vagy az alatt élő milliókról - kiszorul a szállodákból. Igaz, egy tehetősebb réteg megengedhet magának egy-egy pihenésre szánt hétvégét, de sajnos nem ez a jellemző. Egy svájci állampolgár kevesebből megússza a két hetet Bükfürdőn, mint otthon. Milyen jövője lehetne nálunk a gyógyturizmusnak akkor, ha építhetne a hazai betegre is? Hermann György, a sárvári és a büki Danubius Thermal Szállók igazgatója szerint, ha EU-tagok leszünk, a külhoni biztosítók beutalóval ajánlhatnák a hazai gyógyvizeket szállodai tartózkodással egybekötve. Ennek egyéb feltételei is vannak. Csak a magas színvonalú gyógyhotelek jöhetnének szóba - ám ezekből nincs olyan sok, mint amennyi enyhet, gyógyírt nyújtó hazai melegvíz-forrás. Itt nemcsak a hotel nívója számít, hanem a megközelíthetősége is. E tekintetben azalföldi vizek hátrányban vannak. A kulcsszereplőt, a külhoni orvost kellene elsősorban megnyerni ahhoz, hogy a magyar gyógyvizet ajánlja, ne pedig a saját hazájabelit, amelyhez talán erősebb (anyagi és más) érdek fűzi, vagy éppen rendelet kötelezi rá. Bár kivételeket, egyedi megállapodásokat azért itt is találunk. A hazai gyógyszállókban már ma is laknak - igaz, kevesen - olyan külföldiek, akiknek a munkáltatójával speciális megállapodása van a Danubiusnak. A világhírű Leica cég például ilyen. A legtöbb külhoni vendég beutaló nélkül érkezik és fizeti a teljes összeget, mert így is alacsonyak számára az áraink. De nemcsak ezért jönnek hozzánk, hanem mert elégedettek a víz gyógyhatásával és a szolgáltatásokkal. Ha létrejönnek az első hazai magán-betegségbiztosítók, akkor ismét új helyzettel állunk majd szemben. Mint ahogyan már sok a vállalati, intézményi nyugdíjpénztár, úgy hamarosan lesz maszek betegségbiztosító is a magánklinikák mintájára. Jelenleg még az azonos színvonalú gyógyfürdői szolgáltatásokat nem azonos mértékben támogatja a társadalombiztosítás. A fürdők zöme a helyi önkormányzat tulajdonában van, az üzemeltetést többnyire ezek gazdasági társaságai végzik. A gyógykezelések valós költségei és az OEP támogatása között jelentős különbség van, és ezt a különbséget általában az önkormányzatok finanszírozzák. Méghozzá tetemes összeggel: tavaly ez Budapestet illetően több mint 280 millió forintot tett ki. Az ötven körüli, hivatalosan is gyógyfürdőnek minősített fürdővel és ahozzávetőlegesen hetven termálfürdővel eltérő árakon számolt el eddig a biztosító. A betegek szempontjából visszalépés volt az az 1993-ban hozott intézkedés, mely szerint az OEP addig 25-féle gyógykezelést támogatott - orvosi javaslatra -, ma már csak tízet, azokat, amelyek közvetlenül a gyógyvízhez kötődnek. A hatályos jogi szabályozás szerint a következő kezelések vehetők igénybe társadalombiztosítási támogatással: termál medencefürdő (a hévízi tófürdőben), termál kádfürdő-iszapkezelés, súlyfürdő, szénsavas fürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti gyógytorna, komplex gyógyfürdőellátás és 18 éves korig csoportos gyógyúszás - tudom meg dr. Horváth Gábortól, a Magyar Fürdőszövetség elnökétől. Bár ezekért a beteg nem fizet, mégsem ingyenességről van szó, hanem arról, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az általa megállapított ár 100 százalékának erejéig támogatja a kezelést. Ez az ár a tényleges, készpénzes ár 65-70 százalékának felel meg. Ezért a szolgáltatók elkérhetik és több helyen el is kérik a két ár közötti különbséget a betegtől. Egyébként valamennyi kezelés készpénzfizetés ellenében is igénybe vehető. Az árak országosan elég nagy szóródást mutatnak, ezért a Magyar Fürdőszövetség javaslatára most van folyamatban a gyógyfürdő-intézmények besorolásának (országos, körzeti és helyi jelentőségű) megfelelően a három csoporton belül az egységes támogatási rendszer kialakítása. Meg kell jegyezni, hogy a medencefürdőt, a kádfürdőt és a masszázst leszámítva valamennyi kezelés csak vizsgálat alapján, orvosi rendelvényre vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az adott kezeléshez nyújt-e a társadalombiztosítás támogatást vagy sem. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak 1998-ban 1,950 milliárd forint állt rendelkezésére. Ez az összeg a tényleges önköltséget nem fedezte. A gyógyfürdők nyereséges tevékenységükkel, az önkormányzatok pedig működési támogatással további 600-700 millió forinttal járultak hozzá e szolgáltatások finanszírozásához. Az említett összegeken felül az önkormányzatok jelentős összeget fordítottak fejlesztésre és felújításra, elsősorban a vízvisszaforgató rendszerekre. A fürdőkúrák Budapesten és minden olyan településen, ahol gyógyfürdő működik, otthon lakás mellett vehetők igénybe. Sok helyen működik úgynevezett nappali kórház, ahol a betegek kórházi körülmények között kapják meg a kezeléseket, de nem alszanak bent az intézményben. A szállodai elhelyezéshez külföldön is ritkán nyújtanak támogatást. Magyarországon a gyógyfürdőkórházakban és állami szanatóriumokban rehabilitációs céllal végzett kúrák a beteg számára ingyenesek, minden egyéb esetben az elhelyezés komfortfokozatától függő térítési díjat kell fizetni, ami napi több ezer forint is lehet. Egyéb szálláshelyek esetében megoldást jelenthet az üdülési csekk felhasználása. Ausztriában a gyógyüdülésre szorulók kétféle forrásból kaphatnak támogatást: az egészségbiztosítási illetve a nyugdíj-biztosítási pénztáraknak van lehetőségük az orvos által javallt költségek térítésére. A nyugdíjpénztárak esetében olyan gyógykúrák is támogatottságot élvezhetnek, amelyek célja a megelőzés. Az ausztriai térítés tekintetében nemrégiben változás történt: a napi térítési díj az érintettek jövedelmétől függ. Külföldi gyógykúrát csak abban az esetben térít bármelyik pénztár, ha az olyan ellátást nyújt, ami Ausztriában nem található meg. Ilyen Magyarország vonatkozásában nemigen létezik. A példa az izraeli holt-tengeri iszapkezelés - ennek az orvos által javasolt terápiának a költségeit az osztrák pénztárak megtérítik.

6 |
Hirdetés
Hirdetés

Web Design & Development Prowebshop