Hirdetés
Homályzóna - hová vigyük a gyermeket ha beköszönt a téli időszámítás?
Az ősz idén kíméletes volt hozzánk. Semmi eső, fagy is csak módjával, de szegény ő sem tudja tartani végsőkig a kvázi indián nyár állapotot! Be is szomorodott egykettőre a vidám kék ég.
Amikor már „igazi gyerek” a gyerek, számtalan szuper program kínálkozik bábszínháztól kézműves programokig, amelyek ősszel-télen kiváló elfoglaltságok és még dideregni sem kell. A három év alatti junior kategória kicsit több fejtörést kíván.
Az egészen pici babákat kellően bebugyolálva remek sétákra lehet vinni, magam hordókendőben sok-sok kilométert megtettem annak idején hóban-fagyban és vaksötétben. Melegítettük egymást a babával. Később a Ringató, vagy egy egybarátságos kávézó játszósarka volt haveri találkozók helyszíne, séta után a földön kúszó picik jól megvoltak a nem unalomig ismert, hanem ideig-óráig még izgi új játékok, néznivalók között.
Amint tipegő korba kerülnek, (a Ringató továbbra is szuper!) egy beltéri műanyag hinta és csúszda, óriás építőkocka, alagút vagy kisház remek buli akkor is, ha odakint hurrikán tombol. Ilyesmit otthonra ritkán vesz az ember, de némelyik vendéglátó egység beszerez ilyesmiket. Ha kellő számú gyerekbarát menedéket felfedez az ember, eljuthat ezekbe, mielőtt kékre fagyna a picivel együtt egy hosszabb séta után és akár más gyermekes ismerősökkel is összefuthat ilyenformán.
Nem megvetendő hasonló korú kicsik meglátogatása, hogy aztán viszonozva a vendéglátást kialakuljon egy olyan kör, amiben nem csak a bébik, de mi magunk is jól érezzük magunkat. Egy forralt bor mellet (ha már nem szoptatunk, természetesen!) megoszthatjuk tapasztalatainkat és örülhetünk, hogy nem kell babakocsit tologatva beledőlni a szélbe. Nem kis meló vendégül látni három-négy barátnőt gyerekkel együtt, de cserébe mi is mehetünk hozzájuk és mindenkire csak háromhetente egyszer kerül a sor.
Felmerül még az uszoda is, nálam szívósabb mamáknak nagyon ajánlott ősszel és télen is, nekem sajnos túl macerásnak tűnt a nem túl közreműködő gyermeket meghajszárítózni, beöltöztetni és anélkül hazaszállítani, hogy vagy megsüljünk a járműveken, vagy megfagyjunk gyalog odakint… Ezt megtartjuk nyári elfoglaltságnak, illetve kihúzzuk az első, már „nagyobbacskáknak” való úszóiskoláig.
Ida lányom szeptembertől bölcsis. Ez nagyszerű, gyerekek között van, eszik, alszik, játszik és jó esetben még a bölcsi udvarán is elölt egy két órát. (Ha nem küzd valami brutális bölcsivírussal az otthoni karanténban.) Mikor azonban érte megyek, még majdnem az egész délután előttünk van… Eleinte, a kellemes őszi napsütésben, beöltözve, mint egy igazi túrázó - kellemesen eljátszótereztünk, vagy műanyag motorral tekeregtünk hazafelé és kipirulva, kifáradva estünk haza. Még egy kis játék, vacsora, fürdés és alvás!
Pedig kár!
Ha épp nincs még dermesztő fagy, este hatig, félhatig - kinek milyen ritmusa alakul ki - néha szívesen játszótereznénk. De vajon csak kevesen ilyen elvetemültek? Ezért spórolták le a lámpákat innen? E fórum olvasói remélhetőleg olyan vidékeken mozognak, ahol a parkok, játszóterek legalább minimálisan meg vannak világítva. (Hazaindulni a vaksötétben szintén nem volt valami szívderítő.)
Az általam látogatott három nagyon jól felszerelt, modern játszótér egy nem is szegény, budai kerületben viszont valóban komor látványt nyújt így november-december tájt. Már persze, ha látszik belőlük valami egyáltalán! Lehet, hogy kéne írnom egy levelet az Önkormányzatnak?
Addig is marad a titokzatos homályba burkolt játszótér, amíg még ki tudom venni a gyerek körvonalait, a vendégeskedés, ami szuper, mert összehoz, bölcsi és játék otthon…
És máris itt a nyár!
Ugye?
2011-11-30 20:31:38